Iványi Orsolya menopauza

A menopauzát egyetlen nő sem ússza meg. Hőhullámok, alvászavar és hangulatváltozás nélkül is elkezdődhet és végbemehet a változókor. Ugyanis van, amikor tünetek nélkül zajlik le a folyamat. Bárhogy is történjen, a menopauza több annál, mint egy kellemetlen tünetegyüttes, hiszen jelentős hatással van az egészségünkre – mondja Iványi Orsolya, aki a Magyar Menopausa Társaság vezetőségi tagja, november 27-én pedig a Femina Klub legújabb találkozóján is megosztja tapasztalatait és véleményét a témában az érdeklődőkkel.

A nemzetközi viszonyokat tekintve milyen a magyar nők menopauzához való hozzáállása?

Egyáltalán nem vagyunk lemaradva más országokhoz képest, mivel ugyanazokkal a problémákkal állunk szemben mindenhol: a nőknek nincs elég információjuk, kevés a menopauzára szakosodott orvos és a megfelelő ellátás. Hozzáállásban már vannak különbségek, hiszen egy tavalyi kutatás szerint, ahol 33 országot néztek meg, a magyarok átlagos szinten tájékozottak, mégis Magyarországon számít leginkább tabutémának a menopauza.

Konkrétan utolsók vagyunk a listán, és szívesebben beszélünk a szexuális életünkről vagy a pénzügyi helyzetünkről, mint a menopauzáról.

Ezen mindenképpen változtatni kell, mondhatnám, újra kell keretezni a menopauza fogalmát.

Pedig a menopauzát nem lehet elrejteni, hiszen számos olyan tünete van, ami jelentősen befolyásolja a nők életminőségét. 

Ennek ellenére azt is mondja az orvostudomány, hogy ha nincs tünet, akkor nem is kell kezelni a menopauzát, de ettől függetlenül nagyon fontos, hogy 40-45 éves kortól járjunk rendszeresen szűrővizsgálatokra, ugyanis ahogy öregszünk, egyre hajlamosabbak leszünk a betegségekre. Míg perimenopauzában a fluktuáló hormonok kellemetlen tüneteket tudnak okozni, posztmenopauzában ösztrogénhiányból fakadó betegségekkel kell számolni.

Ilyen például a tünet nélküli csontritkulás, ami a csontsűrűség ellenőrzésével kiszűrhető, egyéb esetben pedig csak egy csonttörés hívja majd fel rá a figyelmünket. A nők 75 százaléka küzd a menopauza valamilyen tünetével, melyek nem minden esetben zavarják az életminőségüket. Általában ebből a 75 százalékból még 25 százaléknak vannak vagy lesznek olyan tünetei, amelyek befolyásolják az életminőséget. Az ő esetükben sokat segíthetnek a hormonok.

Kutatásod szerint nem a hőhullám a legtipikusabb tünete a menopauzának, holott azt gondolnánk, hogy a legtöbb nő épp ez alapján veszi észre, hogy változókorba lépett.

Egyáltalán nem könnyű diagnosztizálni, hogy egy nő épp már perimenopauzában van-e, vagy más betegsége van. A hőhullám lehet például a pajzsmirigybetegség jele is, de az alvászavar is lehet más rendellenesség tünete, és nincs olyan hormonteszt vagy egyéb más vizsgálat, ami már akár a perimenopauzát ki tudná mutatni. Ellenben a menopauzának egyértelmű jele a menstruáció elmaradása.

De sajnos a menopauzához kapcsolódó medicina mindössze még csak 30 éves, ami rettentően kevés, mondhatni, még csak gyerekcipőben jár. Bár folyamatosan zajlanak a témában kutatások, de a legfontosabb mégiscsak a nők és az orvosok edukációja lenne, hiszen a hosszú távú egészségünk a tét, és ha erről nem beszélgetünk az orvossal, vagy nem foglalkozunk vele, akkor erősen rá fogja nyomni a bélyegét a 60 feletti éveinkre.

Így hiába élnek a nők öt-hat évvel tovább, mint a férfiak, ha az utolsó tíz évet betegségben töltik.

