gáz fűtés

Már csak az Európai Tanács jóváhagyása kell ahhoz, hogy az Európai Parlamentben elfogadott kibocsátáscsökkentési tervek életbe léphessenek. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv megújítása azt a célt szolgálja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatású gázkibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek.

Ennek elérése érdekében már 2028-tól bevezetik a kibocsátásmentesség követelményét a közhatóságok által fenntartott, használt vagy tulajdonolt épületekre, 2030-tól pedig már csak kibocsátásmentes új épületet szabad majd felhúzni.

A legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállomány kapcsán minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. A már meglévő középületeket és a nem lakáscélú épületeket fokozatosan napelemekkel kell felszerelni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet 2030-ra kell ellátni napenergiát hasznosító berendezésekkel.

2040-re komoly célt tűzött ki maga elé az Európai Unió: azt szeretnék ekkorra elérni, hogy egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben az EU-ban.

Kivételt csak a mezőgazdasági és műemlékvédelem alá eső épületek jelentenek. A tagországok mentességet adhatnak a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.

A tervezet elfogadása már csak formaság, ami érdekes helyzet elé állíthatja a magyarokat. A hazai lakások 61 százaléka használ ugyanis gázt fűtéshez, az otthonok 47,17 százaléka alakított ki saját központi fűtést – a legtöbb esetben ez gázkazán –, míg távfűtést 15,6 százalék használ. Nekik hosszú távon költséges fűtés-korszerűsítésben kell gondolkodniuk a kibocsátáscsökkentés érdekében.