8 program suli utánra a kamasz gyerek önállóságáért

Az elsősöktől az érettségi évébe lépőkig több százezren kezdik meg a tanulást szeptember 3-án. A kisebbek a kötelező napköziben töltik az délutánokat, a felsősök és középiskolások azonban már szabadabban rendelkeznek az iskola utáni idejükkel, és egyáltalán nem mindegy, hogy mivel töltik el azt.

Az alsóban kötelező napközi bár sok kötöttséggel jár, terheket is levesz a szülő válláról. Négyig sztenderd iskolában, tanári felügyelet mellett vannak a gyerekek és még a késő délutánba nyúló  ügyelet idejére is összeverődik rendszerint egy-egy játékra már alkalmas kisebb csoport, közösség. A napköziben elkészül a házi feladat, van idő tanulni, játszani. El lehet lenni.

Felsőben már más a helyzet.  Napközi helyett tanulószoba van, ezt azonban nem kötelező kihasználni, és nincsenek igazán szigorú keretei az ottani foglalatosságnak sem. Aki szeretne, az leckét ír (és ehhez kérhet tanári segítséget), aki nem, az mást csinál - egy esős délutánon például jó eséllyel telefont nyomkod, vagy unatkozik. A fentiek miatt sok szülő dönt úgy, hogy a tanórák után hazaengedi kiskamasz gyerekét, többé-kevésbé rábízva, mivel tölti délutáni szabadidejét.  Aki így határoz, hatalmas lépést tehet a kamasz önállóságáig vezető úton, de nagyon körültekintően kell átgondolnia, megérett-e már gyermeke erre a lépésre és kell, hogy rendelkezzen valamiféle elképzeléssel arról is, mi minden töltheti majd ki gyermeke délutáni 3-4 óráját. 

Hazajárhat?

Ahhoz, hogy eldöntsük, elég érett-e már lányunk/fiunk, hogy maga szervezze( a közösen megfogalmazott szabályrendszer alapján) a délutánját, érdemes fontolóra venni az alábbi kérdéseket.

  • Magabiztosan közlekedik az otthona és az iskola között?
  • Biztosan ismeri az utat, nem okoz számára gondot a tömegközlekedés?
  • Váratlan helyzetben (lezárt útszakasz, terelés) képes alternatív útvonalat találni?
  • Rendelkezik telefonnal, amin elérhető a délután folyamán, illetve út közben?
  • Gondoskodik róla, hogy a telefon fel legyen töltve, biztosítva van, hogy mindig tudjon kimenő hívást indítani?
  • Tudja, kikhez fordulhat veszélyhelyzet esetén?
  • Tudja fejből a szülei telefonszámát?
  • Tisztában van az otthon betartandó legalapvetőbb biztonsági szabályokkal?
  • Számíthatunk rá, hogy jó eséllyel nem fog megsérülni, tüzet okozni, nem zárja ki magát a lakásból, nem enged be idegent a család otthonába?
  • Tud önállóan tanulni, tanulási és egyéb feladatai között priorizálni?

Ha a fenti kérdésekre jellemzően igennel válaszoltunk, érdemes kipróbálnunk, mit tud kezdeni kamaszunk egyedül a délutánjaival.

Suli után
Suli utánFotó: Shutterstock

Na, de mit csináljon?

1, Csinálja meg a házit.

 Az első természetesen még mindig a lecke.  Fontos, hogy a gyerekben kialakuljon annak a tudata, hogy az ő felelőssége az iskolai feladatok elvégzése, s hogy képes is legyen az önálló tanulásra. Eleinte természetesen ellenőrizzük kisebb nagyobb rendszerességgel, akár szúrópróba szerűen, illetve kérjünk tőle is megerősítést, hogy valóban kész minden. Egy idő után jó eséllyel elengedhetjük a számonkérésnek ezt a formáját. Nagyon fontos hogy kialakuljon a gyerekben egyfajta önszabályozómechanizmus, hogy megtanuljon feladatai közt rangsorolni. Segíthetünk, ha megmutatjuk neki, hogyan tervezheti tanulási feladatait akár heti szinten is előre, hogyan osszon el egy-egy témazárónyi tananyagot a hét napjaira. Segítsük őt különböző tanulási technikák bemutatásával is, hogy minél hamarabb rátaláljon saját tanulási stílusára, s a lehető leghatékonyabb lehessen ebben a tevékenységben.

2, Kapjon feladatokat!

