A Budapest100 évek óta az itt élők figyelmét szeretné felhívni arra, hogy mennyi történet mellett megyünk el nap mint nap. Idén a rendezvénysorozat a fővárosi tereket, és az azokat övező házakat ünnepli. Programfüzetükből összegyűjtöttük a legizgalmasabb érdekességeket az idei helyszínekről.
1. Mátyás szarvasait a Károlyi-kert füvén hizlalta
A park már a középkortól kezdve kertként működött, a legenda szerint Hunyadi Mátyás itt alakította ki vadaskertjét. Később, a 18. századtól egészen a 20. század elejéig a Károlyi-palota részeként adott lehetőséget a nemesi korzózásra. Az 1920-as évek végén a főváros megvásárolta a birtokot, és közparkká nyilvánította a kertet, a palotában pedig ma a Petőfi Irodalmi múzeum működik.
2. Lövöldöztek-e a Lövölde téren?
Lövöldöztek bizony, ugyanis a tér onnan kapta a nevét, hogy mivel a 18. században a polgárság feladatai közé tartozott az is, hogy fenntartsák a városok biztonságát. I. Lipót király kötelezte a céheket, hogy mestereiket lövészetre járassák a városfal mellett álló céllövöldébe. 1890-ben aztán lebontották a lövöldét, a teret megnagyobbították, és bérpalotákkal építették körbe.
3. Egy kis csikágó a Bethlen Gábor téren
A Bethlen Gábor tér 3. alatt található, Rákosi-udvar névre keresztelt bérpalota a Csikágónak nevezett – vagyis a 19. században chicagói gyorsasággal felépülő – városrész legimpozánsabb épülete volt, ahol orvosok, gyárigazgatók és színészek is laktak. A ház földszintje az évtizedek alatt hol moziként, hol színházként működött, amíg a II. világháborúban lőállást nem építettek az épület tetejére. A ház megihlette Móricz Zsigmond Jobb mint otthon című regényét is.
4. A templom, a kocsma és a lányotthon jól megfér egymás mellett
A nyolcadik kerületi Lőrinc Pap tér 3. alatt található, Darányi-palotaként is ismert négyszintes bérházat Liebner József császári és királyi pohárnok építette, aki méhészként mézraktárat, címéhez hűen, feladataira irányuló odaadását bizonyítva pedig kocsmát nyitott az épületben, mit sem törődve az elégedetlenkedő szomszédokkal: a jezsuita templommal és a leányiskolával.
5. A Pál utcai fiúk Rádayja
A Pál utcai fiúk az iskolából hazafele menet végigsétáltak az egykori Soroksári, vagyis a mai Ráday utcán. A regényből is ismert Ferencvárosi Dohánygyár a Köztelek utcával határos telken állt, ahol Csónakos és Nemecsek a pinceablakból szippantották be a dohányport. Az épület csak 1850-től működött dohánygyárként, előtte kaszárnya volt. Miután 1885-ben leégett, átépítették, a 20. század elejétől pedig a Református Egyház bérli.
6. József Attila lázálmai a Ferenc téren
József Attila sokat költözött gyerekkorában, néhány hónapot az egykor a Ferenc tér 5. alatt álló társasház földszintes elődjének falai között is eltöltött. A kis kályhával fűtött szoba napközben Mészárosné, a vajákos asszony szertartásainak színhelyéül szolgált, aki a jövő titkait kifürkészni vágyókat fogadta. József Attila ezeket a lázálomszerű élményeket verseiben is megjelenítette.
7. A Bokréta utcai napfény íze
A Bokréta utca 15. alatt álló épületet sokan ismerik Sonnenschein-házként, ugyanis ez a ház adott otthont a családnak Szabó István A napfény íze című filmjében. A homlokzatra készült díszletet a fogatások után is megtartották.
8. Hedonista művészek a Hadik-házban
A tizenegyedik kerületi Bartók Béla út 36-38. az épület földszintjén 1911-től működő, Hadik-ház elnevezésű kávéházról vált ismertté, ugyanis élénk színteret biztosított az irodalmi élet nagyjainak, bár igazán csak a közelben lakó Karinthy Frigyesnek köszönhetően terjedt el a hely híre. Az épületben található műtermet egy időben Csontváry Kosztka Tivadar is bérelte.
BP100: Nyissunk a térre!
A Budapest100 május 5-én és 6-án különböző budapesti programokkal várja azokat, akik szeretnének többet megtudni a fővárosi házakról, történetüről és egykori lakóiról, főszerepben a terekkel. A pontos helyszínekért és az online is elérhető programfüzetért keresd fel az esemény oldalát. A programokra minél előbb érdemes regisztrálni, a legizgalmasabb helyszíneken mindig gyorsan betelnek a férőhelyek.
