Akármennyire is közhelynek számít, ettől még tény: a koronavírus-járvány az élet számos területét forgatta fel és egyre több tevékenység költözött a digitális térbe. A gyerekek egy része online tanul. Egyre többen vásárolnak online. Sokan a képernyők előtt sportolnak, tartanak megbeszéléseket a kollégáikkal vagy éppen itt beszélgetnek a rokonaikkal.
A változásból természetesen a mindennapi pénzügyek sem maradtak ki, a járvány és a kijárási korlátozások felgyorsították az évek óta látható, digitalizáció irányába mutató trendet, és egyre többen szavaztak bizalmat a digitális megoldásoknak az általános bankolás vagy éppen a fizetések alkalmával is.
Bár a hagyományos bankfiókok és a készpénz is hosszú ideje jelen van a hétköznapokban, ma már számos egyéb megoldás közül is választhatunk. Fizethetünk a bankkártya mellett például mobiltelefonnal vagy más okoseszközzel, de akár azonnali átutalással is kiegyenlíthetjük a számlát. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy lényegében egy minimálisan korlátozott, de a mindennapi bankoláshoz bőven elegendő szolgáltatásokat nyújtó bankfiók lehet a kezünkben az okostelefonon elérhető banki applikációk segítségével.
Kényelmes, gyors, olcsóbb
A digitális megoldások elterjedése a gyakorlatban azt jelenti, hogy a pénzügyeink intézésének már régóta nem a bankban való sorban állás az egyetlen módja, gyorsan és kényelmesen bankolhatunk online valamilyen okoseszköz segítségével. Ráadásul mára – néhány művelettől eltekintve - a banki szolgáltatások jelentős részét elvégezhetjük online is: a legtöbb embernek már van internetbankja, amelynek segítségével pár kattintással lehet utalni, számlákat befizetni, megtakarításokat kezelni, de akár a hitelfelvétel is intézhető otthon, a kanapéról.
A mobilbankos megoldások pedig még kényelmesebbé és gyorsabbá teszik az ügyintézést, hiszen nemcsak a bankfiókba való utazgatást és az ottani várakozást spórolhatjuk meg, de szinte bárhol előkaphatjuk a mobilunkat és már intézhetjük is pénzügyeinket. Ráadásul ezek a műveletek sokszor olcsóbbak is így, mintha a fiókokba mennénk be ugyanezért. Magyarul a digitális banki megoldások olcsóbbak, és az időt sem kell így elpocsékolni.
Nyitottabbak a kelet-európaiak
A járványhatás elég látványosan jelent meg a mindennapokban. A Mastercard 2020-as, európai bankolási szokásokat vizsgáló tanulmánya szerint a járványhelyzet hatalmas lökést adott az egyébként is gyorsan teret nyerő digitalizációnak. A válaszadók többsége, 62 százaléka a fizikai banki szolgáltatásoktól egyre inkább a digitális megoldások felé fordult, ez pedig 13 százalékos növekedést jelent a három évvel ezelőtti eredményekhez képest. A kutatásból az is kiderült, hogy az európaiak 42 százaléka gyakrabban hajt végre pénzügyi tranzakciókat online vagy valamilyen alkalmazáson keresztül, mint a pandémiát megelőzően. Ráadásul
a digitális banki megoldások iránt a kelet-európaiak nyitottabbak voltak mint a nyugat-európai társaik.
A járványhelyzet számlájára írható az is, hogy az elsőre talán egyértelműbbnek tűnő gyorsaság és kényelem helyett a digitális banki megoldások legnagyobb előnyének a megkérdezettek jelenleg a biztonságot tartják.
Még mindig népszerű a készpénz
A digitális megoldások népszerűségének növekedése és a járványhelyzet okozta növekedés ellenére Magyarországon még mindig komoly rajongótábora van készpénznek és a készpénzes fizetésnek. A hivatalos jegybanki adatok szerint a magyarok az idei első félévben 444 millió alkalommal vásároltak kártyával összesen 3557 milliárd forint értékben, ez pedig a vásárlások számát nézve 4 százalékos, az összeget tekintve pedig 17 százalékos növekedést jelent éves szinten. A növekedés azonban elmarad a korábbi években látott tempótól, részben a koronavírus-járvány első hullámában elrendelt korlátozások miatt.
Bár a Mastercard 14 különböző országban végzett kutatása azt is megállapította, hogy az emberek 64 százaléka a világjárvány után is kevesebb készpénzt használna, Magyarországon a forgalomban lévő készpénz mennyisége pedig továbbra is magas, sőt július végén rekordot, közel 7 ezer milliárd forintos szintet ért el.
