Házi szaloncukrot készíteni nem akkora ördöngösség, mint hinnénk. Sőt, jó móka is lehet marcipánt gyurmázni és csokiban úszni – kivéve persze ha a téli nagytakarítás után hullafáradtan szeretnénk abszolválni a nagy szaloncukor-projektet.
Mi most egy marcipános verziót mutatunk, de nem sima mandulamarcipánost, hanem diómarcipán lesz a szaloncukor alapja. Érdemes ezt még felturbózni aszalványokkal: jól illik hozzá a mazsola, aszalt szilva vagy akár a kandírozott narancs is. Ha csak felnőttek fognak enni belőle, akkor áztassuk pár napig az aszalványokat rumban, konyakban vagy pálinkában, úgy még ütősebbek lesznek a szaloncukraink!
Hozzávalók kb. 30 darabhoz:
Diómarcipán:
50 g egész mandula (a héja nélkül, blansírozva mérve)
50 g dió
80 g cukor
25 g akácméz
30 g víz
pár teáskanálnyi porcukor
A közepébe
kb. 2 evőkanálnyi mazsola vagy aszalt szilva
annyi jó minőségű rum/konyak/pálinka, amennyi ellepi az aszalványokat (elhagyható)
A bevonáshoz
kb. 250 g étcsokoládé
Elkészítés
1. A diót és a mandulát 2-3 percre forró vízbe áztatjuk, majd lecsepegtetjük, és aprítógépben durvára aprítjuk: nem kell finom darálék állagúra, csak durván darabosra.
2. A cukrot, a vizet és a mézet egy lábasba kimérjük, és melegíteni kezdjük. Míg a cukor fel nem oldódik, érdemes kavargatni is. Ha a cukorszirup felforrt, utána még kb. 5 percig főzzük, hagyjuk forrni. (Ha van cukorhőmérőnk, ellenőrizhetjük a hőfokát is: kb. 115-116°C-ot kell elérnie.) Az aprított dió-mandula keveréket egy sütőpapírral bélelt nagyobb tálba öntjük, ráöntjük a cukorszirupot, és alaposan átkeverjük, hogy egyenletesen fedje a magokat. Szobahőmérsékletűre hűtjük.
3. Ha lehűlt, aprítógépben pulzálva addig aprítjuk, míg össze nem áll a massza. Ez pár percig eltart, közben le-lekaparjuk az aprítógép faláról a rátapadt masszát.
4. Ha összeállt, szilikon lapra (vagy sütőpapírra) öntjük, és picit átgyúrjuk, majd rudat formázunk belőle, folpackba csomagoljuk és hűtőbe tesszük. Pár óra múlva érdemes ellenőrizni az állagát, ha ekkor is ragad még nagyon, akkor 1-2 teáskanálnyi porcukrot szitálunk rá, és belegyúrjuk. Addig adagolunk plusz cukrot, míg stabilabb-gyúrhatóbb lesz az állaga, de figyelembe kell venni, hogy hűtés során még sokat alakul. Ha kész a marcipán, érdemes egy fél napot hűtőben pihentetni felhasználás előtt.
5. A mazsolát/aszalt szilvát az alkoholba áztatjuk fél-egy napra, majd papírtörlőre öntjük kicsit leitatni.
6. A szaloncukrok formázáshoz veszünk a diómarcipánból kb. egy kisebb diónyi adagot, belegyúrunk pár szem mazsolát/apróra vágott aszalt szilvát, majd golyóvá formáljuk, végül szaloncukorrá hengergetjük.
7. A szaloncukrokat kb. egy órán keresztül hagyjuk száradni szobahőmérsékleten mártás előtt.
8. Az étcsokoládé kb. egynegyedét nagyon apróra vágjuk. A maradék étcsokoládét vízgőz fölött vagy mikrohullámú sütőben megolvasztjuk, és hozzákeverjük az apróra vágott csokoládét. Ebben a csokoládéban mártjuk ki egy villa vagy mártóvilla segítségével a szaloncukrokat.
9. A kész darabokat sütőpapírra tesszük, míg a csokiburok megszilárdul, utána érdemes még egy fél órára hűtőbe tenni. Végül méretre vágott selyempapírba és csillogós-színes sztaniolba vagy akár méretre vágott alufóliába csomagoljuk.
