Mindenki szeretne szép és vonzó lenni, ehhez azonban számos különböző elvárásnak kell megfelelni. Lehet vitatkozni arról, hogy ezen elvárások közül melyik reális és melyik kevésbé, de tény: a szépséget még nem sikerült olyan módon definiálni, hogy azt mindenki elfogadhatónak tartsa. Aki az egyik ember számára gyönyörű, azt egy másik akár kifejezetten csúnyának is gondolhatja. Vagy mégsem? A tudomány szerint a szépség definiálható.
Az átlagos szép?
Számos kutatás foglalkozik azzal, hogy milyen is a szép arc, és azzal is, hogy mi az értelme annak, hogy a szépséget keressük a másik nemben. Konkrét példák hamarosan, de először álljunk meg egy percre az első kérdésnél: milyen a szép arc?
Egy folyamatosan és alaposan kutatott területről van szó, ahol rengeteg korai elmélet nyert bizonyítást (vagy éppen cáfolatot, bár ez most nem tárgyunk) a tudományos kutatások fényében.
Erre jó példa az „átlagosság elmélete”, amelyet először Francis Galton írt le, még 1907-ben. Az elmélet szerint két arc „mixelése” által létrehozott harmadik vonzóbb lesz, mint az eredeti kettő külön-külön. Jogos lehet a felvetés, hogy mégis hogyan lehet két arcot mixelni, de a tudomány ebben is a segítségünkre sietett – igaz, jóval Galton eredeti elmélete után. A Glasgow-i Egyetem kutatói 2009-ben fejlesztettek ki egy olyan online felületet, amivel az elmélet a gyakorlatban is kipróbálható: bár két arc esetében a létrehozott harmadik még nem feltétlenül lesz összességében vonzóbb, mint az eredeti kettő, de minél több arcból hozzunk létre egy átlagosat, annál jobban látható, hogy az elmélet valóban működik.
A torontói egyetem kutatási eredményei számszerűsítik a szép arc arányait. A fehér nők esetében a tesztalanyok azokat tartották a legszebbeknek, akiknél a szemek vonala és a száj közötti távolság az arc hosszának 36 százaléka, a szemek közti távolság pedig az arc szélességének 46 százaléka. Az arányszámok ebben az esetben is az átlagoshoz közel álló arc tulajdonságait tükrözik.
Egy másik jól ismert elmélet szerint annál szebb egy arc, minél közelebb áll a teljesen szimmetrikushoz. Több fotós - például Alex John Beck és Julian Wolkenstein - is megpróbálta már, hogy egy ember arcának két felét tükrözve olyan képeket hozzon létre, amelyeken jól látható, milyen eltérő lenne az arcunk bármelyik oldalának tükrözésével létrehozott új arc a sajátunktól. Az eredmény akár lesújtó is lehet, ha a tökéletes szépséget valóban a szimmetria rejti: ugyanis itt kiderült, hogy nagyon kevesen vannak, akiknek tényleg szimmetrikus arcuk van. Aki kíváncsi, a saját arcát is ellenőrizheti Julian Wolkenstein e témának szentelt oldalán.
Az evolúció tehet az ízlésünkről?
A Japán Osaka Egyetemen is végeztek egy kutatást a témában, ahol a konklúzió mindkét fenti elméletet egyesítette magában: az eredmények alapján a szép arc egyszerre átlagos és szimmetrikus! Érdekes kérdés, hogy mi lehet az oka annak, hogy ezt a két tulajdonságot keressük, amire az evolúció ad választ: a párválasztás során ugyanis olyan párt keresünk, akivel egészséges utódaink lesznek. Tudat alatt pedig a szokatlan, aszimmetrikus archoz negatív előítéletek társulnak, egészségtelennek látjuk ezeket, míg az átlagos és szimmetrikus arcok esetén éppen ezek ellenkezőjét feltételezi a tudatalattink.
Egy ausztrál pszichológus, Gillian Rhodes azt vizsgálta, hogy vajon van-e alapja ennek a tudatalatti feltételezésnek. Ennek érdekében egészségügyi adatokat vizsgáltak abból a szempontból, hogy vajon milyen összefüggést mutatnak az adott személy arcával. Az eredmények alapján a tudatalattink nem téved, hiszen a szimmetrikusabb arcú emberek valóban egészségesebbnek bizonyultak.
A fentiek alapján tehát a tökéletes arc szimmetrikus és átlagos. Két olyan tulajdonság határozza meg tehát a szépséget, amelyekre nem sok hatásunk van, hiszen a genetikai adottságainkat (még) nem tudjuk felülírni. Lássuk be, hogy amennyiben csak ezek a szempontok lennének fontosak a párválasztásnál, akkor nagyon sok magányos ember lenne. A való életben természetesen sok egyéb körülmény is fontos, mint például az ápoltság és az önbizalom, amelyekért viszont igenis sokat tehetünk a mindennapokban.
Elégedjünk meg azzal, amit örököltünk?
A megfelelő kozmetikumok használatával egészséges és szép bőrünk lehet, ami legalább olyan fontos, mint a tökéletes szimmetria, az önbizalmunkra pedig egy sor másik tényező is jó hatással lehet. Egy szépségterapeuta saját bevallása szerint tudja ezt, és nem csak a bőrt kezeli, hanem a bőrproblémák mögötti lelki okokat is. Segíti azon blokkok feloldását, amelyek a külsőleg is látható problémákért felelősek.
Feller Adrienne szépségterapeuta véleménye:
„A szépség nem más, mint a bennünk megteremtődött harmónia tükröződése. Mindannyian hozunk magunkkal egy lelki habitust, amihez jár egy külső köpeny. Ez a bőrünk. Nemcsak egyediségünk, de a bennünk lévő lelki és fizikai folyamatok is tükröződnek rajta. Ha életünk minden területén törekszünk az egyensúlyra, az a tekintetünket, arcunkat, bőrünket is harmonikussá és sugárzóvá varázsolja.”„A bőrünk leleplezi teljes valónkat. Testestül, lelkestül. Olyan, mint egy falitábla, amire a lélek, a test kiírhatja napi, havi szükségletét. Vajon el szoktuk olvasni?”
Ott van természetesen még az „optikai tuning” lehetősége is. A kutatási eredmények például egybevágnak azzal az általános vélekedéssel is, hogy a nagy szem és telt ajak vonzóvá teszi a női arcot, ami a sminktermékek gyártói számára jelent örömöt és profitot. A frizura az arc arányait is módosítja a külső szemlélő számára, így egy jó fodrász is tesz azért, hogy szépnek lássák az embert. A plasztikai műtétek a való életben, a szépítő alkalmazások az online térben segítenek azoknak, akik nem elégedettek saját adottságaikkal.
A szép arc egyébként nem csak a párválasztásban jelent előnyt, hanem a karrierépítésben is. Kutatások szerint a vonzó emberek könnyebben kapnak magas presztízsű munkát és jutnak feljebb a szamárlétrán.
A cikket a Brand & Content készítette az Adrienne Feller megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
