Az örök kérdésre kerestük a választ még a Kékszalagon, ahol a VinCE Magazin munkatársai segítettek eligazodni a borozás rejtelmeiben. És hogy mi az örök kérdés? Az, hogy milyen borból érdemes fröccsöt készíteni. Jó az asztali, vagy kénytelenek leszünk a minőségit telenyomni a szódával, esetleg elég a buborékos ásványvíz is?
Folyóbor vagy minőségi ?
Az olcsó borok ára a budapesti szórakozóhelyeken nagyságrendileg 200-300 forint/dl körül van, míg a minőségibb borok is csak 50-100 forinttal drágábbak, szóval ezen nem érdemes spórolni. Így biztosan nem csalódunk. Hilltop, Takler, Nyakas, Frittmann mind jó választás lehet, ezek a beugró kategóriák, melyek átlagosan 700-1000 forintért kaphatók üvegenként a boltokban. Az utóbbi években nagyon kedvelt rozékat is érdemes kipróbálni – ha még eddig nem tette meg –, de felejtse el a félédeseket és édeseket!
A szórakozóhelyek szeretik a jó borokat tartani, általában árulják azokat a borokat, amelyek folyamatosan ugyanazt a minőséget képviselik. A felszolgálókat érdemes megkérdezni, ha szerencsénk van, kifogunk egy olyan dolgozót, aki ért is a borokhoz. Tehát, akár borboltba megyünk, akár szórakozóhelyre, kérdezni kell, hisz ezek az emberek azért vannak ott, hogy nekünk segítsenek. Ha már egyszer megjegyeztük, hogy melyik borászat bora ízlik, ragaszkodhatunk hozzá, és akkor nem futunk bele nagy tévedésekbe.
A kocsmákban nem könnyű dönteni, de fröccshöz alapvetően könnyed, savas borokból érdemes választani. A fröccs hűsít, üdít, nem kell gondolkodni, de mégsem vizet iszik az ember. A balatoni borok mellett idén a rozé hódít.
Szóda vagy ásványvíz?
Egyre nehezebb jó szódásra bukkanni, mert egyre kevesebb van belőlük, de egyértelműen a szóda a nyerő. A buborékok mérete és sokasága az, ami meghatározza, hogy egy szóda jó vagy sem. Ha 5 perc alatt nem fogy el a fröccs, akkor is maradjon benne buborék, pattogjon a nyelven, és bizsergessen meg – na, ilyen szódát kell találni.
Miért lett kedvelt a rozé, és hogyan készül ?
„A rozé borok minden esetben kékszőlőből készülnek, rövid, 6-12 órás héjonáztatással. Ma már szinte nincs olyan kékszőlőfajta, melyből ne készítenének rozét önállóan, vagy más fajtákkal házasítva, cuvée formájában. A Csányi Pincészetben főként Kékfrankos, Pinot Noir, Merlot és Cabernet Sauvignon fajtákból készítünk rozébort. A rozénak való szőlőt egy héttel korábban szüreteljük, mint azokat a fajtákat, amelyekből vörösborainkat készítjük, így megfelelő savtartalmú bort tudunk előállítani – ezzel is fokozva annak üdítő, frissítő jellegét.
A szőlőcefrét nagy erjesztőtartályokban dolgozzuk fel, amelyet 8 órás héjonáztatás után leengedünk, vagyis elválasztjuk a bogyóktól. Ezt követően 14˘C-ra hűtve szárazra erjesztjük a színmustot. A hűtött erjesztés lehetővé teszi, hogy megőrizzük a bor gyümölcsös jellegét, elsődleges szőlőaromáit. Az egyes fajtákat az eltérő érési idő miatt külön-külön erjesztjük és később bor állapotban házasítjuk” – magyarázta Szakál Zoltán főborász.
Meddig érdemes inni?
A szakértők szerint a palackozás után egy éven belül érdemes elfogyasztani, utána elveszítheti az üdeségét, a gyümölcsösségét. A Cabernet-t tartalmazó rozé tovább eláll, de ez nem az a kategória, ami minél idősebb, annál jobb lesz.
Elmélyedne a fröccsben és az irodalomban?
Akkor csapjon le a Hosszúlépés. Járunk? sétájára, melynek keretében Krúdy Óbudájának ikonikus helyszíneit lehet megtekinteni, és az is kiderül, mit tud a Krúdy fröccs.
