1. rész
Szeptember közepe táján egy verőfényes délelőtt indultam el az Angyalok Konyhája által szervezett Raw Vegan Food Workshop (Nyers Vegán Ételek Workshop) nevű gasztronómiai kalandra. Néha nem árt új irányzatokkal is megismerkedni, új tapasztalatokat gyűjteni ahhoz, hogy felfrissítsük, bővítsük a szakmai ismereteinket. Úgy gondoltam, csak tanulhatok, gazdagodhatok ezzel a nappal, és ez így is lett. Nem csalódtam.
No, de ne szaladjunk annyira előre. A workshop-ot Tiffany Nicholson-Smith és Claudiu Vaduva, a nyers étkezés kanadai származású szakértői tartották. Egy másik kontinensről érkeztek hozzánk, hogy két napon át a nyers ételek élvezetére tanítsák a magyarokból és itt élő külföldiekből álló hallgatóságot. Tiffany vezette a beszélgetést és irányította a helyi piacon beszerzett alapanyagokból készülő receptek elkészítését, Claudiu pedig a háttérben szorgalmasan készítette elő a nyersanyagokat és mosogatta el a már használt edényeket, evőeszközöket. Ideális páros.
Mégis mit ehet a vegán?
A veganizmust gyakorló ember egyáltalán nem eszik állati eredetű termékeket és nem használ olyan eszközt, amelyet állatok kihasználásával/felhasználásával készítettek. Így a húson kívül kitiltják az étrendjükből a tojást, a tejet, a méhészeti termékeket, továbbá kerülik az egyéb állati eredetű anyagokat is, mint a bőrt, szőrmét, gyapjút, tollat, zselatint stb. Az állatokon kísérletezett kozmetikumokat és háztartási szereket is kerülik (már ha tudják). Az állati eredetű anyagokat növényi eredetű, vagy szintetikus alternatívával helyettesítik.
Mi a kedvenc gyümölcsöd?
A napot rövid ismerkedéssel kezdtük, vagyis mindenki elmondta, hogy hívják és mi a kedvenc gyümölcse. Volt, aki egyből rávágta, így akadtak közös kedvencek, de volt, aki egyből nem is igen tudott felelni, hiszen annyira nehéz csak egyet megnevezni. Jómagam a feketeáfonyára voksoltam. Talán amiatt is, mert viszonylag ritkán jutok hozzá.
A továbbiakban szó esett néhány újabb hangulatfokozó témáról is: miért eszünk, mit értünk egészség alatt, mit értünk nyers étel alatt stb. Majd belevágtunk, szó szerint is, a nap nagy feladatába: ott helyben – közösen – készítettünk el 3 reggelit, 3 előételt, 3 főételt, 3 desszertet és 3 vacsorát. Ennyi még főtt ételből is elég tetemes mennyiség, de nyers zöldségekből, gyümölcsökből és csíráztatott gabonákból a bennük lévő élelmi rostok révén így sem volt kevés. A végén már csak csipegettünk, és a maradékot inkább hazavittük. Hátha a család is kedvet kap...
Zöldségaprító brigád
Csapatépítő tréningnek is kiváló lett volna ez a módszer, hiszen a kollektív zöldségvagdosás, -pucolás, turmixolás, kevergetés jól összehozta a résztvevőket. Mindenki talált hozzá illő feladatot és így beleadott valamit saját magából is a közösbe. Szerencsére senki nem vágta meg magát, így tényleg csak vegán étkeket ettünk.
Tiffany magával ragadó stílusa, állandó mosolya még a szégyenlősebbeket is hamar a turmixgép bátor ki-bekapcsolóivá változtatta. Nos, igen, a turmixgép. Állandó és szinte főszerepet kapott a nap során, a gyümölcscentrifuga és az elektromos daráló mellett, hiszen nemcsak zöldség-gyümölcslevet, smoothie-t, de még levest, szendvicskrémet is ezen készülékek segítségével állítottunk elő. Jó, ha van egy jobb fajta a háztartásban mindegyikből.
Pikáns, illatos, meglepő fordulatok
A nyersanyagok és eljárások közül számomra a csíráztatott gabonák, hüvelyesek voltak a legérdekesebbek, mivel ezeket otthon még eddig nem készítettem (bevallom, azóta sem). De ízük, állaguk igen megnyerő, és így még a müzli is része lehet a nyers étrendnek vagy színesítheti a főtt ételeket. A tehéntejet ez esetben a tisztított mandulából, asztalt szilvából vízzel készült turmix adja, amely egy mind színében, mind állagában teljesen a tejre hasonlító anyagot adott, így szinte fel sem tűnt, hogy éppen mandulatejes müzlit eszegetünk. Érdekes volt, de ízre kellemes a gyümölcsös-fejes salátás (!) turmix. Ez ugyanis egy jó módja, hogy minél több zöld színű (klorofillban gazdag) zöldéget is együnk.
Ízvilágában a gazpacho (amiből sajnos, nekem már csak kevés jutott) és a pesto volt a nap fénypontja. A gazpacho-hoz paradicsom, paradicsompaprika, almaecet, erős paprika, petrezselyemzöld, só, bors és olívaolaj, illetve kevés víz szükséges, a többit a turmixgép megoldja. Levesbetétként apró kockákra vágott uborka és vöröshagyma dukál.
Jóllakottan, elégedetten távoztunk.
Mindenki más miatt jött, így nem volt cél, hogy egy nap alatt az egész társaság „nyersételhívő” legyen, de az itt szerzett élmények, ízek, illatok bizonyára a legtöbbünkben elindítottak valamilyen – hosszabb-rövidebb ideig tartó – változást. Minden irányzatból tanulhat egy kicsit az ember, de végül maga dönti el, mit épít be az életébe, étrendjébe.
Ezért aztán a sok színtől, zamattól eltelve csak remélni mertem, hogy nem csak üres ígéret marad részemről, hogy ki fogom próbálni otthon is az itt tanult recepteket. Azt gondolom, a többiek is így lehettek ezzel, mert sok elismerő és hálás hangvételű írás érkezett az Angyalok Konyhája internetes közösségi oldalon található üzenőfalára.
Otthon pont nincs gáz
Néhány nap elteltével aztán olyasmi történt, amit nem tudtam volna kellőképpen értékelni és megfelelő humorral elfogadni, ha nem töltöttem volna nyers ételek készítésével a vasárnapomat. Keddre vártam ugyanis, hogy a házban végzett gázvezeték-felújítási munkák kapcsán a mi otthonunkba is becsengessenek a gázszerelők. Nem tudtam pontosan, mit is fognak csinálni, de ez nem sokáig maradt kérdéses: két pillanat múlva már le is kapták a gázórát a helyéről. Csak úgy mellesleg azért megkérdeztem, mert maguktól nem annyira jelezték volna talán, hogy mikor is szerelik vissza. A válasz megdöbbentő volt, a következő hét péntekjén. Ekkor még csak keddet írtunk, tehát durván másfél hétnyi gázmentes időszaknak néztünk elébe. Vagyis se főzés, se sütés. Nem baj, eszem nyers ételeket, már úgyis van jó pár receptem...
A folytatásban a nyers ételekkel kapcsolatos élményeimről, tapasztalatimról számolok be
Szerzőnk dietetikus.
Címlapfotó: Greg Younger