Ki legyen az Év Szupertanára? Döntsd el te!

Idén a töri lenyomta a matekot: mutatjuk a Dívány és a Lidl szupertanár pályázatának döntőseit! Szavazz a cikk alján lévő dobozban augusztus 27., hétfő éjfélig és döntsd el te, ki a legmenőbb szupertanár!

A tavalyihoz hasonlóan a Dívány és a Lidl idén is pályázatot hirdetett, hogy megtaláljuk az ország szupertanárát, aki új, egyedi módszerekkel csepegteti bele a tudást a gyerekek fejébe. Idei felhívásunkban általános iskolai tanárokat kerestük és a nyáron érkeztek is a pályázatok szép számmal. A pályázókat szakértő zsűri pontozta egy tízes skálán, így alakult ki a döntősök szoros mezőnye. Tavaly Számadó László a zsonglőr matektanár nyert, idén viszont csak törisek kerültek a döntőbe.

Most bemutatjuk őket videón és szövegben is, csak annyi a dolgod, hogy szavazz a cikk alján augusztus 27-én éjfélig! A győztes szupertanár a Lidl jóvoltából egy iPad Pro és egy százezer forintos vásárlási utalvány tulajdonosa lesz, ráadásul iskolája egy ingyenes egészségnapot is kap a tanévben. A tét tehát nagy, gondold meg, hogy hova szavazol. Bár döntőseink közül rosszul már nem lehet választani.

Krizsán Pál (történelem szakos tanár)

“Historia est magistra vitae. – a történelem az élet tanítómestere.” - kezdi pályamunkáját a pilisvörösvári történelemtanár, aki szerint nemcsak a politikusok és uralkodók, de a hagyományos oktatás módszertani hibáiból is rengeteget lehet tanulni. Krizsán Pál szerint ugyanis az évszámok és nevek magolására ugyan szükség van ahhoz, hogy eligazodjunk a múltban, de az, hogy ezt miként adja át a tanár a diáknak már korántsem mindegy. Ahhoz, hogy a történelem ne száraz, unalmas tárgy legyen, nem árt, ha a tanár némi izgalmat visz az órákba. Például így:

“Nagyon élvezik a gyerekek a „kincsvadászatot”. A vadászat előtt, a szünetben elhelyezek az iskola folyosóin, udvarán QR kódokat. A kódok mögött egy – egy kérdés, feladat áll. A gyerekeknek meg kell találni az összes kódot, majd beolvasni, s megválaszolni a mögötte rejlő kérdést. A feladatok megoldásakor természetesen használhatják a saját mobiljukat, vagy az általam kiosztott iskolai tableteket. Úgy állítom össze a kérdéseket, hogy megválaszolásuk lefedje az elsajátítandó tananyagot. A válaszokat e-mailben küldik el címemre.”

Vagy például így:

“A nagyobbak körében nagy sikere van az úgynevezett „fordított óráknak”. Ilyenkor a gyerekeknek e-mailben elküldök egy, esetleg két linket, mely mögött egy film, egy szemelvény, vagy egy prezi található. A küldött anyaghoz olykor kapcsolódik még egy forrásszemelvény is, a feldolgozását segítő feladatokkal együtt. Órán a tanulók elmondják, ki, hogyan dolgozott otthon. Egymás válaszát hallgatva, ha szükséges kijavítják egymást, sajátjukat megoldásaikat indokolják, így tanulják, tanítják meg az anyagot. Azt tapasztalom, nagyon élvezik ezt a fajta „kistanár” szerepet.”

Na meg így:

“Természetesen történelem órán is van dolgozatírás. Nálam ez is másként zajlik. Hogy a gyerekek számára érdekesebb legyen a felkészülés, szorgalmi feladatot adok nekik, melynek elkészítése természetesen nem kötelező. Az a feladat, hogy készítsenek a dolgozatra az adott témából egy „puskát” melyet a dolgozat megírását követően be is mutathatnak."

És persze így is:

“Ha csak arra vagyok kíváncsi, hogyan sikerült megérteni az óra anyagát, akkor használom a „Plickers” programot. Egy projektor segítségével kivetítek néhány, az anyaghoz kapcsolódó feleletválasztós kérdést, s a gyerekeknek egy előre kiosztott négyzet alakú szavazókártyával kell válaszolniuk. A válaszadáskor a tanulóknak a négyzet úgy kell felmutatniuk, hogy az „A”, „B”, „C”, vagy „D” oldala legyen felül a vélt helyes válasznak megfelelően. A felmutatást követően aztán a saját tabletemen található program segítségével beolvasom, lefényképezem a gyerekek válaszait. A program alkalmas arra, hogy kérdésenként összesítse a helyes válaszok százalékát, melyet aztán ki is vetítek. Sok jó válasz esetén a gyerekek jutalmul megveregethetik jobb kezükkel a bal vállukat.”

