Amikor az adventi vásárokról van szó, akkor Budapesten talán a legtöbb embernek a Vörösmarty téren található zsibongó jut eszébe. A kirakodóról írt cikkünkhöz érkezett hozzászólásokban többen is felhívták a figyelmünket arra, hogy érdemes lett volna elnézni a Szent István Bazilikához is. M.Islander nevű olvasónk szerint sokkal hangulatosabb ez a vásár, és az ételek és italok is jobbak. „A Vörösmarty téren vasárnap hatalmas tömeg tolongott, ezért gyorsan átsétáltunk – útba ejtve a "fashion street"-et és az Erzsébet teret – a Bazilika elé, ahol már kicsit kevesebben voltak és valahogy a hangulat is jobb volt” – írta H&K G3. Mit volt mit tenni, mi is elmentünk megnézni, vajon mire is lehet számítani a Szent István téren.
Egy szerdai napon, fél négy körül érkeztünk a helyszínre, és nem mondanánk azt, hogy kongott a tér az ürességtől, de viszonylag kevesen voltak, a Vörösmarty téren délelőtt tíz körül láttunk ennyi embert lézengeni. Ahogy egyre sötétebb lett, és egyre több helyen ért véget a munkaidő, persze nőtt a kószálók száma, de így is kényelemesen el lehetett férni a sorok között, tömegnyomornak nyoma sem volt, és ami nagyon meglepett minket, hogy az emberek milyen figyelmesek voltak: a Telenor hoszteszei például szóltak, hogy egyikünk hátizsákja nincsen rendesen becipzározva, egy hölgy pedig elnézést kért, amikor nekünk jött.
Ami a külsőségeket illeti, akárcsak egyes bevásárlóközpontokban, itt is van egyenkarácsonyfa, amelyet arról lehet felismerni, hogy szinte minden második bódénál van belőle egy példány, és vörös, néha igen depressziós bokrok díszítik. A vásárnak van egy igen méretes adventi koszorúja, amelyen sajnos egyik gyertya sem égett, a viasz viszont ízlésesen belepte a díszítőelemeket. Mellette közvetlenül található a fából készült betlehem, ahol persze minden turista készít egy képet. Akiket nem zavar a sok szponzorfelirat, az korcsolyázhat is pár kört a vásár közepén található jégpályán. A szervezők egyébként nagyon készültek, van egy információs oszlop is a Zrínyi utca felüli bejáratnál, amely mellett rengeteg megható és elszomorító levél olvasható gyerekektől.
Az árusok neveit is egyforma feliratok jelzik, jó, ezeket néha nehéz kiolvasni a rájuk lógó girlandok miatt, de hát ez szakmai ártalom, a legtöbben nyilván a portékákat figyelik. Igen, a felhozatal többsége itt is a kézműves cukiságokból áll: vannak kekszet, paprikát formázó kiegészítők 1800 forintért, tündérbogár néven futó kis izék 1490 forintért, és nagyon édes szalmaállatok nagyon sok pénzért (az általunk kiszemelt bagoly például 3600 forint). Kilencszáz forintos porcelánrózsával is találkoztunk, de ezt nem tudtuk megörökíteni, ugyanis a standra ki volt írva, hogy tilos fotózni.
Kerámiában és szőrmesapkákban és mindenféle karácsonyi biszbaszokban egyébként itt sincs hiány. Az egyik kedvenc standunk egyébként az volt, ahol különböző irónokat lehetett kapni tintával és pecsétviasszal. Persze kaja és pia is van bőven, a boroktól, pálinkáktól, csokoládéktól kezdve az óriási mézeskalács szíven át az 1500 forintos grillázsmalacig minden kapható. Ha a szellemi étkek jobban bejönnek, akkor ott van a Bookline standja, amellyel szemben szép kontrasztként elhelyeztek egy Blikk-lelőhelyet, hiszen mi is lenne jobb ajándék egy remek előfizetésnél.
Bár nem hosszú idő bejárni a vásárt, hogy valaki igazán megéhezzen és kitikkadjon, azért itt is lehet mit enni és inni vegák és absztinensek kíméljenek mottóval. Az illattal és látvánnyal viszonylag könnyű telítődni, így mi csak némi sült krumplit vállaltunk be. Szerencsére kis étkűek vagyunk, így beértük egy adaggal, ami így 700 forintba fáj, és még 200 lett volna, ha szószt is kérünk hozzá. Bár szinte mindenhol lehet kapni forralt bort, a Bazilika mellett van pár bódé, amely kifejezetten az italozni vágyóknak szól. Ha jól láttuk, akkor egy bögre letétje itt 300 forint. Ha valaki viszont kürtőskalácsra vágyik, szemfülesnek kell lennie, ugyanis a tér egyik oldalán 700 forinttal olcsóbban hozzájuthat, mint a másikon.
