Az extrém sportolók védőszentje az adrenalin, amelyről azt állítják, tudatmódosításra képes. Utánajártunk, mi történik a szervezetben bázisugrás közben, vagy csak tartós, prózai, munkahelyi stressz esetén.
A stressz minimális szinten jót tesz a szervezetnek. Növeli a teljesítőképességet, testi és szellemi szinten fitten tart. A teljesítmények kényszere miatt azonban gyakran túlterheljük a testünket és lelkünket. Jellemzően több munkát vállalunk, mint amennyivel meg tudunk birkózni, állandó időhiánnyal küzdünk. Bármilyen életmentőek is a stressz hormonok, tartós feszültség esetén hatásuk a visszájára fordul.
A hormonok a test mindenesei, a működésüktől függ, hogy boldogok és aktívak, vagy szomorúak, idegesek, erőtlenek vagyunk. A hormonok bizonyos mértékben előkészítik a sejteket, hogy azok megfelelően töltsék be feladatukat. Hírvivő anyagoknak nevezzük ezeket, és ha termelésükben zavar támad, annak komoly következményei lehetnek a szervezet egészére nézve.
Fejben dől el
A szervezet összes hormonját az agy egy apró területe, a hipotalamusz irányítja. Az agynak ez a része szoros kapcsolatban áll a nagyagykéreggel, amelyik a bennünket kívülről elárasztó ingereket dolgozza fel. A hipotalamusz szoros kölcsönhatásban áll a limbikus rendszerrel is, az érzelmek központjával. Vagyis minden, amit látunk, hallunk vagy érzünk, befolyásolhatja hormonális életünket.
A tartós feszültség rendkívüli mértékben befolyásolja az egészséget. Nem csak a lelket, de a bőrt, az izmokat, a csontokat, a vérnyomást, az ereket, és az agyat is ugyanúgy érintheti, mint a menstruációs ciklust, a libidót és a potenciát. Minden esemény, amelyet az ember kihívásnak, veszélynek, fenyegetésnek érez, a vegetatív idegrendszert szólítja meg. Ez aztán tájékoztatja a szimpatikus rendszert, amely stresszhormonok kiválasztását idézi elő.
Riadókészültség
Abban a pillanatban, amikor feszült helyzetbe kerülünk, hormonokat kezdünk kiválasztani, amelyek megemelik a vérnyomást, előidézik az izmok megfeszülését, növelik a figyelmet és az összpontosítást, vagyis jelzik, a test riadókészültségben van. Ezt követi az alkalmazkodási fázis: az ijedtséget vagy félelmet alig érzékeljük, az előtérben a puszta túlélési vágy áll. Ilyenkor szinte bármire képesek vagyunk, erőnk megsokszorozódik. Ha túl vagyunk az eseményen, a kimerültség ledönt a lábunkról. Csak a stresszt kiváltó esemény után vesszük észre, hogy a szívünk kiugrik a helyéről, végtagjaink remegnek, arcunkból kiszalad a vér. Ilyenkor pihenésre van szükség, méghozzá minél nagyobb volt a megterhelés, annál hosszabb ideig tartóra.
Egyetlen hormon nem képes ilyen változást előidézni a szervezetben, a hatásért az adrenalin, a kortizol és a prolaktin kombinációja felel (lásd keretes).
Adrenalin
Klasszikus stresszhormon, amit a mellékvese termel, és testi vagy lelki vészhelyzet estén villámgyorsan megnő a kiválasztása. A májból cukortartalékok szabadulnak fel, hogy elég energia álljon rendelkezésre. Az adrenalin a pajzsmirigy hormontermelését is felpörgeti, így a teljes anyagcserénket csúcsteljesítményre állítja. Az extrém sportolók emiatt érzik, mintha módosult tudatállapotban lennének.
Kortizol
A mellékvesekéreg által termelt kortizol szintén nagy energiapazarló: stresszhelyzetben ugyancsak mozgósítja az egész szervezetet. A kortizol a szívet és a keringési rendszert készteti csúcsteljesítményre. A test visszatartja a vizet, megnöveli a vér cukorszintjét, és ezáltal a vérnyomást is. A kortizol gyulladáscsillapítóként is hat, és visszafogja a védekező erőket, hogy a test tökéletesen tudjon összpontosítani a stresszhelyzetre.
Prolaktin
Stresszhelyzetekben a test sem a megfelelő feltételekkel, sem energiával nem rendelkezik ahhoz, hogy ellássa a fajfenntartást. Ezért a szervezet az ilyen pillanatokban elnyomja a nemi funkciókat úgy, hogy több prolaktint választ el, amely az ivarmirigyek hormonterhelésére hat. Ennek következtében a nőknél az ösztrogén és progeszteron, férfiaknál a tesztoszteron szint koncentrációja csökken le, egyszerűbben szólva a stressz egy természetes fogamzásgátló.
A stressz öregíti a nőt
Az érzelmi stressz felpörgeti a kortizol kiválasztást – ha a kortizolszint tartósan magas a vérben, az elősegíti a csontok leépítését, de a bőr és a haj is megszenvedi, mert a hormon segíti a fehérjelebontást, elsősorban az izomfehérjékét, és a kollagénét.
A stressz, mint már említettük, befolyásolja a nemi hormon termelődését is. Még a gondolatok, érzések is hatással lehetnek nőknél a ciklusukra. Nagyfokú stressz, vagy tartós, súlyos megterhelések esetén a menstruáció nem csak elcsúszhat, de ki is maradhat. A petefészek hormonjai, az ösztrogén és a progeszteron alapvető szerepet játszanak a bőr szépségében és fiatalságában. Tőlük függ a bőr regenerálódási képessége és simasága, döntően befolyásolják a kollagén-anyagcserét, a hialuronsav vízmegkötő képességét, valamint a bőr finom hajszálereinek vérellátását. Amíg a petefészek elég ösztrogént termel, nem lenne szükség a kollagén és a hialuronsav kívülről jövő pótlására. A stressz okozta hormonszint változás is okolható a normál esetben inkább csak a pubertáskorban jelentkező aknék kialakulásáért is.
Extrém lányok erős reflektorfényben
Bikinire vetkőzöl, odaállsz a másik lánnyal, miközben egy halászhajóról tizenhat reflektor világít a hátadba – nem könnyű ügy, a hangulatból ítélve mégis jobb szórakozás falra mászni a tenger fölött, mint úszónőnek állni. Bár a végén itt is ki kell úsznod.