Ezeken az órákon a gyerekek úgy játszanak, neteznek, mobiloznak, hogy közben megismerik múlt legfontosabb eseményeit, szereplőt. Menő. Vissza is vágytunk az iskolapadba.

A zsűri véleménye

A zsűri nagyon kreatívnak találta Krizsán Pál módszereit, aki ráadásul tudja, mi kell egy mai gyereknek. Niedermüller Anna oktatási szakértő szerint a tanár munkájában az a jó, hogy “a mai gyerekek igényeire és szükségleteire ad válaszokat. Nem sajnálkozik a digitális bennszülöttek felett, hanem odalép hozzájuk, és a “nyelvükön” szól. Mindezt olyan megoldásokkal, amikor a tanulási helyzetben a gyerekek aktív, tevékeny szereplők lehetnek, a tudás felhasználására, alkalmazására.

Medvegy János (angol-történelem szakos tanár)  

Medvegy János, a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium és Általános Iskola angol-történelem szakos tanára, aki remek példát mutat arra, hogyan lehet jól kihasználni a digitális világ nyújtotta lehetőségeket az oktatásban. A hetedikes évfolyammal például így dolgozott az előző tanévben:

“Először felmértem a gyerekek alapkészségeit, hogy lássam kinél mit kell majd fejleszteni, utána megbeszéltük a legfontosabb szabályokat, amelyeket közösen alakítottunk ki. Ilyen szabályok születtek meg:

  • Mindenki azzal ül, akivel akar, feltéve, hogy nem zavarja az órát
  • Ki lehet menni az óráról a mosdóba külön engedély nélkül
  • Telefont az órán csak oktatási célra lehet használni
  • Lehet felállni és nyújtózkodni"

"A tananyag elsajátítása során a hagyományos, frontális módszertől indultunk, amelyek tanári prezentációit megosztottam velük, hogy a telefonjaikon is tudják követni azok, akik nem látják jól a táblát. Erre itt egy példa. Ezzel párhuzamosan kaptak a telefonjaikon megoldható házi feladatokat, amelyek elsősorban a szövegértést helyezték előtérbe, például így, vagy így."

"Fokozatosan tértünk át a csoportmunkára és a tananyag önálló feldolgozására, amennyiben ezt az adott lecke lehetővé tette. Erről van egy teljes órát felölelő videó is, mert az iskolai digitális eszközhasználat elősegítése miatt tartok offline és online továbbképzéseket kollégáknak."

"Egy szó, mint száz, a tanév vége felé már egészen ügyesen és önállóan tudott dolgozni a diákok nagyobbik része. Ezért továbbmentem és olyan feladatlapokat kezdtem összeállítani, ahol több leckét kellett feldolgozni megadott szempontok alapján és a végén egy csoportmunkában megírt és elkészített screencasting prezentációt kellett elküldeni nekem és a többi diáknak. A videók között volt igazán nagyszerű és olyan is, ahol még van hova fejlődni, de pont ez a szép benne.”

Ha többet is szeretnél megtudni Medvegy János munkájáról, akkor érdemes megnézni a blogját is.

A zsűri véleménye

Medvegy János minden zsűritagtól aránylag magas pontszámot kapott, nagyra értékelték színes, változatos, izgalmas tanári munkáját. Számadó Lászlónak, a Szupertanár tavalyi győztesének például nagyon tetszett, “hogy a formailag frontálisnak tűnő óráin is szabadnak érzik magukat a gyerekek, ha kell párban, csoportban dolgoznak, és bátran, magabiztosan élnek a kor technikai eszközeivel. Az ilyen óra megtartásához nagyon-nagy felkészültség, óriási energia és magabiztosság kell. Egy ilyen órán nagyon el lehet fáradni! Egy ilyen óra a külső szemlélő számára lehet, hogy nem „szép”, de a gyerekeknek nagyon „jó”! A pályázó megmutatja, hogy ne csak „szép” (a látogató, a néző számára mutatós), hanem „jó” (a gyerekek számára hasznos) legyen az óra.”

Dr. Nánay Mihály (történelem-földrajz szakos tanár)

Dr. Nánay Mihály az Óbudai Árpád Gimnázium történelem-földrajz szakos tanára, a jelenségalapú oktatás híve. Hogy mit is jelent ez a gyakorlatban? Mondja el ő maga.

