Csípődet finoman ringatod, a lábad keresztbe veted, táguló pupillákkal, csodálkozva nézel, és pontosan tudod, hogy erre a hím rákattan – meg sem szólalsz, de a tested üzen. És magadtól is tudod, számodra mikor kedvező a viszontválasz – beszéd nélkül.
A tudatalattidból indul ki
Utazom a hatos villamoson. Az egyik megállóban felszáll egy törékeny, húszéves forma lány, elgondolkozva igazgatja a haját, majd szorosan az ablakhoz áll, láthatóan keres valakit a tekintetével. A járdán egy fiú téblábol. Kitartóan kerüli a lány pillantását. Amikor a villamos elindul, ránéz a lányra, aki bizonytalanul búcsút int…
Akaratlanul is tanúja voltam egy, szavak nélküli „párbeszédnek”, amely – akár – egy kapcsolat végét is jelenthette.
A magatartáskutatók majd’ fél évszázada kutatják a testbeszéd szerepét a társas érintkezésben. Bár az emberek – ösztönösen – mindig is „használták” a testi jelzéseket, ennek a jelenségnek a tudományos elemzésére a huszadik század közepéig senki sem gondolt.
A kutatók kiderítették, hogy míg a kimondott szavainkat legtöbbször a tudatunk formálja, addig a testbeszédünk valójában a tudatalattinkból indul ki, tehát az elhallgatott szavainkat, érzéseinket fejezi ki.
Rá van írva az arcodra
Szokásom, hogy karácsonykor és húsvétkor, valamint a névnapjaikon apró, magam készítette aprósággal, vagy egy szál virággal megajándékozom a munkatársaimat. Nem várok sem hálát, sem köszönetet, ám amikor az egyik kolléganőm szenvtelen arccal vette át a neki szánt virágot – amely még két nap múlva is a celofáncsomagolásban kornyadozott az irodája asztalán –, elhatároztam, hogy kimért és távolságtartó leszek vele szemben..
Szinte mindegyikünk naponta tapasztalja, hogy a kimondott szavaknál gyakran többet mond el rólunk, érzéseinkről, szándékainkról az arckifejezésünk, a nézésünk, a testtartásunk, egy-egy mozdulatunk. Arcunk ráncainkba belevésődik szomorúságunk vagy vidámságunk. A szemünk, a szánk elárulja, hogy most éppen örülünk, haragszunk, félünk, undorodunk, figyelünk, érdeklődünk vagy éppen meglepődtünk. A szobor, a festmény nem beszél, mégis mindent elmond az ábrázolt személy érzelmeiről.
A szavakon túli „üzentek” ismerete azért is fontos, mert az egymás közötti kapcsolatainkat igencsak megnehezítheti, ha nem ismerjük – tehát nem is értjük – embertársaink szándékait, érzéseit, hangulatát.
A nők ösztönösebbek
Az ide vonatkozó kutatások azt is kiderítették, hogy e tudat alatti jelzéseket a nők többsége szinte ösztönösen érti, és gyakran használja is. Ennek az lehet a magyarázata, hogy az ehhez a nemhez tartozóknak élesebb a megfigyelőképességük, képesek az apró részletekre is figyelni. Érdekes megállapítás a viselkedés- és magatartáskutatók részéről az is, hogy a gyereket nevelő nők jobban eligazodnak a szavak nélküli kommunikáció világában. Ennek az a magyarázata, hogy az anya és a gyerek közötti párbeszéd a baba megszületése utáni egy, másfél évben elsősorban a testbeszédre épül.
Nem véletlen az sem, hogy a legtöbb nő non-verbális „kelléktárában” igen fontos helyet foglalnak el a férfiak meghódításához, illetve távoltartásához szükséges mozdulatok, arckifejezések.
Ki ne ismerné vagy alkalmazná – szükség esetén – a női „udvarlás”, figyelemfelkeltés arzenáljába tartozó gesztusoknak – például a fej hátravetésének, a csípő finom ringatásának, a keresztbe vetett lábaknak, az oldalpillantásoknak vagy éppen a tág pupillájú, csodáló nézésnek – a férfiakra gyakorolt hatását?...
A mozdulatok összeolvasása
Kata állásinterjúra ment. Amint belépett a főnök irodájába, már tudta, hogy ez a hely nem az, ahol szívesen dolgozna… A cég vezetője ugyanis nem állt fel az íróasztala mögül, nem fogott vele kezet, nem mutatkozott be, az íróasztala „fedezékéből” vizsgáztatta, az irodája másik sarkában ültette le egy meglehetősen kényelmetlen és mély fotelbe a „pályázót”, aki riadtan kuporgott az ülőalkalmatosságban…
A fenti példa jól illusztrálja, hogy a testbeszédben egyébként minden egyes megtett vagy elmulasztott mozdulat egy-egy szónak felel meg, amelyek „összeolvasva” érthető mondattá állnak össze. A mozdulatokon, a testtartáson, a szavainkat kísérő arckifejezésen, a szemkontaktuson kívül nagyban befolyásolja a kommunikáció milyenségét, kimenetelét az is, hogy a beszélők milyen távolságra helyezkednek el egymástól, s az sem elhanyagolható, hogy ki, milyen kulturális környezetből származik.
Folytatjuk
Ha ez bejött, nézz rá ezekre is:
Aztán ott termett B., az álomképtől a lehető legtávolabbi koordinátákkal rendelkező hím, aki hosszú hónapok keserves munkája árán zúzta mindörökké porrá azt az elképzelést, hogy az én személyre szabott istenemnek ha törik, ha szakad, szőrösnek, göndörnek és nagy orrúnak kell lennie, mint egy görögnek. | Megfűzött a pasi, pedig pocakos
A válaszoló gazdik 94 százaléka teljesen egyetért arra vonatkozólag, hogy ha minden kutyatulajdonos ismerné a kutya fajtájának megfelelő tartási módot, valamint a kutya testbeszéd-jelrendszerét, akkor kevesebb baleset lenne. | Jogosítványt a kutyatartóknak!