Az pedig egészen logikus, hogy ahogyan 40 és 60 felett élünk, az befolyásolni fogja majd a nyugdíjas éveinket. Sajnos azt látom, hogy ilyen szempontból nincs elég fókusz a menopauzán, pedig igen nagy hatással van az egészségünkre, befolyással bír a csontritkulás mellett a demencia, a szív és érrendszeri betegségek kockázatára is. 

Ha nem a hőhullám, akkor az általad elvégzett közvéleménykutatás szerint mi a menopauza „legnépszerűbb” tünete?

Egy kérdőíves felmérésből kiderült, hogy a változókorban lévő nőket leginkább az alvászavar kínozza, a második helyen a hízás áll, a harmadik a fáradékonyság, és csak a negyedik helyen szerepel a hőhullám.

A klasszikus tüneteken túl milyen egyéb jelei lehetnek a menopauzának, amelyek hatással lehetnek a nők mindennapi életére?

Fontos megjegyezni, hogy általában nem a klasszikus fizikai tünetekkel kezdődik a menopauza, hanem sokkal inkább mentális tünetek jellemzik. Ilyen például a hangulatingadozás, a szorongás, a szomorúság, a depresszió és az alvászavar. Ám ez akár ördögi körbe is torkollhat, hiszen például az alvászavar amellett, hogy a kialvatlanság miatti fáradtság gátja lehet a mindennapi feladatvégzésnek, számos krónikus betegség kiváltója is lehet, de összefüggésbe hozható a hízással is, ami ráadásul a menopauzában nagyon erőteljesen jelen van a nők életében, hiszen a kutatások szerint 40 és 60 éves kor között a nők egyébként is híznak évente fél kilót, függetlenül az életmódjuktól és a hormonális változásoktól.

És akkor még nem beszéltünk a hüvelyszárazságról, a csökkent libidóról, a hajhullásról, a bőrszárazságról, és számos olyan tünetről, amiről nem is gondolnánk, hogy menopauzára utalhat.

Ilyen lehet a fülzúgás, az egyensúlyzavar, a szemszárazság, az ízületi problémák, vagy az a különös érzés, amikor úgy érezzük, hogy hangyák mászkálnak a bőrünkön.

De ilyen a menopauza genitourináris szindróma (GSM), ami a menopauza során bekövetkező ösztrogénszint-csökkenés közvetlen következménye. Kevesen tudják, hogy az ösztrogén hiánya befolyásolja a nemi szervek, a húgyhólyag és a húgyúti rendszer egészségét is.

Sokszor hangoztatod, hogy találjuk meg, hogy mi a jó menopauzában. Milyen érveket tudsz felsorolni mellette?

Fontos, hogy belássuk, a termékenységen túl is van élet. A változókor kulcsfontosságú életszakasz, ahol még mindig aktívan élhetünk és virágozhatunk. Meg kell őriznünk az irányítást a testünk felett, és teljes mértékben részt kell vennünk az egészségünkkel kapcsolatos döntésekben.

Ha a testünkre képesek vagyunk hatással lenni, végső soron irányítjuk az életünket.

A menopauza után második lehetőséget kapunk az élettől. Ekkor már nem az a dolgunk, hogy másokról gondoskodjunk, és már nem akadályoz minket az anyaság állandó készenléti állapota. Végre azokra a dolgokra összpontosíthatunk, amiket szeretünk, és az alkotó energiánknak is teret engedhetünk. Ehhez persze el kell fogadnunk megváltozott önmagunkat, elengedni fiatalkori énképünket, és bár ez fájdalmasnak tűnhet, új életerőt kell találnunk hozzá. Hogy hogyan éljük meg a menopauza utáni időszakot, az döntően arról szól, hogy mit kezdünk a változókor hozta szabadsággal. Szerencsére egyre több nő gondolkodik úgy, hogy nem áll meg az élet, csak mert változókorba lépett.

A legújabb kutatások szerint a menopauza utáni időszakban a nőknél is nagyobb a halált okozó népbetegség kockázata.