"Diákjaimmal zajló közös munka során minden lehetőséget megragadunk, hogy a tanteremből „kihajózzunk”. Ilyen lehetőség például az egyes történelmi korszakokhoz kötődő budapesti városbejáró feladatok rendszere. Igazi öröm projektmunkáikat végignézni, ahol általában beszámolnak a sokszor éjszakába nyúló, hóban–fagyban vagy rekkenő hőségben tett körútjukról híres történelmi személyiségek szobrai, vagy események helyszínei után kutatva.”

“Ennél jóval nagyobb lélegzetű alkalmak az egyes történelmi és földrajzi tantúrák. Korábban Komáromba – térképes városbejáró feladattal, erődtúrákkal – indultunk rendszeresen, jelenleg Pozsonyban járjuk végig évente a koronázási útvonalat. De a legizgalmasabb túrák általában a sajnos legtöbb magyar diák által teljesen ismeretlen Délvidékre szoktak vezetni. Itt elmélázunk Kosztolányi gimnáziuma előtt Szabadkán, leereszkedünk a péterváradi kazamatákba, elcsendesedünk Csúrogon a szerb partizánvérengzések áldozatainak emlékművénél, koszorúzunk Nándorfehérváron a Hunyadi emlékkőnél, motorcsónakkal hajózunk a Vaskapuban, Herkulesfürdőn az összeomlás határán álló szellemváros fürdőpalotáiba mászunk be, majd Aradon énekeljük el a himnuszt az emlékhelyen."

"Hasonló tantúrát sikerült immár rendszeresen megszervezni Ukrajnába (Kárpátalja, Lemberg), egyszer egészen Kijevig eljutva. A diákoknak óriási élményt ad a számukra teljesen ismeretlen cirill betűs, igen szegény világ, továbbá 30 éves szovjet csapatszállítókon zötykölődni a Tisza forrása felé, vagy éppen közösen levegő után kapkodni a Máramarosi-havasokban túrázva, mi több egy ukrán harmadosztályú teremhálókocsiban éjszakázni Lemberg felé zakatolva – mindig is érdekelt, hogy vajon hány magyar osztály vagy iskola használja ki az ukrán államvasutak eme remek szolgáltatását?”

“De hogy mindez miért különösen fontos? Mert a diákokat igazán a megszokott környezetükből kimozdulva lehet alakítani. Túlzás nélkül mondhatom, hogy egy-egy ilyen tantúra után más emberként térnek haza. Emellett pedig óriási élmény számomra is az iskolai körülmények között ismert diákjaimmal közösen hasonló kalandokon részt venni, melyek során élményeik elmesélésével, a sok mély beszélgetéssel természetesen engem is alakítanak.”

“Kissé más értelemben „hajózás”, de ugyanilyen jellegű  jelenségalapú módszer a zene. Kisgyerekkorom óta hegedülök és jelenleg is van egy kamarazenekarunk. Ennek során számos alkalommal tudok együtt muzsikálni saját diákjaimmal, akár az Óbudai Társaskör patinás színpadán is. Hihetetlen érzés, amikor délelőtt még órát tartok valakinek, délután pedig egymás „kollégáiként” ülünk le egy quartetet vagy zenekari darabot eljátszani, vagy csak a kórus munkájában közreműködni. Nem beszélve arról, amikor történelemórán XIV. Lajos udvari zenéjét is alaposan meg tudjuk beszélni, vagy éppen földrajzból a gázbolygók tárgyalásakor az Uránuszt felfedező William Herschel szimfóniája szolgáltatja az aláfestést.”

Mihály magára is érvényesíti a "Navigare necesse est" gondolatát, mert szerinte a diákok felé talán a legnagyobb nevelő ereje a személyes példának van. "Így földrajz órán az esetek döntő hányadában a legtöbb témát saját fotóimmal szemléltetve tanítom meg Kínától, a transzszibériai vasúton, Iránon és a Kaukázuson át egészen Izlandig, vagy éppen szorgalmi feladatként az ezen helyekről a Földgömbben megjelent cikkeimet dolgozhatják föl. Történelemből egy Habsburg főherceg életét kutatom és sikerült doktori fokozatot is szereznem, minek kapcsán két könyvem, számos tanulmányom is megjelent rengeteg előadás mellett“ - zárta pályázatát a tantúrás tanár. 

A zsűri véleménye

A zsűrit lenyűgözte a Dr. Nánay Mihály lelkesedése és áldozatos munkája. A döntőbírók  kamaszokat képviselő tagja, Bence pedig remekül foglalta össze, amit mi is éreztünk a pályamunka olvasása során: “Azt teljes bizonyossággal jelenthetem ki, hogy szívesen lennék a tanítványa!”

Ki legyen 2018 Szupertanár pályázatának nyertese?

  • Krizsán Pál 5167
  • Dr. Nánay Mihály 3538
  • Medvegy János 3482

  

Blogmustra