zöldség és gyümölcs a kertben

A koronavírus-járvány idején még azok is elkezdtek kovászt nevelni, kenyeret sütni és paradicsomot termeszteni, akiknek csak egy kis erkélyük van. Egyre népszerűbbek lettek a közösségi média magaságyással foglalkozó csoportjai, és sok esetben az új hobbi, a kertészkedés hosszú távon megmaradt. A Füvészkert főkertészét, Kiszel Pétert kérdeztük, mit ültethetünk el már akár február közepén.

Figyeld az időjárást! 

Amivel érdemes már kezdő kertészeknek is megpróbálkoznunk, azok a csilipaprika változatos fajtái.

„Egy tejfölöspohárba már most elültethetjük, hiszen minél fejlettebb a növény, annál hamarabb szüretelhetünk majd a kertben vagy a balkonon” – mondja Kiszel Péter főkertész.

Ezeket a növényeket már május elején kiültethetjük, ha igazán jó az idő, ám ha idén is úgy járunk, mint jó néhány éve, és májusban sem ritkák a hajnali fagyok, akkor bent a lakásban érdemes egy 12-14 centiméteres cserépbe átültetni és kéthetente tápoldatozni a fejlődő növényünket.

A földkeverékekben ugyanis nagyjából egy hónapra elegendő tápanyag van, amit idővel pótolni kell. Ebben a szakaszban még nitrogénnel, ha pedig már kint van a szabadban, és cserépben neveljük, akkor foszfor-káliummal, amely a virágzást és a terméskötődést, azaz a megtermékenyülést is támogatja.”

Ugyanígy ültethetünk étkezési paprikát, kaliforniai paprikát és a paradicsomfajták jelentős részét is. 

„22 foknál ne legyen melegebb a szobában, mert megnyurgulnak a palánták, illetve kapják a lehető legtöbb fényt – javasolja Kiszel Péter. A paprikánál megtehetjük, hogy visszacsipkedjük, ha úgy látjuk, hogy túl magasra nőtt, így egy erősebb, vastagabb szárú bokrot ültethetünk majd ki a kertbe. A paradicsomnál pedig az oldalhajtásokat érdemes leszedni, mert ha túlságosan magas lesz, könnyen elfekszik, illetve nem tudja megfelelően átjárni a nap és a szél, ami táptalajt ad a gombásodásnak.” 

Sóskát, spenótot már ültethetünk 

Retekből vannak korai vetésre alkalmas fajták, ezeket akár már most beültethetjük szabad földbe.

„Ha a meteorológusok mégis hideg időt mondanak, egy kis darab fóliát fölé rakhatunk, hogy megvédjük a fagytól – javasolja a főkertész. Szintén ültethető már a sóska és a spenót.

Ültetés után mindig locsoljuk meg a magokat, mert így nemcsak hogy vízhez jutnak, de a víznek köszönhetően körbeöleli őket a föld, amelyben könnyebben fognak csírázni.

A dughagymát is már betehetjük a földbe, picit mélyebbre a tavaszi ültetésnél, körülbelül a hagyma nagyságának kétszeresére. Így akár húsvétkor a sonka mellé saját termést ehetünk, bár valószínűleg akkor még a zöldje lesz csak nagyobb, a földben növekvő fehér rész nem.” 

Zöldség és gyümölcs a kertből: profi trükkök

Vannak, akik különleges módját választják a borsó termesztésének, és így egy héttel hamarabb élvezhetik a friss, zsenge zöldborsót, mint ha a megszokott időben, szabad földbe vetették volna. 

„Félbevágnak egy műanyag ereszcsatornát, abba tesznek földet, és így vetik el a borsót. Amikor aztán a gyökér már átszőtte a földet és az időjárás is megengedi, a magaságyásba vagy a szabad földbe készítenek egy megfelelő méretű vájatot, és abba csúsztatják bele a már előnevelt borsót földestől.”

Akik a fűszernövényeket kedvelik, bizonyára nagyon várják, hogy ültethessenek bazsalikomot, rozmaringot, zsályát. Ám Kiszel Péter egy kis türelemre int minket. 

„Ilyenkor esetleg csíráztatást javasolok, de a fűszernövényeket még nagyon korai elültetni. Bazsalikomot március elején elegendő tejfölöspohárba vetni, ám május közepe után szabad csak kiültetni a kertbe, mert nagyon érzékeny a fagyra. Rozmaringot, zsályát általában nem magról ültetünk, hanem palántaként, és érdemes vele megvárni szintén a május közepét, mert ezek a növények a meleget szeretik.”

A szakember azt javasolja, hogy mindenképpen nézzük meg, mielőtt megvásárolnánk, hogy a vetőmag alkalmas-e korai magvetésre, hogy biztosan sikeres legyen az ültetés.

Ha kíváncsi vagy, hogy mit érdemes a kertedben termeszteni, ami még az egészségedre is jó hatással van, olvasd el ezt a cikkünket is.