A kozmetikaipar nagy robbanása a 90-es évekre tehető: sorra alakultak a kozmetikai cégek, és soha
nem látott mértékben kerültek forgalomba a nappali, éjszakai szemránckrémek, ránctalanítók és
narancsbőr elleni készítmények. Innentől beszélhetünk a tömegtermelés felvirágzásáról és a
szintetikus kozmetikumok elterjedéséről, melyre válaszul idővel megjelentek a natúr- és biotermékek
is.
Mi a baj az általános kozmetikumokkal?
Dr. Csuth Ágnes családorvos szerint legkorszerűbb kozmetikumok esetében is előfordul, hogy a
negatív hatások csak hosszas használat után jelentkeznek. Az allergiás tünetek a leggyakoribb
problémák közé tartoznak: minél több szintetikus anyagot tartalmaz az adott termék, annál nagyobb
az esélye, hogy allergiás reakciót fog előidézni.
A leggyakoribb tünetek a kiütés, a bőrpír, a hámlás, valamint a bőr felszínén keletkezett duzzanat. A
hasonló esetekben a bőrgyógyászati kezelés után érdemes allergiavizsgálatot végezni, hogy
kiderüljön, mely alapanyag okozza a panaszokat. Az alapozók esetében gyakori az ún. comedogén
hatás, azaz, hogy az adott szer eltömíti a bőr pólusait, így mitesszerek alakulnak ki. A bőrhibákat
pedig legtöbben egy másik alapozóval próbálják meg elfedni, mellyel tovább mélyítik a problémát.
Kozmetikumok esetén nagyon fontos a tudatos vásárlás, hogy a vevő tisztában legyen vele, melyek a
saját bőrtípusának megfelelő termékek. Ehhez pedig érdemes szakember tanácsát igénybe venni.
Melyek a legproblémásabb összetevők?
Ha azt hittük, hogy a sarki vietnami boltban fellelhető százforintos szójaszósz és energiaital ijesztő
komponenseket tartalmaz, akkor vizsgáljuk meg jobban a szépségipar általános termékeit! Mégis mit
keres kőolajszármazék vagy formaldehid olyan kozmetikumokban, melyek unásig ismert hirdetéseitől
már agyalapi szamárköhögésben törünk ki? A jelszó gyakran a költséghatékonyság, de a kimondottan
minőséginek hitt termékekben is gyakran fordulnak elő a legbizarrabb összetevők. Például:
Triklozán: Antibakteriális gombaölő adalék, melyet az EU rovarirtó és fertőtlenítő szerekben már jó
ideje betiltott, viszont egyes fogkrémekben, szappanokban, arcszeszekben vagy szájvizekben
valamilyen oknál fogva a mai napig engedélyezett. Több kutatás is kimutatta a triklozán megzavarja a
hormonháztartást, gátolja a férfi és a női hormonok működését, ennél fogva a magzatfejlődésre is
hatással lehet.
Habképző anyagok: Ezek felelnek a tusfürdők, folyékony szappanok, samponok megfelelő habzásáért. Ugyanezek ipari zsíroldók és vécétisztítók alapanyagai is, erős zsíroldó hatásúak, de a bőr védőrétegét sem kímélik. Ez pedig a bőrszárazság mellett ekcéma kialakulásához is vezethet.
Parabének: Avagy a szépségápolási termékek és élelmiszerek ismert tartósítószerei. (Utóbbiak
csomagolásán E214-E219 jelzéssel szerepelnek.) Elsősorban a hormonrendszer működését
károsíthatják, ám a dezodorokban található parabéneket már - pl. Journal of Applied Toxicology
nevezetű neves orvosi szaklapban – többször párhuzamba állították az emlődaganatok kialakulásával
is.
Formaldehid: Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint bizonyítottan rákkeltő anyagról van
szó, ennek ellenére a mai napig szappanok, tusfürdők és fogkrémek alkotóeleme. A formaldehid
mellesleg erős allergénnek számít, így már kis mennyiség is képes irritálni a nyálkahártyát.
Szintetikus pézsmák: Bármennyire is futurisztikusan hangzik, létező és nagyon is gyakori parfüm-
illatanyagokról van szó. Ezek lebomlás nélkül halmozódnak fel a szervezetben, irritálják a
nyálkahártyát, allergiát is okozhatnak, sőt, májkárosító hatásuk is bizonyított.
Kőolajszármazékok: A természetes növényi olajok nem feltétlenül költséghatékonyak ellentétben pl.
a kőolajhulladékokkal, melyek esetében a tartósítással sem kell sokat bajlódni. Viszont elzárják a bőr
légzését, eltömítik a pólusokat, a bőrtől vizet vonnak el és leállítják természetes védekezőképességét.
Egyéni megoldások
Amíg az imént taglalt anyagok a tömegtermelés kozmetikai cikkeinek összetevői, addig a szintetikus
termékek hívei hiába is próbálnának hiteles kirohanásokat intézni a természetes kozmetikumok ellen.
