“Korábban a szakmában volt egyfajta Michelin-láz, mostanában pedig a média kapta föl ezt a témát. Örülök, hogy beszélünk róla, legyen terítéken a gasztrokultúra, de annak nem örülök, hogy túlzásba esünk. Az éttermek ugyanis, amelyek megérdemlik a csillagot, nem ezzel foglalkoznak, hanem, hogy dolgozzanak és megéljenek”- mondta a Bábel konyhafőnőke, Pesti István a Dining Guide fotózása után a pincehideg Doblo borkereskedésben.
Lehullhat egy-két Michelin-csillag
A kiadvány szakmai stábja a szerkeszti a februárban megjelenő Superbrands Top Lista - Gasztronómia 2010 című kalauzt, amelyben a hazai gasztronómia legmeghatározóbb séfjeit is szerepeltetik. Őket fotózták az eseményen, és ha már ilyen rendben összegyűltek, kettejüket bővebben is megkérdeztük arról, hogy esélyesnek tartják-e, hogy hazai éttermek idén Michelin-csillagot kapjanak, és ha kapnak, a cím milyen hatással lesz többek közt a vendéglátásra és turizmusra.
A neves francia étteremkalauz, a GaultMillau - a Michelin Guide vetélytársa - ősszel két budapesti étteremnek, a Váci utcában található Babel Delicatesse-nek és a terézvárosi Fausto’s éttermeknek adott két séfsapkát, vagyis 15 pontot a maximális 20-ból - ez a minősítés egyesek szerint az egy Michelin-csillagnak megfelelő kategória- , és ez keltette fel a nemzetközi figyelmet a hazai éttermek iránt. Később arról is hírt adtak a szakmai site-ok, hogy a Costes, a Tigris és a Bock Bistro is a címre esélyes éttermek közé került, miután ott is jártak az inspectorok. Érdekes, hogy a kiemelkedő teljesítmény egyik okaként éppen a recessziót nevezte meg a séfek egyike, az Alabárdos konyháját vezető Bicsár Attila.
Michelin-csillag
A minősítés története a 20. század elejére nyúlik vissza, amikor Edouard és André Michelin a leszerelhető gumiabroncs feltalálásával elősegítették az autózás terjedését. A bővülő számú autósnak tájékoztató füzeteket adtak ki a párizsi és a főváros környéki utak melletti autójavítási, szállás és étkezési lehetőségekről. 1904-től már útikönyveket is kiadtak, később az étteremkalauz különvált és önálló pályát kezdett. Az éttermek tesztjét névtelen kritikusok - inspektorok - végzik, akik többnyire párban, vagy hármasban, inkognitóban érkeznek, az elfogyasztott ételeket kifizetik, és csak ezután fedik fel kilétüket, ha felfedik. Évente körübelül 250 éttermet látogatnak meg. Egy csillaggal minősítik a kellemes kitérőt jelentő, kiváló fogásokkal szolgáló éttermeket, két csillagot adnak azoknak az éttermeknek, amelyek miatt érdemes az utazóknak kitérőt tenni, hármat pedig azok, amelyek külön utazást is megérnek.
Elkezdődött a verseny
“Ötven évig nálunk mennyiségi termelés folyt, és ez a szemlélet a vendéglátásra is igaz volt. Amíg tele voltak az éttermek, nem kellett gondolkodni, de ahogy egyre több étterem nyílt, elkezdődött a verseny. A gazdasági válság hatására, ahogyan csökkent a vendégek száma, úgy volt kénytelen magába fordulni az ember, és rájönni, a minőség az egyetlen, amivel többet és mást lehet nyújtani.”
A minőség változó érték, a séfek számára ugyanis még az sem minden esetben megoldott, hogy ugyanolyan színvonalú alapanyagokat tudjanak beszerezni, ezért nem ritka, hogy külföldről rendelnek. Ezzel párhuzamosan a hazai alapanyagok egy részét külföldön adják el, vagy ott dolgozzák fel. “Kevés éttermünk van, ami el tud tartani komolyabb termelőket. Itthon ezt is erősíteni kell, meg kell teremteni a piacot”- mondta Pesti István. A Bábel séfje úgy gondolkozik, ha mindez sikerülne, olcsóbbak lehetnének az éttermek, így azok vendégköre is bővülhetne.
Mindig őstermelőktől vásárolok
Az Alabárdos konyhafőnöke is arról számolt be, nincs arra módja, hogy csak hazai alapanyagokkal dolgozzon. “Mindig őstermelőktől vásárolok, de ha csak a fűszernövényesemet említem, hiába tud folyamatosan jó minőséget adni tavasztól-őszig, télen neki is külföldről kell behozatnia a friss fűszereket. A folyamatosság nagyon fontos, épp ezért vannak sokan rákényszerítve arra, hogy behozassanak árut.”
A termelők tehát nem állnak készen arra, hogy Michelin-csillagos éttermeket lássanak el, és mivel ehhez a címhez tartozó követelmény az állandóan magas színvonal, ezért még inkább nemzetközi alapanyagokban kell majd gondolkodni. A folyamatosság fontosságára utalva azt a problémát is megemlítette Bicsár Attila, hogy nálunk nagyon gyakoriak az a tulajdonosváltások, a vendéglátóhelyek átalakítása, átnevezése és bezárása.
Megnézem, mit küldenek vissza a tányéron
“Sok étterem nyit meg úgy, hogy nem tudja, ki a célközönség. Ezt pedig ki kell találni, és az annak megfelelően kialakítani a szolgáltatást. Az is fontos, hogy fogadjuk a vendégektől érkező visszajelzéseket. Mindig megnézem, mi az, ami a rendelésből a tányéron visszajött. Ha tízből kilenc ugyanazt a húst hagyná ott, akkor tudnám, azzal van valami baj. Ha a többség csak a felét enné meg annak, ami a tányéron van, akkor abból leszűrném, hogy túl nagy adagokat adok”- folytatta Bicsár Attila.
A Bábel séfje szerint mindezek mellett már látható az a változás, hogy az éttermek egy része nem a gyors haszonszerzésre hajt, hanem hosszú távra tervez, a tulajdonosi oldalon történt ugyanis egy szemléletváltás. Arra pedig mindketten kitértek, hogy az esetleges Michelin-csillag valószínűleg az átlagos színvonalú éttermeket is ösztönzi majd arra, hogy fejlődjenek, és a gasztoturizmusra is jó hatással lesz. “Úgy vélem, idén még nem lesz magyar Michelin-csillagos étterem, majd talán jövőre”- tette hozzá az Alabárdos konyhafőnöke.
“Mindent egybevetve amelyik étterem megkapja a csillagot, azon még nagyobb lesz rajta a nyomás, még többet kell majd bizonyítania. Ezt a részét a sikernek nem irigylem”- mondta végül Pesti István.
A fotókat Gábor Gyula készítette.
Francia káromkodás a konyhában
Furcsán kezdődött a viszonyunk, olyan volt, mint először szexfilmet nézni, de aztán én is kurvának kezdtem hívni a kovászt, új könyvében ráadásul zseniális receptekkel és gyönyörű fotókkal áll elő – francia ételeket főzni amúgy is maga az otthonos melegség.