A drogokról és drogosokról láttunk és hallottunk már sok érdekeset a filmekből és más médiatermékekből. Ezek az információk pedig többnyire sajnálattal vegyes borzongást, félelemmel vegyes kíváncsiságot váltanak ki belőlünk, de idegenségük mégis megnyugtató. A drogok világa ugyanis az egyik legnagyobb misztérium, miközben legtöbbünktől borzasztóan messze van, igaz? Nem igaz.
A drogok világa nincs olyan messze mint hinnénk, és a misztériuma is leleplezhető tudományos és tapasztalati tényeken keresztül. A függőséget okozó szerek között akad, ami szubkulturális kellék, vagy éppen presztízsszimbólum, de van olyan is, ami karnyújtásnyira elérhető bárki számára. Hol a veszélye ezeknek, mik a legrizikósabb szerek? Létezik-e addiktív és ehhez képest addiktívabb, legaddiktívabb szer?
Mitől drog a drog?
A drogok olyan pszichoaktív hatású szerek, amik a szervezet és elsősorban az idegrendszer működését befolyásolják. Ebbe a körbe nem csupán az illegális szerek tartoznak, melyeket a jog kábítószer kifejezéssel illet. Ez utóbbi megnevezés – amennyiben a droghatás felől közelítjük meg a kérdést –nem minden esetben helytálló. Hiszen nem minden drog kábító hatású, a stimulánsok éppen ellenkezőleg: fokozott izgalmi állapotot idéznek elő, élénkítő hatásúak. Drog tehát egyaránt lehet illegális és legálisan hozzáférhető szer, depresszívumként, stimulánsként vagy hallucinogén hatásáról ismert szer, olcsó örömforrás vagy drága luxuscikk. Addiktív potenciáljukat, káros hatásaikat illetően az egyes szerek tudnak meglepetést okozni, így a kutatói vélemények néhány előfeltevésünket biztosan megcáfolják.
Egyik addiktívabb, mint a másik
Egy szer függőségre hajlamosító jellegét, vagyis addiktív potenciálját számos szempont szerint lehet értékelni. Fontos tényező lehet, hogy egy szer milyen mértékben aktiválja az agy dopaminrendszerét, a használók beszámolói alapján hova helyezhető az adott szer élvezeti értéke, a drog milyen mértékben okoz elvonási tüneteket, milyen ártalmakat okoz és az első kipróbálás mennyire könnyen vezet el a rászokásig. Mindezek és egyéb szempontok mentén a szakértők megkísérelték összegyűjteni a felkiáltójeles drogokat. Íme a legaddiktívabb szerek top 5 listája.
1. Heroin
Talán nem meglepő, hogy a lista élén szerepel ez a rövid hatású opioid, ami gyorsan felszívódik és gyorsan ürül a szervezetből. Az opiodok napi gyakoriságú fogyasztása néhány hét, egy-két hónap alatt függőség kialakulásához vezethet. Számítások szerint a Vietnamban harcoló katonák közül a minimum öt alkalommal heroint fogyasztók háromnegyede vált dependenssé. Állatoknál azt találták, hogy az agy jutalmazó rendszerének dopaminszintje 200%-ra emelkedett heroin bevitelét követően. A megcélzott droghatás eléréséhez szükséges dózisnak csupán az ötszöröse is halálos adag lehet.
2. Kokain
Az euforizáló hatása miatt keresett kokain a stimuláns szerek közé tartozik. Használata az agy jutalmazó rendszerében abnormális aktivitást eredményez. Kísérleti patkányok könnyedén megtanulják, hogy melyik gomb megnyomása segíti őket hozzá a kokainadagjukhoz. Kísérleti állatoknál a kokain fogyasztása háromszoros dopaminszintet eredményezett az átlagos szinthez képest. Becslések szerint a kipróbálók egyötöde válik élete során a szer függőjévé. Míg a por állagú kokaint az ötödik legártalmasabb hatású szerként tartják számon, addig a crack a harmadik legkártékonyabb. Alkohollal történő együttes fogyasztása a kombinációt veszélyesebbé teszi, mint önmagában a kokain vagy az alkohol bevitele, hiszen a lebomláskor létrejövő kokaetilén különösképpen toxikus hatású.
3. Nikotin
És ezzel el is érkeztünk a karnyújtásnyira elérhető szerekig, vélhetően a harmadik legaddiktívabb szerig, más vélemények szerint ez áll a lista élén. Laboratóriumi körülmények között a kísérleti állatok megtanulják annak a gombnak az ismétlődő megnyomását, ami nikotint juttat egyenesen a véráramba. Ez a dopaminszint 25-40%- os emelkedését jelenti. Habár a nikotin nem intoxikáns szer –vagyis nem tudunk tőle beállni vagy lerészegedni – mégis, más egyéb szereknél is rosszabb prognózissal bír a használata. Ebben többek között szerepet kap az is, hogy az addiktív nikotinon kívül más kémiai anyagok is a szervezetbe kerülnek, melyek növelik az egészségügyi kockázatokat. Más szerekhez hasonlóan a dohányzáshoz kötötten is kialakulhatnak az elvonás vagy éppen a mérgezés tünetei. A kipróbálók esetében néhány szál elszívása már meglehetősen megnöveli a rászokás kockázatát, az első doboz cigaretta egyötödének elfogyasztói közül közel 90% válik dohányzóvá. Más szerektől eltérően a cigaretta letétele többnyire külső szakmai segítség nélkül történik, ugyanakkor magas a visszaesés aránya.
4. Barbiturátok
A barbiturátokról, mint gyógyszerek hatóanyagáról mostanság egyre kevesebbet hallunk, viszont annál többet a benzodiazepinekről. Eredetileg alvászavarok, szorongás és depresszió kezelésében alkalmazták, így vált visszaélés tárgyává, miközben bebizonyosodott addiktív potenciálja. Veszélye, hogy vékony a határ az indokolt mennyiségű adagolás és a túladagolás között. Egy letűnt kor visszaélésszerűen droggá átminősült gyógyszeréről még most sem érdemes elfelejtenünk, hogy a top 5 listán szerepel.
5. Alkohol
Ismét egy karnyújtásnyira elérhető drog, ráadásul a legártalmasabbak egyike, de erről a tényről hajlamosak vagyunk nem tudomást venni. Az alkoholfüggőség kialakulásában a genetikai meghatározottságot többek közt ikervizsgálatok és örökbefogadott gyermekek vizsgálatai támasztják alá. A genetikai hajlamosító tényezők természetesen nem kizárólagosan vesznek részt az addikció kialakulásában. A függőség a hajlamosító tényezők fokozott megléte mellett akár heteken belül is kialakulhat, többnyire azonban ez lassabb folyamat, hiszen általában alkalmi ivással kezdődik, ami idővel mindennapossá válik. A dopaminaktivitást a fogyasztott dózis nagy mértékben meghatározza, laboratóriumi körülmények mellett a kísérleti állatoknál beviteli dózistól függően kiugróan megemelkedett a dopamin felszabadulása, a hatás maximumát a fogyasztást követő körülbelül tizenötödik percbenérte el. A kóros mértékű alkoholfogyasztás a szervezet egészén nyomot hagy, a központi idegrendszert érintő tünetcsoportokon túl többek között a máj, a hasnyálmirigy, a szív, az emésztőrendszer működése sínyli meg a kontroll vesztett fogyasztást.
A lista, amit érdemes félretolni?
Habár meghatározott szempontok szerint alakítható az a lista, ami a pszichoaktív szerek veszélyességét osztályozza, mégis mindennél fontosabb az, hogy ami egy szert igazán veszélyessé tesz, az az egyén függősége. Miközben a piac folyamatosan reagál a fogyasztói igényekre –így például legálisan hozzáférhető dizájner drogokkal kínálja meg vásárlóit – nyilvánvaló, hogy voltak, vannak és lesznek pszichoaktív szerek, drogok. Így nyilvánvaló, hogy volt, van és lesz addikció is, ugyanakkor remélhető, hogy ugyanilyen kiszámíthatósággal reagál a prevenció és a multidiszciplináris kezelés is a függőség kérdéseire.
Írjon nekünk!
Segítségre, tanácsra van szüksége? Kérjük, írjon nekünk a divanycoach@mail.index.hu címre, és mi válaszolunk itt, az Ego blog life coach sorozatában, természetesen olvasóink névtelenségét megőrizve!
Marjai Kamilla addiktológiai konzultáns a kémiai és viselkedési függőségekkel foglalkozik, de szívesen reagál a függők hozzátartozói oldaláról felmerülő kérdésekre is. Családi, házassági és nevelési problémákkal, bántalmazással és életvezetési gondokkal rovatunkban Sári- Kurán Zsuzsa pszichológus, családterápiás tanácsadó és Sebők Franciska tanácsadó szakpszichológus, az emPatika munkatársai foglalkoznak. Sákovics Diana pszichológus, a Dívány Ego rovatának szakmai vezetője pedig szívesen segít párkapcsolati és szexuális problémákkal, magánnyal, életvezetési válságokkal kapcsolatban. Írjon nekünk bizalommal, igyekszünk segíteni!
