Még mindig sokan gondolják, hogy az allergia hiszti, és ha nem foglalkozunk vele, elmúlik magától. Ez épp olyan ostoba tévhit, mint hogy az allergia 20. századi „találmány”.
Az allergia nem kifejezett civilizációs betegség. A 16. században Leonardo Botallo olasz anatómus és sebész arra lett figyelmes, hogy egyesek a virágzó rózsák közelében tüsszögni kezdenek, orruk bedugul, vagy folyni kezd, így a jelenséget a „rózsanátha” néven emlegették. A 19. század második felében pedig már pontosan tudták, hogy kialakulásában a fák, füvek- és gyomnövények virágpora játszik szerepet.
Miért nem kapok levegőt?
Maga az allergia a szervezet egyfajta túlérzékenységét jelenti, melynek során az immunrendszer kóros reakcióval válaszol bizonyos, főként fehérjetermészetű anyagokra. Antitestek seregeinek termelése kezdődik, amelyek funkciója az egészségre ártalmasnak vélt betolakodók (paraziták, illetve jelen esetben allergének) elleni védelem, egészséges emberek vérében alacsony koncentrácóban vannak jelen.
A gyulladás során a szervezet valamennyi szövetében előforduló természetes anyag, hisztamin szabadul fel, amely kitágítja az artériákat és hajszálereket, és összehúzódásra serkenti a hörgőizmokat, ezzel megnehezíti a légzést, sőt, a gyomor savtermelését is fokozza.
A szénanátha olyan, mint egy sima megfázás, csak nem ér véget
A szénanátha a leggyakoribb allergiás betegség, tünetei- tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, szem- és orrviszketés- hasonlítanak a vírusok okozta náthához, ám azzal ellentétben nem múlnak el egy-két hét alatt.
A tünetek nem ritkán fejfájással, alvászavarral, fáradékonysággal egészülnek ki, a beteg nehezebben összpontosít, mindez zavarhatja a munkavégzést, nem utolsó sorban pedig rossz közérzetet eredményezhet. Az allergiás náthát legtöbbször pollenallergia okozza, ez esetben a betegség évszakokhoz kötött, de a tünetek akár egész éven át elkísérhetnek bennünket, ilyenkor a környezetünkben folyamatosan jelen lévő anyagok (pl. háziporatka) az allergének.
Az asztma az allergia legsúlyosabb stádiuma
A betegség bármely életkorban felbukkanhat, az allergiára hajlamos emberek többségében először ételallergia jelentkezik, majd bőrallergia, ezt követi a tüdő, illetve a felső légutak megbetegedése- ezt hívják az orvosok allergiás menetelésnek.
A szénanáthás betegek megfelelő kezelése alapvető fontosságú, ugyanis a betegség az asztma rizikófaktorának tekinthető. Ha a szénanáthás tüneteken kívül éjszakai köhögés, nehézlégzés, visszatérő, sípoló légzés, mellkasi feszülés is jelentkezik, továbbá, ha a betegség akadályozza a munkavégzést, a szabadidős tevékenységet, a sportolást, akkor mindenképpen ki kell vizsgálni, hogy a szénanátha mellett nem alakult- e ki asztmás megbetegedés.
