Csókolózni jó. Meg bizarr is. Egy másik ember szájára tapasztani a szánkat, a nyelvünkkel tapogatni, összekeverni vele a nyálunkat és ettől esetenként felizgulni, máskor boldogan elgyöngülni, fura dolog. Az emberi kultúrák 90 százalékában azonban lelkesen csókolóznak, és úgy tűnik, hogy az emberek többségének emlékezetesebb az első csók, mint az első szex. Nem véletlen, hogy a csókolózási szokásokat olyan lelkesen tanulmányozzák a pszichológusok.
Amikor beindul a hormoncunami
Az ajkak eleve elképesztően érzékenyek, ingerlésük rengeteg idegsejtet hoz lázba, így a csókolózásban számos agyideg és több tucat izom is részt vesz, nem beszélve arról a hormoncunamiról, amit egy csók kivált. A csóktól az agyi jutalmazórendszer működésbe lép, az első csóknál az újdonság hatására megjelenik a vérben a dopamin, a szexuális izgalommal párhuzamosan meg az adrenalin, és csókolózás közben felszabadul egy nagy dózis endorfin is, innen jön az a csókolózást kísérő nagy boldogságérzet. A vizsgálatok szerint ráadásul a csóknak nemcsak rövid, de hosszú távú hatása is van, ugyanis minél többet csókolózunk, annál alacsonyabb vérünkben a stresszhormon, a kortizol szintje. A csók tehát boldoggá és izgatottá tesz, miközben ellazít.
Csak a túlélés számít
Oké, tehát egy csók képes felbolygatni a szervezetünket, de vajon mi értelme van? Mit jelenthet a csókolózás mint szokás a fajunk túlélése szempontjából? Az evolúciós pszichológia logikája ugyanis az, hogy minden általánosan elterjedt emberi viselkedés mögött túlélési előnyöket kell keresni. (Persze, néha sikertelenül.) A csókolózás szerepével kapcsolatban azonban a tudomány bizonytalan, számos egymással versengő elméletet hangoztatnak az okosok.
A legnépszerűbb elképzelés szerint a csókolózás valójában a potenciális partner genetikai és immunrendszerének ösztönös teszteléséről szól. A lehelet szaga, a nyál íze mind rengeteg információt hordoz a másik hormonháztartásáról, genetikai hátteréről, immunrendszerének, egészségének állapotáról. A párválasztás során pedig azokat a partnereket preferáljuk, akik a miénktől eltérő immunrendszerrel és genetikai háttérrel rendelkeznek. Ezt példázza az az érdekes vizsgálat, amiben egyetemista lányok ismeretlen férfiak pólóit szagolgatták, majd értékelték aszerint, mennyire tartották kellemesnek az illatot. Az eredmények alapján a nők azokat a pólóillatokat kedvelték leginkább, melynk tulajdonosai az övéktől jelentősen eltérő immunrendszerrel rendelkeztek. A szagokból, ízekből kinyert genetikai információk természetesen nem tudatosulnak, de vonzalmunkban döntőek lehetnek. Mi persze az egészből annyit tudunk, hogy vágyunk-e szexre a másikkal vagy sem.
Egy másik népszerű elmélet szerint a csók az anya-gyerek kapcsolatot, a szoptatást, a szájból szájba etetést (jó, ezt ma már ugyan kevesen csinálják a nyugati kultúrában, de régen itt is elég elterjedt volt) mintázza. Az anyával való korai viszony a legtöbbünkben az intimitás, a bizalom, a kötődés érzését jelenti, és felnőttkori intim kapcsolatainkban is éppen ezt szeretnénk kifejezni. Ezért lehet az, hogy az emberek kétharmada jobbra fordítja a fejét csókolózáskor: az anyák 80 százaléka ugyanis a bal kezében fogva eteti a csecsemőt.
A férfiak több nyelvezéssel szeretik
Egy amerikai egyetemisták körében végzett tanulmányból kiderül, hogy jelentős nemi különbségek vannak abban, hogy mikor és hogyan szeretünk csókolózni. A nők 90 százalékának például a szex elengedhetetlen eleme a csók, míg a férfiak fele simán megvan enélkül is. De ha már van csók, akkor a férfiak általában szeretnek mindent beleadni: legyen nyálas, jó sok nyelvezéssel. Az evolúciós pszichológusok szerint ennek az az oka, hogy a férfiak rosszabbak a kémiai információk megszerzésében, így nekik több nyál kell a másik genetikai hátterének elemzéséhez, mint a nőknek. Ahogy egy kapcsolat halad előre, a férfiaknak általában egyre kevésbé fontos a csókolózás, a nőknek azonban nagyon is számít. Nekik egyébként minden szempontból fontosabb a csók: egy béna csókolózás után fele annyian fekszenek le potenciális partnerükkel, mint ahogy azt a férfiak tennék. Ha tehát egy nőnek rossz a csók, valószínűtlenebb a szex is.
Noam Shpancer klinikai pszichológus szerint bármi legyen is a csókolózás eredete, bárhogy is szeretjük csinálni, az biztos, hogy számos szerepe van az életünkben. Rövid távú kapcsolatokban a csók szexuális jellegű, és azt a célt szolgálja, hogy megtaláljuk a számunkra megfelelő, hozzánk passzoló szexuális partnert, hosszú távon pedig a lelki közelség kifejezője, a kapcsolat intimitásának szimbóluma.
Ön csókolózott már ma?