A készpénzállomány szintje pedig nemzetközi összehasonlításban is magas. De miért gond, ha sokan választják a készpénzt?
Elsőre talán nem egyértelmű, de a készpénzállomány fenntartása rengeteg pénzbe kerül.
A készpénz rendkívüli biztonsági intézkedések közepette való szállítása, a kezelése, a nehezen hamisítható bankjegyek gyártása drága mulatság, ráadásul ezek a bankjegyek idővel el is használódnak, ezért rendszeresen cserélni is kell őket.
Kártya, pénztárca, mobiltelefon – ki mivel fizet?
Bár a készpénznek még mindig masszív bázisa van Magyarországon, a digitális megoldások a fizetésnél is a jövőt jelentik, és egyre többen szavaznak bizalmat ezeknek a folyamatoknak. Az elektronikus fizetés ugyanis nemcsak a bankkártyát jelenti, fizethetünk már szinte bármilyen okoseszközzel, így a kártyánkat sem kell mindig magunknál tartanunk. A mobiltárcás fizetéssel például egy digitalizált bankkártyával fizethetünk, így elég a telefonunkat magunkkal vinnünk a vásárlások során. A hivatalos adatok szerint az elmúlt évben egyébként kiugró növekedést ért el a mobiltárcás fizetések aránya Magyarországon.
2020-ra a magyar felhasználók több mint 500 ezer bankkártyát digitalizáltak a mobiltelefonjukba, a Mastercard szerint pedig a mobiltárcás tranzakciók száma közel háromszorosára nőtt 2019 és 2020 szeptembere között.
Az elektronikus fizetések tehát vitathatatlanul kényelmesek, azonban joggal merül fel a kérdés, hogy mennyire biztonságos így kezelni pénzügyeinket. Ahogy a készpénzünkre is vigyázunk, ugyanígy kell eljárnunk a bankkártyánkkal, valamint az egyéb elektronikus fizetési és bankolási megoldásokkal is. Ezekbe ráadásul rengeteg biztonsági megoldás van beépítve, amelyek őrködnek az adataink és – végső soron – a pénzünk felett. Lehetőség van már biometrikus, például ujjlenyomatos azonosításra, de az online fizetéshez szükség van több azonosítástípusra is.
A mobilfizetés eseténpéldául a Mastercard tokenizációs technológiája védi az adatokat. Ez lényegében azt jelenti, hogy a fizetések során nem a fizikai kártya adatai vesznek részt a tranzakcióban, hanem egy azokból létrehozott token. De legyen szó bankkártyás, vagy mobiltárcás fizetésről, a Mastercard vitarendezési mechanizmusa is védi a vásárlót: ha visszaélés áldozata lenne, a kártyát kibocsátó bank megtéríti a kárát.
Az elektronikus fizetésre való átállást az is segítheti, hogy 2021-től még könnyebb lesz készpénz nélkül fizetni: egy idén bejelentett intézkedés szerint ugyanis januártól minden olyan kereskedőnél és szolgáltatónál, amelynél elektronikus pénztárgép működik, ott lehetőség lesz az elektronikus fizetésre is. Ez azt jelenti, hogy egyre többször hagyhatjuk otthon a készpénzt, és egyre kevesebb helyen kerülünk szorongatott helyzetbe, ha csak bankkártya van nálunk.
Búcsú a bankfiókoktól és a készpénztől?
A kártyás vagy okoseszközös fizetések és ügyintézések népszerűségének növekedése persze nem azt jelenti, hogy eltűnnének a bankfiókok vagy hirtelen teljesen készpénzmentesen működne a gazdaság. Egyelőre szó nincs arról, hogy belátható időn belül mindent online kellene intézni vagy ne tudnánk például egy bonyolultabb hitelfelvétel esetén tanácsot kérni a szakemberektől.
A Mastercard felméréséből az is kiderül, hogy a megkérdezettek többsége szerint még 10 év múlva is lesznek bankfiókok, az európaiak 61 százaléka pedig továbbra is a bankokat tartja a legfontosabb pénzügyi tanácsadójának. Ez egyébként a magyarokra is igaz, így attól nem kell tartanunk, hogy fenekestől felfordul a pénzügyek intézése, az viszont biztos, hogy időt és pénzt is spórolhatunk, ha esélyt adunk a digitális megoldásoknak.
Ön hogyan intézi a pénzügyeit? Mondja el nekünk!
Indulhat a kvíz!
1. Jellemzően milyen módon szokott vásárolni?
2. Banki és pénzügyeit hogyan szokta intézni?
3. El tudná képzelni a hétköznapjait készpénz nélkül?
4. A világjárvány milyen hatással volt a pénzügyeire?
A cikket a Brand & Content készítette a Mastercard megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben
