A lakásod depresszióssá tehet – szakértő segít, hogy tényleg otthon érezd magad

GettyImages-1270658488

Hiába csillog-villog egy lakás, ha hiányzik a „lelke”. Az otthon makulátlan megjelenése sokszor nem függ össze azzal, hogy mennyire érezzük jól magunkat hazatérve. Ilyen kérdésekkel is foglalkozik a térpszichológia, ami nem merev szabályrendszer, hanem abban segít, hogy a szép otthon egyúttal menedéket nyújtson, jó legyen oda hazatérni.

Hiába költözött be álomotthonába az első gyermekét nevelő Éva, egyszerűen nem találta a helyét. Bár a lakás méregdrága és szemet gyönyörködtető volt, a kismama folyamatosan szorongott otthonában. Nem látta jól a konyhából a kisgyereket, akármit is csinált, képtelen volt figyelemmel kísérni a kicsi játéktereit. Idővel félelemmé alakult át ez az érzés, nem nyújtottak kényelmet és otthonos érzést a patikaszerűen berendezett terek, s már az is felmerült, hogy eladják a házat. Kiderült, nem a szülők párkapcsolatával van gond, hanem változtatni kell a tereken annak érdekében, hogy az édesanya lássa a kicsit, és otthonosan tudják magukat érezni. Végül szakember segített.

A stressz melegágya?

Kiderült, a nőnek egyáltalán nem tetszik a konyhája, és folyamatosan szorong a kicsi miatt, mert képtelen ellenőrizni a belső tereket. Végül teljesen átrendezték az otthonukat, lecseréltek néhány bútort, átforgatták a kanapét, és a járólapokat is kicserélték. A megrendelő végül megnyugodott, de ehhez egy komoly belső utat kellett megtennie. Sok ilyen történetet tud mesélni a lakáspszichológiával foglalkozó Pesti Gabó belsőépítész, aki azt tapasztalja, a dizájnos élettér nem feltétlenül jár együtt a meghittséggel, a lakályossággal.

A térpszichológia nem okvetlenül a szépséget hangsúlyozza
A térpszichológia nem okvetlenül a szépséget hangsúlyozzaCsányi István

„Akár egy csodálatos hálóing. Hiába néz ki tökéletesen egy csipkecsoda, ha abban kényelmetlenül, feszengve érezzük magunkat. Ilyen lehet az a lakás, amelyikre bár jó ránézni, de nincs benne a meghitt otthonosság energiája.” Ez egyfajta önismereti rendszer, merev szabályok helyett inkább támpontokat nyújt arra, hogy az otthon segítségével is ráhangolódjunk önmagunkra, felismerjük a saját működésünket és igényeinket, vágyainkat.

Otthonunk lelke

A módszer az ember és a lakóhelye közötti kapcsolatot jelenti. Ám a térpszichológiánál nem a lakberendezésen van a hangsúly, sokkal inkább az emberek lelkivilágán. A világítás, a színek, a méretarányok, a formák, az akusztika és az anyagok folyamatosan hatnak az érzékeinkre és úgy összességében arra, hogy mennyire érezzük magunkat komfortosan a mindennapokban.

A térpszichológia ugyanakkor régi módszer, bár nem nevezték így. Hiszen például készakarva nem helyeznek el egy kaszinóban órát és ablakot, mivel így megszűnik az időérzékelés. Ugyancsak a térpszichológia eszközével gyakorolnak pszichés nyomást a rabokra a börtönökben az apró, berendezés nélküli, állandóan kivilágított cellákkal.

Változó lelki szükségletek

A térpszichológiát alkalmazó Pesti Gabó szerint a módszer abban is eltér a lakberendezéstől, hogy nagyon komoly feltáró beszélgetés előzi meg a megrendelőkkel, amely során megpróbálja megismerni a lelki működésüket, kapcsolódási késztetéseiket, és egyáltalán, a napi rutinjukat. „Sokszor egy kevésbé drága bútor hozhatja meg az áttörést, mert egyszerűen kényelmesebb, otthonosabb, mint a patikába illő társa.”

