Tavaly nyitották meg először a nagyközönség előtt 500 évnyi sötétség után.
Egészen különleges világba kerül, aki belép az eredetileg vízgyűjtőként funkcionáló épületbe.
Michelangelo szobra, nem létező lovagrend és a túlélő hercegnő, csak néhány hazugság a történelemből, ami hatalmas port kavart.
Mindenki ismeri, mindenki csodálja, Michelangelo leghíresebb művének titkait azonban kevesen ismerik.
Hova és hogyan néz az ifjú Dávid? Miért pont ilyenre formázta Michelangelo? Mi köze ehhez a politikának? A válaszok nem is olyan egyértelműek.
A magát szobrásznak tartó Michelangelo ennek a freskónak az elkészítése miatt nagyon sokat szenvedett.
Az iskolai rajz- és művtöriórákról viszonylag keveset jegyez meg az ember, de azért vannak olyan művészek, akiket jó, ha ismerünk.
Pünkösd vasárnapján egy magát a feltámadott Jézusnak nevező elmebeteg rontott neki Michelangelo remekművének: ki volt a különös vandál, Tóth László?
Vajon a világhírű szobrász szakmai hiányossága vagy magánéleti titok rejlik a jelenség mögött?
Az önérzetes Michelangelót nem volt nehéz megbántani, de volt, ami különösen érzékenyen érintette.
A kínok kínját élte át, miközben a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóján dolgozott.
Minden kőtömbben ott a szobor, csak a felesleget kell róla lefaragni – vallotta Michelangelo, a reneszánsz kor egyik legnagyobb alakja.
Ha figyeltél az általános iskolában, amikor Magyarország földrajzáról volt szó, kvízünk megfejtése neked sem okozhat gondot.
Az Erzsébet híd második világháborús pusztulása után csaknem két évtizedet kellett várni, hogy a foghíjat betömjék.