Miért annyira nehéz egyszer és mindenkorra megszabadulni ettől a látszólag egyszerű kis nyavalyától? Miért nem segítenek sem a háziszerek, sem az antibiotikumok? És nőgyógyászhoz, vagy urológushoz érdemes-e fordulni segítségért. Dr. Rosta Gábor urológus segített a kérdések megválaszolásában.
Honnan lehet tudni, hogy urológushoz, vagy nőgyógyászhoz forduljon az ember?
Alapvetően kétféle felfázás létezik. Az egyik – az elnevezésnek eleget téve – valóban a hideg miatt van. Általában ebben az esetben vizelési tünetek jelentkeznek, azaz gyakoribb inger, a vizelés végén pedig kisebb (ritkán erősebb) fájdalmat érzünk.
A hólyag és a kismedencei terület – azaz a húgyúti és a nőgyógyászati szervek – nagyon közel vannak egymáshoz, ami az egyik oka annak, hogy a nők egy része a nőgyógyászt keresi fel, amikor felfázik. A másik ok pedig az, hogy a tünetek megjelenése sokszor összeköthető a szexuális együttléttel, úgy tűnhet, mintha annak során fertőződött volna meg valaki.
De ez a fajta felfázás nem nőgyógyászati betegség. Jellemzően egyik pillanatról a másikra alakul ki, és ugyanúgy el is múlik – hivatalos neve a catharralis hólyaggyulladás. Ha a tünetek néhány napig eltartanak akkor már bakteriális gyulladásról beszélhetünk. Mi történik ilyenkor?
A vesének az is a feladata, hogy baktériumokat válasszon ki. Összesen 300-500 féle baktériumról van szó, de ezeknek az aránya viszonylag könnyen felborulhat (mondjuk egy gyomorrontásos hasmenés miatt). Ilyenkor bizonyos baktériumok nagyobb számban ürülnek.
A hólyagnak még semmi baja nincs, de ez a patogén baktérium megtelepszik, ami pedig bakteriális hólyaggyulladáshoz vezethet.
Ezt nem lehet összetéveszteni semmilyen nőgyógyászati fertőzéssel, mert az jellemző rá, hogy a pisilés végén iszonyatos fájdalom és görcs jelentkezik – az ember legszívesebben soha többet nem menne pisilni –, és ilyenkor a hólyag nyálkahártya nagyon vérbő lesz.
Ezzel már remélhetőleg mindenki urológushoz fordul, hiszen ilyenkor a szokásos nőgyógyászati tünetek, mint folyás, viszketés, váladék nem jelentkeznek, az alhasi fájdalom egyértelműen a vizeléshez köthető.
Miért jön mindig vissza a betegség, és miért nem lehet antibiotikumokkal meggyógyítani?
Amikor valaki felkeres a klasszikus panaszokkal, az első, hogy elvégzünk egy úgynevezett tenyésztést – ebből derül ki, hogy a fertőzést pontosan mi okozta, mi hozta létre. Ez alapján felírunk neki valamilyen antibiotikumot, ami általában 99 százalékban telitalálat az adott baktérium ellen. Azért fontos kideríteni, melyik a bűnös baktériumtörzs, mert amennyiben visszatér a gond, valószínűleg akkor is az lesz a ludas. A gond pedig azért tér vissza, mert a baktérium a legapróbb sérülésekben is meg tud kapaszkodni. A gyulladás elmúlik ugyan, de a következő alkalommal, amikor bármilyen oknál fogva vérbőség jelentkezik (pl. menstruáció, vagy szexuális együttlét), újra előjön. A megfelelő ideig, megfelelő dózisban szedett antibiotikum a siker kulcsa.
Háziszerek orvosi szemmel
Barátnőktől és saját tapasztalatok alapján összegyűjtöttünk néhány házi gyógymódot, hogy megkérdezzük, mennyire tartja őket hatásosnak az orvos. Íme az eredmény:
| Candida diéta (cukor és élesztőmentes étrend, mely állítólag elpusztítja a gombákat) | A candida által okozott tünetek leggyakrabban antibiotikumok szedése után alakulnak ki. A candidára a szervezetnek kis mennyiségben szüksége van. A candida diéta divat, nem pedig csodaszer! A normális mikrobiológiai egyensúly a fontos. |
| Joghurt és egyéb probiotikus készítmények fogyasztása (melyek a húgy és ivarszervek körüli baktériumflórát erősítik meg) | Kiváló! A tejsav termelő baktériumok elszaporodása jó dolog. Az intim higiéné, a vegyhatás savas tartományban történő tartása kedvez a normál flórának. |
| Gyógyteák (pl. medveszőlő) amelyek egyfelől vizelethajtóak, másfelől antibakteriális, tisztító hatással is bírnak. | Bár bajunk nem lehet a gyógyteától, jó tudni, hogy nem tudunk kétszer azonos hatóanyag tartalmú teát főzni. A legjobb vízhajtó a víz! |
| Jódos hüvelyöblítés, ami – állítólag – elpusztít a környéken minden baktériumot. | Tilos!!!! |
| Kálium permanganát kristályos ülőfürdő | Pfújjjjj! (Hát, ez elég egyértelmű vélemény.) |
| Derékmelegítő viselése | Inkább krónikus kismedencei gyulladás esetén javasolt. A keresztcsont tájékát kell melegen tartani. Régen, a nagymamáink macskát tartottak az ölükben melegítés céljából, de megteszi egy puha párna is macska helyett. |
A klasszikus urológiai tankönyvek egyébként annak idején még írtak egy úgynevezett „nászéjszaka cisztitiszről” – ezzel az elnevezéssel a szüzesség elvesztése miatti hólyaggyulladást illették. Ez is azt támasztja alá, hogy az alhasi vérbőségekre a bujkáló baktériumok nagyon hamar újra támadnak.
