Az elmúlt hetekben többször is sor került a szmogriadó tájékoztatási és riasztási fokozatainak elrendelésére. Ebből az áldásból a vidéki nagyvárosok ugyanúgy részesedtek, mint a főváros, sőt, a legutóbbi riasztás idején Debrecenben és Nyíregyházán mérték a legmagasabb értékeket.
Az első alkalmakra ráadásul még november elején került sor, amikor az ilyenkor jellemzőtől eltérően szép idő, és 10-15 fok körüli hőmérsékletek voltak. Nem tudom a többiek hogy vannak ezzel, de nekem nem mond túl sokat, amikor elmondják, hogy a szálló por koncentrációja éppen hány ezrelékkel haladja meg az egészségügyi határértéket.
Sokkal jobban szeretném tudni, hogy mennyire veszedelmes valójában a szmog? Ki szabad-e vinni a kisbabát a szép napsütéses időben sétálni, vagy jobb, ha otthon maradunk? Érdemes-e elmenni körbefutni a Margitszigetet, vagy többet ártunk vele az egészségünknek, mint amennyit használunk?
A téma szakértőjét, Dr. Berta Gyulát kérdeztük meg, aki már 50 éve foglalkozik a légúti betegségekkel, és többek között az Asztmás vagyok - mit tegyek? című könyv írója is.
Berta doktor elmondta, hogy az asztmára való hajlam többnyire örökletes. Akiben tehát ott lappang a betegségre való hajlam, és hosszú időn át ki van téve a magas füst és szmog-koncentrációnak, annál előhívhatja azt, de az egészségeseket nem teszi asztmássá.
Azoknak, akik viszont már tudják, hogy asztmától szenvednek, ilyenkor különösen oda kell figyelniük a gyógyszeres kezelésre, mert a szmog előhívhatja az asztmás rohamot.
A kültéri sportok kifejezetten kerülendőek ilyenkor. A fizikai megterhelés során több levegőt lélegzünk be, mint egyébként, és aki érzékeny, a porra, asztmás, allergiás, vagy egyéb légúti betegségtől szenved, annál köhögési rohamok és fulladás léphetnek fel.
A doktor elmondta azt is, hogy ilyenkor télen az asztmások számára akkor sem javallott kültéren sportolni, amikor éppen nincs szmog. A hideg levegő is okozhat ugyanis irritációt a beteg hörgőkben. Ilyen időben a krónikus légúti betegek számára a legideálisabb sport az úszás, elsősorban olyan uszodában, ahol nem klórral fertőtlenítenek.
Sajnos, a kisbabák, kisgyerekek sétáltatásával kapcsolatban sem voltak jó hírei. A gyermekekre, elsősorban a légúti betegségben szenvedő kicsikre és óvodás korúakra különösen érvényes, hogy szmogos időben ne tartózkodjanak a szabadban. Ez a korosztály általában több szennyező anyagot, port szív be, hiszen a beszívott levegő a talaj, illetve úttest alsóbb, legszennyezettebb rétegeiből származik, ahonnan ők a levegőt szívják.
Dr. Berta Gyula egy másik, egyre elterjedtebb civilizációs betegség veszélyére is felhívta a figyelmet, amelyet szintén fokozhat a szmogos környezet. A COPD (Krónikus Obstruktív Tüdőbetegség) nevű kór tünetei hasonlítanak az asztmáéhoz, de a betegséget sokkal nehezebb kordában tartani. A tüdő roncsolódásával, és korai légzési rokkantság kialakulásával járhat, és leginkább a 40 feletti, dohányzó emberekre veszélyes. A betegség egyik legjellemzőbb tünete a nem múló köhögés – ha ez fennáll, célszerű orvoshoz fordulni. A betegség részletes leírását és egy interneten elvégezhető tesztet ezen a weboldalon találnak.
Berta doktor egyébként úgy vélekedett, hogy túlzott aggodalomra nincs ok. Szerencsére Magyarországon a szmogos napok száma nem haladja meg az évi 20-25-öt, ami nem elég ahhoz, hogy önmagában okozója lehessen komoly megbetegedéseknek. Az viszont sajnálatos tény, tette hozzá, hogy az 50 év alatt, amit a légúti betegségekkel foglalkozva töltött, azt tapasztalta, hogy évről évre növekszik az asztmás, COPD-s és allergiás betegek száma. Magyarországon jelenleg a lakosság 2,5 százaléka nyilvántartott asztmás, de a valódi szám ennél biztosan nagyobb, hiszen az ipari országokban 5-10 százalékra teszik az asztmások arányát. Szerencsére, ezeknek többsége az enyhe, vagy közepesen súlyos csoportba tartozik.