„A tervezés során lelki munkát is végzünk a megrendelővel, bensőségesebb kérdéseket is feltehetek az életvitelével összefüggésben. Például hogyan fogad vendégeket, mekkora lesz az átmenő forgalom a lakásban. A home office bevezetése miatt számos embernek megváltozott az otthon iránti igénye, az otthoni terek iránti elképzelése, szükséglete, amelyhez igazodni kell. Hiszen az iroda rideg környezet, míg az otthon menedék, ahová el tudunk bújni: a home office esetében ezt a két életteret kell ugyanazon tető alá hozni. De számos házaspárnál az is kiderül, hogy teljesen másképp értelmezi a nő és a férfi az ideális közös otthont. A térpszichológia nem terápiás megbeszélés, inkább irányított kérdésekkel próbálom közelíteni a házastársak igényeit, figyelembe véve a szakértői tanácsokat. Az a tapasztalatom, hogy ezzel a módszerrel tehetjük fel az i-re a pontot, így önthetünk lelket az otthonunkba.”

Tudattalan üzenetek

Pesti Gabó szerint otthonunk kialakítása tudattalan üzenet önmagunknak és egymásnak, megmutatja a határainkat, örömeinket, fájdalmainkat. Előfordulhat, hogy erőteljesen uralkodik valamilyen stíluselem a lakásban, például túl sok a fém, vagy az egész patikaszerűen rendezett, viszont nem otthonos, és nem is praktikus. „Volt olyan ügyfelem, aki nagycsaládot tervezett, ugyanakkor arról győzködött, hogy elég lesz neki egy apró konyha, ahová igen csúszós járólapot tervezett. Néhány jól irányzott kérdéssel rámutattam, hogy mindez nem felel meg a terveinek, hiszen hamarosan az elképzelése szerint gyereksereg veszi majd körül a konyhában.”

Fészekrakási trauma?

Válás után is kiüresedhet az addigi családi otthon, zavaróvá válik a közös múlt, a közös bútorok és élettér. „Megtörtént eset, hogy az ügyfelem a lakást okolta a válása után, nem tudta túltenni magát, hogy neki maradt ott az évek során tökéletesen belakott családi fészek. Neki azt javasoltam, hogy változtasson, keressen fel pszichológust, az otthona problematizálása helyett.” Ugyanilyen gondot tud okozni az összeköltözés, a fészekrakás is, hiszen megváltoznak az addigi határok, életterek. „Nem könnyű az összecsiszolódás, mivel mindenkinek más és más az igénye: már nem hagyhatjuk elöl a levetett zoknit vagy mosatlant. Ugyanilyen érdekkülönbségek jelentkezhetnek sokszor az első lakás esetében is, ilyenkor egyfajta mediációt is végzek az ügyfelek között.” A térpszichológia tehát önismereti utazás is a lakók számára, amely során kiderül, mennyire vannak összhangban saját magukkal, a párjukkal, az elképzeléseikkel és a döntéseik következményeivel.

Pesti Gabó – aki térpszichológiából írta a szakdolgozatát  elmondta, általános szabályok kizárólag a lakhely ergonómiai, funkcionális és biztonságtechnikai rendszereiben vannak, minden más személyre szabható. Arra sarkall mindenkit, hogy az azonnali pénzköltés helyett mérje fel otthona problémafaktorát. Keresse meg a válaszokat, vajon miért nem érzi jól magát a lakásban, melyik bútordarabokat találja kevésbé komfortosnak, és próbáljon meg változtatni. És tartsuk szem előtt az aranyigazságot: nem mindig a drágább a jobb!

Megjelent az új Dívány-könyv!

A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!

Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!

hirdetés

 

Oszd meg másokkal is!
Érdekességek