Szintén az önállóságot fejleszti és az önbizalmat növeli, ha kamasz gyerekünkre különböző,  a fejlettségét nem meghaladó, de odafigyelést igénylő feladatot bízunk. Ilyen lehet például egy-egy kisebb vásárlás intézése. Ha a hét végén alaposan bevásárolunk, a napi kisebb shoppingolással nyugodtan megbízhatjuk. Érdemes ezt a leckeírásutánra időzítenie, de ha úgy praktikusabb, iskolából hazafelé is lehet ez az első feladat. Egy rövid lista, és pénz, melyben esetleg neki is van némi likvid keret és máris élmény a segítség. Ha a bevásárlást valamiért nem szívesen, van rengeteg más feladat, amitsimán rábízhatunk. Lehet ez a szemét elvitele a szelektív szigetre, egy mosás  be és kipakolása, teregetés, virágok megöntözése, kutyasétáltatás, háziállat gondozása, vacsorakészítés,  ahogy épp a szükség hozza. Ha nem is vág hozzá jó képet, hamar megszokja, hogy feladatai vannak.

3, Szervezzünk, majd szervezzen társaságot!

Egy kamasz, ha épp nem egyedül szeretne lenni, a barátai társaságáravágyik- tegyük ezt neki lehetővé! Tévedésugyanis  azt hinni, hogy gyerekeinkre a legnagyobb veszély a „rossz társaságban” rejlik. A 21. század kamaszai számára az elszigetelődés, a személyes emberi kapcsolatok elsekélyesedése és beszűkülése sokkal fenyegetőbb kilátás. Tegyünk ez ellen! Bátorítsuk, hogy hívja át barátait, heti 1-1 alkalommal vendégeskedjen ő is. Ha kibírjuk, hogy egy pár helyett kettő, vagy három lerúgott cipőben botlunk el a munkából hazaérve és akár  valami nassolnivalót is  bekészítünk nekik, gyerekeink és a barátaik szemében is nagyot nőhetünk majd, s segítjük őt abban, hogy ismerőseivel  közösen jó szokásokat alakítson ki. Arról nem is beszélve, hogy ezzel legalább nálunk van a kontroll: látjuk, kikkel barátkozik, s abban is biztosak lehetünk, hogy épp nincs közvetlen életveszélybenJ.

4, Szakkörök és sport

Nem árt, ha heti 1-2-3 alkalommal éri gyerekünket valamilyen iskolán kívüli, érdeklődési körének megfelelő inger. Szakkör, sporttevékenység, bármi olyan, ami kizökkenti az iskolai rutinból és segít hasznosan tölteni a délutáni órákat. Ide akár az iskolából, akár otthonról egyedül eljárhat, lehet saját feladata a felszerelés összekészítése, uzsonna összeállítása is.

5,  Értelmetlen dolgok

Fontos, hogy legyenlehetősége azzal kikapcsolódni, amit szeret.  Ha felnőttként megengedhetjük magunknak, hogy sorozattal mossuk át agyunkat, nekik is beleférhet, hogy (szűkre szabott időkeretben) számunkra teljesen értelmetlen dolgokkal foglalkozzanak.  Ha igényli, legyen a délutánban idősáv igény szerint Simsezésre/X-boxozásra/csetelésre is, természetesen csak a feladatok elvégzése után és semmiképpen nem a valódi interakciót jelentő kapcsolatok helyett.

6, Olvasás és könyvtár

Érdemes beiratkoznia a legközelebbi könyvtárba, ahol akár folyóiratokat, az iskolai felkészüléshez szükséges anyagokat is találhat. Sok könyvtár szervez gyerekekre és fiatalkora kalibrált délutáni programokat, amik kiváló lehetőséget nyújtanak akár baráti kapcsolatok kialakítására is.

7, Menjen ki!

Legyen a szabad levegőn, bicajozzon, gördeszkázzon (akár látogatóba is átgurulhat egy-egy barátjához), menjen ki egy  közeli „gyúrópályára” vagy legyen csak egy kicsit a kertben. A friss levegő fizikailag, szellemileg és lelkileg is jó hatással van felnőttre és gyerekre egyaránt, segíti csökkenteni a stresszt, frissít és energiával tölt fel.

8, Unatkozzon!

Ne akarjuk minden percét beosztani, hagyjuk, hadd unatkozzon kicsit! A legjobb ötletek általában a plafonbálmulás közben szoktak előjönni, ez a tevékenység egyébként is élettani szükséglet a kamaszoknál, akik ilyenkor az őket foglalkoztató eseményeket élik és elemzik át, vagyis nagyon is fontos dolgot csinálnak. 

Blogmustra