Van olyan vármegyeszékhely, ahol még 100 ezer forint alatt van az átlagos bérleti díj, de messze nem ez az elterjedt: jó mélyen a zsebébe kell nyúlni annak a diáknak (és családjának), aki nagyobb intim szférát és jobban személyre szabható körülményeket, na meg saját konyhát és fürdőszobát szeretne.
Ennyit kell fizetni egy albérletért
Hogy jobban átlássuk, miként alakulhat az őszi albérleti piac Budapesten és más nagyobb városokban, Benedikt Károlyt, a Duna House PR- és elemzési vezetőjét kérdeztük arról, mennyiért vehetnek ki lakást azok, akik ősztől keresnek albérletet kollégium helyett.
„Az összes idei bérbeadás figyelembevételével, a Duna House közreműködésével bérbe adott ingatlanok adatai alapján az országos átlagos bérleti díj meghaladja a 180 ezer forintot havonta.
A fővárosi átlag az idei bérleti tranzakciók alapján 225 ezer forint havonta.
Debrecenben a fővárosihoz hasonló, akár 200 ezer forint körüli átlagos árakkal is találkozhatnak a bérlőjelöltek, ez az összeg 60 négyzetméter körüli ingatlanokra értendő, kisebb lakást azonban kedvezőbb áron is lehet bérelni. Szegeden 150 ezer forint körüli az átlagos bérleti költség, míg Pécsett 130 ezer forint körül mozog a bérleti díj. A vármegyeszékhelyek közül Békéscsabán volt a legalacsonyabb, 85 ezer forint az átlagos bérleti díj” – tudtuk meg.
Az árakban nem csak az infláció érvényesül: a főszezonban megugró kereslet árfelhajtó ereje ettől függetlenül is jelentős a szakember szerint. Az előző év azonos időszakához képest az árak 20-25 százalékkal ugrottak meg a fővárosban.
Nem véletlenül osztozik egy lakáson több diák
„Míg tavaly júliusban a fővárosi átlagos bérleti díj 180 ezer forint volt havonta, addig az idei főszezonban már jóval 200 ezer forint feletti, sőt a jelenlegi 225 ezer forintos átlagos díjnál is magasabb költséget jelent a fővárosban a lakásbérlés.
Stúdiólakást 150–170 ezer forintért, 1 hálóval rendelkező ingatlant 170–220 ezer forintért, 2 hálószobásat 250–350 forintért, egy 3 hálós lakást pedig átlagosan 350–500 ezer forintos bérleti díjért lehet kivenni havonta
a főváros frekventált területein” – sorolta Benedikt Károly.
Nem meglepő, hogy sok egyetemista számára az árakból kifolyólag nem reális önálló albérlet fenntartása, hiszen a budapesti garzonok bérlése és fenntartása 150–170 ezer forintos bérleti díjat, plusz az azon felül fizetendő rezsit is jelent. Ez az energetikai tulajdonságok és a felhasználói szokások – 21 vagy 23 fokra fűt fel télen, kádban mosakodik vagy inkább zuhanyozik – függvényében 200 ezer forint körüli összegre is rúghat.
„Ez azon tanulók körében népszerű, akik semmiképpen sem szeretnének lakótárssal osztozni az albérleten. Költséghatékonyság céljából azonban gyakoribb, hogy több diák fog össze, és közösen bérelnek ingatlant” – tudtuk meg a szakértőtől.
A közös lakás hozhat problémákat is
A több egyetemista együttélésére alkalmas, két hálószobával rendelkező lakások átlagosan 250–350 ezer forintos bérleti díjért várják lakóikat, ez elfelezve hasonlatos összeg a garzonok bérleti díjához, és a rezsi is kétfelé osztódik – internet-előfizetésnél így például vagy kevesebbet kell fizetni, vagy belefér gyorsabb szolgáltatás is ugyanazért a fejenként fizetendő összegért.
„Az egyedül bérelt garzonnal ellentétben közös albérlet esetén megoszlanak a fenntartási költségek, azonban
azzal is érdemes számolni, hogy ha az egyik bérlő sokkal többet tartózkodik az ingatlanban, vagy téli szezonban jobban felfűti a saját lakrészét, akkor a másik bérlő hiába próbál spórolni, a rezsiköltség mindenképpen feleződik.
Ha a tulajdonossal sikerül fix rezsiösszegben megállapodni, akkor az megkönnyítheti az elszámolást” – fogalmazott Benedikt Károly.
A rezsicsökkentés csökkentése inkább a tavalyi év során formálta a bérleti piacot, a lakásválasztás során idén ez már kevésbé hangsúlyos. Azonban a szakember szerint mind a bérlők, mind a tulajdonosok egyre nagyobb figyelmet szentelnek az ingatlanok energetikai paramétereinek vizsgálatára, és a fenntartási költségeket is érdemes minél jobban szemügyre venni. Erről manapság már nem elegendő a közüzemi számlák alapján tájékozódni, hiszen a fogyasztási szokások egyéniek, és nem feltétlenül tükrözik a valós költségeket.
Fontos az energetikai tanúsítvány
Van még egy fontos tudnivaló bérlők és bérbeadók számára egyaránt: az energetikai tanúsításra vonatkozó szabályozás változása novembertől lép életbe, azonban
már a nyáron vagy ősszel kötött szerződések esetén is be kell mutatnia a tulajdonosnak az energetikai tanúsítvány számát, és a szerződésben is rögzíteni kell azt.
„Emellett érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről is, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat” – tanácsolja Benedikt Károly, aki szerint manapság az online hirdetési oldalak mellett a közösségi oldalak albérletes csoportjaiban vagy akár egyetemi faliújságokon is rábukkanhatnak a diákok leendő albérleteikre, de sokan kérik ingatlanszakértő tanácsát is e téren.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
