mérgező háztartási eszköz

Egy új kutatás szerint a betiltott égésgátló vegyületek az újrahasznosított műanyagokkal a háztartási termékekbe is bekerülhetnek. Fekete műanyagból készült termékeket vizsgáltak, amelyek gyakran elektronikai eszközök, például televíziók burkolatának újrahasznosítása után kerülnek forgalomba. Ezeket gyakran kezelik még az eredeti használat miatt égésgátlókkal. A tanulmány szerint azonban az újrahasznosítást követően is magas koncentrációban maradhatnak meg bennük a vegyi anyagok, amelyeknek számos negatív egészségügyi hatása van. 

Mérgezőek lehetnek a fekete színű eszközök

A vizsgálatok során 203 fekete műanyagból készült háztartási terméket teszteltek különböző vegyi anyagokra. A termékek között voltak elviteles ételdobozok, szusitálcák, gyorséttermi tálcák, gyerekjátékok és konyhai eszközök, például spatulák. Minden tárgyat először bróm jelenlétére vizsgálták, amely bizonyos égésgátlókban található meg. Ha egy termék brómtartalma meghaladta az 50 ppm-et (50 darab/1 millió részecske), akkor a kutatók tovább tesztelték brómozott és szerves foszfát égésgátlókra. Ezeket gyakran használják elektronikai eszközökben, és összefüggésbe hozták már olyan egészségügyi problémákkal, mint a rák és az endokrin zavarok. 

A kutatók megállapították, hogy az elemzett termékek 85 százaléka tartalmazott égésgátló vegyületeket, míg 65 százalékuk mindkét vegyületosztály keverékét tartalmazta. A legmagasabb égésgátló-koncentrációkat egy szusitálcában, egy spatulában és egy kalóztémájú gyöngyös nyakláncban találták, amely egy jelmez része volt. Ez utóbbi 22 800 milligramm égésgátlót tartalmazott kilogrammonként, amely a termék teljes súlyának körülbelül 2,3 százalékát tette ki. 

A különböző égésgátlók egészségügyi kockázata a típustól függ, de a kutatások szerint ezek a vegyi anyagok felgyülemlenek a szervezetben, és komoly hatással vannak a neurológiai fejlődésre, reproduktív és fejlődési rendellenességeket, illetve rákot okozhatnak.

Magyarországon tartanunk kell a mérgező anyagoktól?

A kutatásról olvasva megkérdeztük a Nébihet (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal), hogy Magyarországon forgalomba kerülhetnek-e ilyen termékek. Válaszukban kitértek arra, hogy a műanyagokból kioldódó mérgező vegyületek jelentős része nem bomlik le a környezetben, és káros élettani hatásokkal is rendelkeznek. 2004-ben az Európai Unióban betiltották a PentaBDE és az OctaBDE (brómozott égésgátlók) felhasználását, és ezek a vegyületek felkerültek a nehezen lebomló anyagokat korlátozó Stockholmi Egyezmény listájára is, utóbbinak a célja az emberi egészség és a környezet olyan vegyi anyagok elleni védelme, amelyek hosszú ideig fennmaradnak, földrajzilag széles körben elterjedtek, felhalmozódnak az emberek és a vadon élő állatok zsírszövetében, és káros hatással lehetnek az emberi egészségre vagy a környezetre. 2023-ban újabb brómozott égésgátlók korlátozására adtak be indítványt az EU-ban, ehhez azonban még folynak a kutatások.

Azonban kiemelik, hogy a külföldön gyártott műanyagokra és az importált termékekre a tilalom sok esetben nem vonatkozik, csak azokra, amelyeket az EU-ban forgalmaznak. A közleményükben szerencsére megerősítik, hogy Magyarországon ilyen jellegű problémával eddig nem találkoztak.

Melyek azok a brómozott égésgátlók?

A brómozott égésgátlók esetleges káros hatásaival először 1973-ban foglalkoztak a tudósok. A probléma egy véletlen következtében derült ki, Michigan államban tévedésből polibrómozott bifenilt (PBB) tartalmazó égésgátló anyagokat tettek a szarvasmarhák takarmányába. Bár évtizedekkel ezelőtt betiltották ennek a használatát, szennyeződésként a mai napig kimutatható a környezeti mintákból – magyarázza a Nébih szakértője.

Az 1970-es években a többek között gyerekpizsamák kezelésére használt, ma már betiltott trisz-(2,3-dibromopropil)-foszfátról derült ki több éves használat után, hogy rákkeltő hatású anyag. A betiltások miatt elterjedt egy újabb anyag, a polibrómozott-difenil-éter (PBDE), azonban ezzel kapcsolatban is problémák merültek fel. Egy, az év elején közzétett tanulmány kimutatta, hogy azok, akiknek a vérében a legmagasabb a PBDE-szint, 300 százalékkal nagyobb valószínűséggel kapnak rákot.

Ezeknek a veszélyes anyagoknak a jelentős részét a második világháború után fejlesztették ki, amikor több ezer szintetikus vegyszer került kereskedelmi forgalomba. Ezek közül sokat használtak kártevők és betegségek elleni védekezésben, a növénytermesztésben és az ipari folyamatokban. Ez a lista néhány brómozott difenil-éter égésgátlót is tartalmaz, többek között a dekabróm-difenil-étert (dekaBDE). Az EU korlátozta a dekaBDE árucikkekben felhasználását és forgalmazását 0,1 tömegszázalékban, kivéve a légi járműveket, a gépjárműveket, a mezőgazdasági és erdészeti járműveket és az elektromos és elektronikus berendezéseket.

Az ételek csomagolása veszélyes lehet, a kutatók több száz vegyi anyagot azonosítottak bennük, amelyek mellrákhoz vezethetnek. Tudj meg többet az alábbi cikkünkből.