Nagyon üdvözlendő, hogy egyre jobb éttermek nyílnak Magyarországon, évek óta szélsebesen vágtat az úgynevezett gasztroforradalom, és mondjuk, hogy egész menő lett a streetfood-mozgalom is. Kevésbé szerencsés, hogy egyre népszerűbbek az agyzsibbasztó diéták, akad már nálunk például paleolit étterem is, és hogy bizonyos körökben lassan szégyen nem vegánnak lenni, vagy nem ismerni, hogy melyik vegáncsoport milyen ételeket, milyen marhaságokkal tiltott ki az étrendjéből.
De hát, végül is mindegy, virágozzék minden virág! Az viszont nem mindegy, hogy otthon milyen ételt tesznek egy FÉRFI elé. Itt felsoroltunk egy teljes menüt, benne olyan fogásokkal is, amik sajnos a legtöbb étteremben is megtalálhatóak pedig se ízük, se bűzük, se zaftjuk, se semmijük. Az igazi férfit ezzel az ételsorral várja az ördög a pokolban!
A francia hagymaleves - NEM leves
Nincs olyan férfi, aki egy étteremben ülve, az étlapból felnézve azt mondaná, hogy: úristen, de farkaséhes vagyok, kezdetnek gyorsan beverek egy francia hagymalevest. Nincs olyan hobbiszakács, aki hümmögve állna a konyhában és azon hezitálna, hogy van egy rakás dinsztelt hagymája, és van egy király húslevese, és nem tudja, hogy összeöntse-e a kettőt vagy sem. Előbbiből minimum pörkölt készül, utóbbit pedig millió jobb dologra felhasználhatja, ha nem lenne a húsleves önmagában is tökéletesen megfelelő.
Mi lenne ezzel az étellel, ha nem csilingelne a nevében, hogy francia? És mégis, mi a legkiborítóbb az egészben? Hogy a sajtos pirítóssal szinte szertartásossá válik a fogyasztása egy alapvetően ehetetlen ételnek. Most akkor a pirítóst hozzá kell enni, vagy netán bele kell dobni a levesbe? Kit érdekel? Maradjon inkább a húslevesnél!
Az ananászos csirke - NEM étel
Csirkét ne tegyenek egy férfi elé se ananásszal, se barackkal, se körtével, se magvakkal, mint a szezámmag, mandula vagy dió. Ezeknél nincs ötlettelenebb étel a világon. Azzal pedig, ha a tetejére még egy kicsi trappista sajtot is tesznek, ami általában olyan keserű, hogy önmagában is ehetetlen, és olyan reszelni, mintha a nedves szivacsot nyomná ki a táblatörlés után, végképp bárkit kicsinálhatnak.
Sőt. Csirkét egyáltalán nem lenne szabad asztalra tenni. Valamiért az terjedt el, hogy a csirkemell egészséges, így minél több csirkét eszünk, közvetve annál boldogabbak leszünk. Csakhogy a gyógyszereken nevelt bolti csirkének olyan szaga van, mint egy komplett istállónak, olyan mérgező a húsa, mint a pangáziusznak, és olyan olyan nehéz puszta kézzel leteríteni, mint egy medvét. Holstein szelet mondjuk egy kis szalonnával, az étel.
A zöldségmix - NEM köret
Az alapvetés persze úgy hangzik, hogy egy férfi a húst is hússal fogyasztja, de előfordulhatnak szabályt erősítő kivételek, amikor egy férfi valójában cseppet sem bánja, ha valami más is a tányérra kerül. Na, ezek közé a legkevésbé a zöldségmix tartozik, ami akkor is elviselhetetlen, ha friss zöldségekből készül, akkor pedig különösen, ha a kiolvasztott mirelit verziót kell bármihez elfogyasztani. Mit fogyasztani? Egy férfi nyilván csak fásultan tologatja a tányérján.
Mert miből áll egy ilyen zöldségmix? Általában répa, borsó, kukorica kerül egy keverékbe, de időnként lehet hagymakockákkal is találkozni. És mit lehet róluk egységesen elmondani? Hogy szinte semmilyen ízük sincs nyersen. Amilyen ötlettelennek számít az ananászos csirke a főéletek között, olyan nyomorúságos a zöldségmix köretként. Legyen csak hagymás, petrezselymes törtkrumpli.
A görögsaláta - NEM saláta
Uborka, paradicsom, hagyma, olajbogyó, fetasajt, citromlé, spéci olaj és ecet. Aztán vagy hagyja valaki összeérni, vagy nem. Ha nem, akkor miért nem ette inkább önmagában ezeket az amúgy király alapanyagokat, ha igen, akkor tényleg magára vessen. A paradicsom összefonnyad, az uborka úgy megszívja magát citrommal, hagymával és ecettel, hogy képtelenség hunyorgás nélkül enni, a fetát pedig ember nem tudja lefejteni a szájpadlásáról, úgy odatapad.
Ennek az elterjedése is az álegzotikum számlájára írható, azaz hogy görögös. A görögök pedig biztos fess népek, hiszen milyen régóta a placcon vannak. Ennél sokkal több kémia és szakácstudomány van egy sima uborkasaláta elkészítésében, ahol ugyan kevesebb összetevőből kell kihozni valamit, mégis mennyivel nehezebb jól eltalálni, hogy ne legyen se túl édes, se túl savanyú.
A kókuszkocka - NEM desszert
Ez a sütemény egyszer meg fog ölni valakit. Mégha a tésztakockákat kicsikre is vágják a sütés után, akkor is kínszenvedés letolni őket. Ha az ember ránéz egy fotóra, rögtön eszébe jut, hogy mit össze kell nyammogni egy ilyen kókuszkockával, hogy összepépesítse az ember, hogy mennyi nyál kell ahhoz, hogy összeálljon a szájban, és milyen rohadt nagyot kell húzni utána a műanyag- és narancsízű szörpből, hogy teljesen leöblítse.
A kakaópornak alig van szerepe, a kókuszreszelék teljesen átveszi az uralmat, márpedig a kókuszreszelék az egyik legszörnyebb kiegészítő, ami csak ételre illetve ételbe kerülhet - rosszabb napokon még kifejezetten keserű is lehet. Amióta pedig bőszen lehet retrózni, még az is elképzelhető, hogy egyszer visszakerül az összes büfébe is. Ha egy férfinak muszáj házi desszertet ennie, akkor az legyen zserbó, flódni vagy bejgli.
