Abban hasonlít Németország és Magyarország, hogy akárcsak nálunk, a németeknél is jelentős a bölcsődei és az óvodai férőhelyek hiánya. Körülbelül 160-220 ezerrel van kevesebb, mint amire szükségük lenne. Ezért a szülők sokszor azért kényszerülnek otthon maradni, mert túljelentkezés miatt nem tudják felvenni gyereküket az állami intézménybe, a magánintézmények pedig túl drágák.
Amiben viszont különbözik a két ország, hogy a német cégek erre a problémára a gyerekelhelyezéssel kapcsolatos támogatásokkal reagálnak. Ezzel szemben nálunk a vállalati ovi leginkább afféle szocializmusból rémlő furcsaság.
Magyarországon élő anyukaként elég furán érzem magam, amikor olyan cikkeket olvasok, amelyekben a németek panaszkodnak, mert túl kevésnek tartják a vállalati óvodák számát, és a különféle családbarát intézkedéseket. Pedig, ami náluk van, az nálunk ma még eléggé elképzelhetetlen.
Németországban a cégek már elég jó úton járnak abban, hogy munkatársaikat megbecsüljék, persze leginkább nem társadalmi felelősségvállalás címén, hanem a rájuk fordított képzés, betanítás költségei és/vagy a nehezen pótolható szakmai ismeretek miatt. És egyre több vállalat ruház be egy-egy saját bölcsődébe, óvodába, vagy keres valamilyen megoldást arra, hogy a dolgozó elégedett legyen, és össze tudja egyeztetni a munkáját a családi élettel.
A vállalati óvodák pozitív hatásai, hogy a dolgozók lelkesebbek, és jobban teljesítenek, mert a gyereket jó helyen tudják. A munkaidőhöz igazodó nyitva tartás, a reggeli és munka utáni gyerekelhelyezős logisztika kihagyása mind kincset ér. Egy ilyen családbarát munkahely vonzóbb az álláskeresők körében is, így jobb eséllyel találnak igazán jó szakembert egy adott pozícióra.
Milyen gyerekmegőrzési modelleket támogatnak?
A vállalati bölcsőde, óvoda egy cég saját dolgozóinak gyerekei számára létrehozott, és általa üzemeltetett intézmény, amely a munkahely közelében vagy vele egy épületben van. Németországban ma kb. a vállalatok 3 százalékának van ilyen intézménye. A nagy tőkével rendelkező vállalatoknál (pl.: bankok, gépipari vállalatok, klinikák) már régi hagyomány ez a családbarát szolgáltatás.
Például a Nivea hamburgi központjában 100 férőhely van, vagy a Sparkasse augsburgi székhelyén 1800 négyzetméteren vannak a gyerekek parkos, modern környezetben. Az Adidas és a Hilti is most építi új, nagyon modern gyerekintézményét. Vannak olyan intézmények, amelyek már egészen kisgyerekeket is fogadnak, akár 3-4 hónaposokat is, és van, ahol a céges dolgozók mellett befogadnak külsős, közelben lakó vagy hátrányos helyzetű gyerekeket is.
Azoknál a cégeknél, amelyek kisebbek, vagy országosan elszórva, több kisebb székhellyel rendelkeznek, előfordul, hogy összefogva, közösen nyitnak vállalati óvodát. Ilyenkor osztoznak a költségeken és a férőhelyeken. Működését tekintve lényegében ugyanaz a funkciója, mint a saját vállalati óvodának.
De az is egy ismert modell, hogy egy cég betársul egy állami vagy magánóvodába, s támogatásával úgymond férőhelyet vásárol meg. A német Deutsche Bahn például ezt a modellt követi, vagyis miután sok székhelye van, az érintett dolgozó munkahelyének vagy lakóhelyének környezetében keresnek megoldást.
A BMW egy szokatlan formát támogat leginkább. Náluk, ha több érintett szülő összefog, akkor biztosak lehetnek abban, hogy a cég mellettük áll. De a szülőknek maguknak kell intézkedni, olykor alapítványt létrehozni, valamilyen gyermek-felügyeleti rendszert, pl. családi napközit alapítani, vagy egy már működővel együttműködni, nevelőt, szakembert találni. A cég tehát rájuk bízza a döntés és a felelősség nagy részét, de cserébe pénzzel, bútorokkal, eszközökkel támogatja ezt a folyamatot.
Van olyan is, hogy a cég fizet egy-egy óvodapedagógusnak, bébiszitternek, hogy annak a néhány anyukának, akinek kisebb a gyereke, legyen vigyázója a nap folyamán. Ilyenkor a cégnél kialakítanak egy helyiséget, ahova betömörítik a gyerekeket, és amíg a szülő dolgozik, ők a közelben, felügyelet alatt vannak. Kisbabáknál, kevés gyerek esetén ez kedvező megoldás minden félnek.
Talán az a leggyakoribb, hogy a cég csak anyagilag járul hozzá a gyerekelhelyezéshez, tehát havonta 100-300 euró közötti összeggel támogatja azt a dolgozóját, aki visszatér a munkába és családi napközibe vagy magánbölcsődébe/magánóvodába adja a gyereket.
A Siemens havi 100 eurót ad, ami egy év alatt kb. 10 millió eurós hozzájárulást jelent céges szinten. 500 eurót az kap, aki a szülés utáni 14. hónapig visszatér dolgozni, ezzel is motiválva van, hogy ne hagyjon ki túl sok időt. A szülők ebben a támogatásban leginkább azt kifogásolják, hogy havi 1000 euró körül van egy ilyen magán gyerekfoglalkoztató, amit a fizetésből ki kell egészíteni.