Az internetet böngészve számtalan házi gyógymódot találni a felfázás ellen. Van, aki a medveszőlő teára esküszik, van, akit az áfonyakivonat, van akit a candida-diéta gyógyított meg, mások pedig akkor voltak jobban, amikor éppen nem éltek nemi életet. Mit tehet az ember a megelőzésért?
Volt egy diáklány, aki nyaranta mindig szörnyű, visszatérő hólyaghuruttal keresett meg minket. Kiderült, hogy nyári munkaként fagyit árul, és amikor éppen nem volt vevő, akkor a fagyispultnak dőlve pihent. Ez bőven elegendő is volt a gyulladás kialakulásához.
Ezt a történetet azért meséltem el, mert az első számú szabály, hogy nagyon kell vigyázni arra, hogy az ember kerülje a lokális hideghatásokat. (Van erre egy népi bölcselet is: azokban a hónapokban, amelyeknek „r” betű van a nevében, szabadban nem ülünk a földre.)
Az áfonyáról egyértelműen kiderítették, hogy gátolja a baktériumok megtapadását, bár azt még nem, hogy hogyan. A belőlük készült szerek tehát hasznosak, de a legjobb az, ha az ember vesz egy üveg finom, magas gyümölcstartalmú áfonyalekvárt és mindennap megeszik belőle egy kanállal.
Sok páciens lelkileg nem tud meggyógyulni, például elmegy nyaralni, és a tengerparton eszébe jut, hogy jaj-jaj, otthon maradt az áfonyakapszulám. Semmi baja nem volt, de a tudattól rögtön beteg lesz.
Nagyon fontos tudni, hogy a hólyaghurut nem külső fertőzés. A baktérium nem mászik fel a húgycsövön. Ez – kapaszkodjanak meg – azt jelenti, hogy elvben bármilyen WC-re rá lehetne ülni, anélkül, hogy a bacilusok felugrálnának az emberre. Női szemmel ez borzasztónak tűnhet, de otthon éppen ugyanazok a baktériumok vannak a WC deszkán, mint máshol.
De hogyan is történik akkor a megfertőződés? Elmegy az illető hölgy pisilni, már a kezében szorongatva a papír zsebkendőt, ami előzőleg a táska zsebében utazott ki tudja mióta. De lehet, hogy nincs is szükség a zsepire, mert most már a legtöbb helyen van papír a toalettben. A WC nénike teszi ki, miután előzőleg alaposan kitakarított mindent. Tehát a papíron is ott vannak a bacilusok. Bejövetelkor megfogjuk az ajtókilincset, és nem pisilés előtt, hanem utána szokás kezet mosni. Voltaképpen a szó szoros értelmében saját kezűleg juttatjuk a fertőzést a hüvelybemenet köré.
És itt jön a második szabály, mert normális körülmények között a hüvelyflóra játszva elbánik ezekkel a baktériumokkal. A fertőzés akkor jön létre, ha a baktériumflóra nem működik megfelelően (pl: antibiotikum szedés, túlzott intimhigiénia, hüvelyflóra hiánya, stb,) vagy ha valami más oknál fogva a baktérium táptalajt talál magának a vizeletben, például cukorbetegség esetében.
A hólyaghurut gyógymódjaként azért szokták a sok ivást javasolni, mert minél hígabb a vizelet, annál kevésbé tápanyagdús a baktériumok számára. Csakhogy vigyázzunk! A szabály nem az, amit a női magazinokban gyakran olvasni, hogy igyunk meg naponta 1,5 vagy 2, vagy 3 liter vizet.
Teljesen mindegy ugyanis, hogy mennyit iszik valaki, az hogy megvan-e a szükséges mennyiség, a körülményektől függ, attól, hogy éppen mennyit párologtat a szervezet. És a körülmények nem mindig egyértelműek. Nemcsak a szaunában vagy a konditeremben párologhat el a szervezetből a folyadék. Ha például légkondicionált helységben ül valaki és sokat beszél, azzal is vizet veszít és a vizelete koncentrálttá válik.
Sokkal egyértelműbb mérőszám, ha az ivás helyett a pisilésre figyelünk. A két vesének együtt naponta 1,5 liter vizeletet kell termelnie, akkor mondhatjuk, hogy a vizelet megfelelő hígságú. Egy pisilés eredménye körülbelül 2 dl vizelet, tehát ha 7 alkalommal sikerül elmenni egy nap a mosdóba, akkor valószínűleg rendben vannak a dolgok.