Utóbbiakról akkor beszélhetünk, ha az adott termék növényi vagy a természetben is megtalálható
egyéb (pl. ásványok, algák) anyagokból készült. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy minden
natúr- és biokozmetikum kedvezően hat az összes létező bőrtípusra.
Hogy az illóolajok sokkal barátibb viszonyt ápolnak a bőrrel, mint a kőolajbányászat melléktermékei,
azt senki nem vitatja. Ellenben egyes növényi származékok is válthatnak ki allergiás reakciókat, és
nagy általánosságban is elmondható: minden bőrtípus más és más kezelést igényel. Itt jönnek képbe
az egyéni megoldások, mint pl. a szépségterápia.
Ez az eljárás teljes egészében a „páciensre”, mint egyéni esetre fókuszál: megvizsgálja a bőr állapotát
és az arcról leolvasható jeleket, melyek betegségekre vagy kedvezőtlen működésre utalhatnak.
Ugyanakkor nem csupán a fizikai, de a lelki tényezőket is figyelembe veszi. Ezekkel együtt a
szakemberek komplex diagnózist állíthatnak fel, és ennek tükrében ajánlhatnak termékeket és
terápiás eszközöket.
Saját tapasztalatairól Feller Adrienne szépségterapeutát kérdeztük
Előfordulhat-e, hogy valóban az egészségre ártalmas vegyszerek kerülnek kereskedelmi forgalomba hozott kozmetikumokba? Ha igen, akkor miért? Nem jó a szabályozás?
A korábban a kozmetikaipar által előszeretettel használt és biztonságosnak ítélt anyagok, például tartósítószerek használatát az utóbbi években korlátozni kezdték, vagy akár be is tiltották - mint például több parabént -, mert az egészségre kockázatosnak ítélték és ki tudja, hogy a jövőben még mi mindenről fog kiderülni, hogy az egészségre ártalmas lehet. Éppen ezért jelenik meg egyre nagyobb igény arra, hogy a kozmetikumok teljes egészében természetes, növényi alapú összetevőkből készüljenek. Eddig azt gondolták, hogy a bőrre sokkal több minden rákenhető minden kockázat nélkül, de ez a szemlélet radikálisan változik, mivel a bőrön keresztül felszívódhatnak a nem kívánt anyagok, melyek akár a hormonháztartásra is kockázatot jelenthetnek. Éppen ezért egyre nagyobb teret hódítanak a természetes tartósítási megoldások és általában a természetes összetevőkön
alapuló kozmetikumok.
Vannak-e valós veszélyei a nem hivatalos kereskedőktől beszerzett kozmetikumoknak?
A válaszom egyértelmű igen. Gyakorlatilag onnantól kezdve, hogy nem nyomon követhető maga a termék a polctól a gyártóig, innentől kezdve nem tudjuk mi van a termékben. Nem tudjuk, hogy tényleg úgy van-e, mint ahogy az a címkén áll - legyen szó az összetételről vagy a hatásról. Sokszor az is előfordulhat, hogy maga a gyártó sincs tisztában a felhasznált anyagok tulajdonságaival vagy veszélyeivel.
Létezik olyan megoldás, ami ténylegesen kemikáliáktól mentes? És ha igen, ezek milyen hatóanyagokat használnak?
Természetesen igen. Gyártó szempontból sokkal több kihívást rejt magában egy természetes
kozmetikumot készíteni, mint szintetikust. Gyakorlatilag a vásárló ugyanazt a felhasználási
kényelmet, ugyanazt az eltarthatóságot, textúrát, illatot várja el egy natúr kozmetikumtól, mint egy szintetikustól. A natúr kozmetikum-gyártók sokkal szűkebb keretek között mozoghatnak, gondolok itt arra, hogy amíg a szintetikus kozmetikumot gyártó cégek felhasználhatják az összes natúrkozmetikai alapanyagot, addig a natúrkozmetikai gyártók egyáltalán nem használhatják fel a szintetikus alapanyagokat. Továbbá a natúr, különösen a bio összetevők lényegesen drágábbak, mint a mesterséges összetevők nagy része, így lényegesen nagyobb kihívás megfizethető árú kozmetikummal kijönni a piacra.
Elmaradnak-e ezen kozmetikumok hatásai a kémiailag összeállított “csodaszerekétől”?
A szintetikus készítmények képesek lehetnek egy hirtelen látványos eredményre, de ez az eredmény nem fenntartható. A természetes anyagokból készült kozmetikummal legalább olyan látványos eredményt lehet elérni, de ez az eredmény abszolút fenntartható, mert a természetes anyagok a szervezettel teljes mértékben harmóniát képesek kialakítani. A bőr nem önálló, a szervezetünktől külön működő szervünk, hanem szorosan összefügg vele, így ma már tudjuk, hogy a bőrre éppolyan gondossággal kell megválogatnunk, hogy mit kenünk, mint azt, hogy mit eszünk. Azt kenjük a bőrünkre, amit meg is ennénk. Ez a mottója a korszerű, emberközpontú kozmetikumnak.
A cikket a Brand & Content készítette az Adrienne Feller megbízásából, nem a Dívány szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.
