Az Öngyilkosság megelőzésének világnapját minden év szeptember 10-én tartják az IASP kezdeményezésére, a WHO közreműködésével. A 2003 óta megtartott világnap célja, hogy elősegítse az öngyilkossággal kapcsolatos felvilágosítást, információt adjon, csökkentse a stigmatizációt, elősegítse annak megértését, hogy az öngyilkosság megelőzhető. Mert az öngyilkosság nem önálló betegség, de az egyetlen olyan pszichiátriai vonatkozású esemény, ami halállal végződhet.
Nem meghalni akarnak, csak másképp élni
A magyarok öngyilkossági hajlama magas. Megfigyelték, hogy az Alföldön két-háromszoros gyakoriságú az öngyilkosság, mint a gazdaságilag fejlettebb nyugati megyékben.
Az öngyilkosság mint jelenség hátterének okaira számos elméletet dolgoztak ki a pszichiáterek, pszichológusok és szociológusok. A suicidium az emberi fajra jellemző komplex reakcióminta. Egyes mentális betegségek hajlamosító tényezőt jelentenek, de a stresszek és a személyes kapcsolatok, a társadalmi hatások legalább ennyire meghatározóak.
A suicid kísérleten átesett, de túlélt betegek vizsgálatából megtudható: az elkövetők nem feltétlenül meghalni akarnak, hanem másképpen szeretnének élni. Az öngyilkosságok jellemzően valamilyen pszichiátriai kórkép (depresszió, szorongás, skizofrénia) következtében, mintegy szövődményként történnek. A szorongásos betegségben szenvedők öngyilkossági kockázata az átlag lakosság rizikójának kb. harmincszorosa.
A férfiak a biztosra mennek
Az öngyilkosságot elkövetők 60-70 százaléka tette elkövetésekor depresszióban szenved, de nem elhanyagolható az ittas állapotban vagy droghatás alatt elkövetett suicid kísérletek aránya sem.
Amikor az öngyilkosság minta
A serdülőkorúak öngyilkosságai mögött, a rosszul kezelt párkapcsolati konfliktusok, az útkeresés nehézségei állnak gyakran a háttérben. Szerencsére a fiatalok által elkövetett kísérletek jelentős része inkább csak a figyelemfelhívást szolgálja.
Azt is megfigyelték, hogy ismert személy által elkövetett, a médiában nagy hangsúlyt kapott öngyilkossági kísérlet után, az átlagemberek- köztük a fiatalok- körében egy időre megszaporodnak az azonos módszerrel elkövetett öngyilkosságok.
A háttérbetegségre jellemzők az elkövetés eszközei. A skizofrén betegek például gyakran választanak akár brutálisan drasztikus, fizikai fájdalmakkal járó módszereket (pl. testük csonkolása) tettük elkövetésekor, míg a személyiségzavaros, neurotikus betegek inkább gyógyszereket vesznek be. Alapbetegségtől függetlenül, a férfiak gyakrabban választanak "biztosabb" módszert, nőknél gyakoribb az enyhébb, akár eleve csak a figyelemfelhívást célzó öngyilkossági kísérlet.
Az, hogy valakinek tényleges-e a halálozási szándéka, kiderül az elkövetett öngyilkossági kísérletek számából is. Vannak olyan betegek, akik 40-50 öngyilkossági kísérleten is átestek már, esetükben felmerül, hogy tettük tényleg egyértelműen az elmúlás kereséséről szól-e, vagy csak egyfajta feszültség, stressz levezetését szolgálja az, ha például néhány újabb pengevágást ejtenek alkarjukon.
Érdekes adat, hogy öngyilkossági kísérletük előtt a betegek kétharmada megfordul valamilyen orvosi rendelőben, elsődlegesen családorvosánál, de főként problémái eltitkolása miatt csak kis hányaduk kerül felismerésre.
"Cry for help"- utolsó segélykiálltás
A "cry for help" jelenség a később öngyilkosságot elkövető személy vívódását, ambivalens érzéseit tükrözi, egyfajta burkolt segélykiáltás, melyet ha meghallunk, akár a tragédiát is megelőzhetjük.
A búcsúlevél (levélvázlatok) írása, a tett elkövetéséhez való kellékek összeszedése (pl. gyógyszerek gyűjtögetése), halállal kapcsolatos gondolatok sűrűsödő felbukkanása a gondolkozásban mind olyan jelek, melyek figyelmeztethetnek a közelgő bajra.
Az öngyilkossági kísérlet elkövetése, mint potenciális krízisállapot egyértelmű ok a pszichiátriai vizsgálatra, sőt a fekvőosztályos kezelésre. Sajnos az öngyilkossággal szembeni előítéletek miatt sok család szégyelli a hozzátartozójuk tettét, és a kórházból való mihamarabbi hazavitelt erőlteti, ám a kezeletlenül maradt és így megoldatlan probléma gyakran válik rövid időn belül újabb suicid kísérlet forrásává.
Az öngyilkos betegek kezelése döntően pszichoterápiából áll, amit a pszichiátriai alapbetegségnek megfelelő gyógyszeres terápia egészíthet ki. A depresszió ugyanis egy jól kezelhető betegség, és az öngyilkosságra gondolva itt duplán igaz: az időben elkezdett megfelelő kezelés életet menthet.
Megelőzési tanácsok családtagoknak, ismerősöknek:
- Az esetek jelentős részében a családi-, vagy ismeretségi kör megérzi a krízishelyzetet. Ha úgy érezzük, hogy egy családtagunk, ismerősünk az öngyilkosság kérdésével foglakozik, távolítsunk el minden olyan eszközt, amellyel öngyilkosság követhető el, legyen az lőfegyver, kés vagy veszélyes gyógyszer. Ha olyan gyógyszert szed, amelynél veszélyes lehet a túladagolás, ajánlja fel, hogy Ön adja oda az előírás szerinti adagot.
- Az alapbetegség kezelése nagyon fontos, ennek hiányában valószínűleg újra élednek a beteg öngyilkos gondolatai. Egy beteg a gátlásai miatt nem mer segítséget kérni mentális problémái kezeléséhez. Pedig a depresszió, a szerfüggőség vagy más egyéb alapbetegség szakszerű kezelése által, nem csak közérzete javul, de nagyobb biztonságban is tudhatja magát.
- Nem elég egyszer megjelenni az orvosnál, a teljes kezelési programot végig kell csinálni. Utógondozásra kell járni, a gyógyszreket az előírások szerint pontosan betartva kell szedni, és követni kell az orvos vagy a tanácsadó javaslatait.
- Az öngyilkosságra késztető érzések átmenetiek, az érzés idővel elmúlik. Ezt kell tudatosítani a beteggel, ha kilátástalannak érzi helyzetét. Miközben azon kell dolgozni, hogy visszanyerje jövőképét.
