A Ring of Fire című slágerével sokak kedvencévé vált, tizennyolcszoros Grammy-díjas énekes valószínűleg gyermekkorában álmodni sem mert arról, hogy valaha ünnepelt sztár lesz. A szegény, vallásos, földműves családból származó Johnny 1932. február 26-án született az arcansasi Kingslandben Ray és Carrie Rivers Cash gyermekeként, akinek nevéről nem tudtak szülei megegyezni.
A kis Johnny azért lett egyszerűen csak J. R., mert nem tudták eldönteni, hogy Rivers vagy Ray legyen.
Nagy szegénységben éltek
Johnny hároméves volt, amikor a szüleivel és hat testvérével elköltözött egy másik arcansasi településre, hogy az édesapja részt vehessen Franklin Roosevelt elnök gazdaprogramjában. A fiú a következő 15 évét a mezőkön és a gyapotföldeken töltötte, ahol az egész család azért dolgozott, hogy ki tudják fizetni az adósságaikat. Cashéknek egyáltalán nem volt könnyű életük, nehézségeiket csupán egy dolog tudta feledtetni: a zene.
Johnnyban már egész fiatalon kialakult a dallamok iránti szeretet, köszönhetően többek között édesanyjának, aki rengeteg népdalt és balladát énekelt munka közben.
Már korán látszott, hogy tehetséges
A kis Cash édesanyja, Carrie nagyon korán felismerte a már 12 évesen dalokat író fia tehetségét, így összegyűjtött annyi pénzt, hogy Johnny énekórákat vehessen. A fiú azonban nem járhatott sokáig, hiszen a hangjától elragadtatott tanára mindössze három alkalom után azt javasolta neki, soha ne változtasson természetes hangján.
Egyre fontosabb lett a zene
A középiskola befejezése után, 1950-ben Cash egy rövid ideig egy michigani autókarosszéria üzemben dolgozott, majd jelentkezett az Egyesült Államok Légierejébe. Miután a San Antonió-i Lackland Légibázison kiképezték, a németországi Landsbergbe vezényelték, ahol rádiós lehallgatótisztként a szovjet rádióforgalmat figyelte. Talán maga sem gondolta volna, hogy ez lesz az a hely, ahol igazán közel kerül a zenéhez. Olyannyira, hogy légierős barátaival megalapította a Landsberg Barbarians nevű zenekart. Erről az időszakáról később így nyilatkozott:
„Borzasztóak voltunk, de a Löwenbräu elhitette velünk, hogy fantasztikusak vagyunk. Addig játszottunk a helyi kocsmákban, amíg ki nem dobtak minket, vagy, amíg el nem kezdődött egy verekedés.”
Cash-t 1954 júliusában szerelték le.
Igazi sztár lett az amerikai énekes
Johnnynak aztán lett egy újabb zenekara, de ezúttal már az egyesült államokbeli Memphisben, ahol ő háztartási gépeket árult. Együttesét az idősebb testvére, Roy két kollégájával, a szerelőként dolgozó Marshall Granttel és Luther Perkinsszel alapította. Az időközben barátságot is kialakító srácok hamarosan abban a Sun Record nevű stúdióban találták magukat, ahol nem sokkal azelőtt Elvis Presley rögzítette első kislemezét. Miután a stúdió szerződést kötött velük, a zenéjükben country, rock, blues és gospel elemeit ötvöző Johnnyék magasabb fokozatra kapcsoltak, és sorra kerültek ki slágergyanús dalaik. Az igazi hírnév azonban 1956-ban jött el, amikor Cash megírta és kiadta az I Walk the Line-t, amely
az országos slágerlisták első helyére került, és 2 millió példányban kelt el.
Botrány botrány hátán
Az 1960-as évek elejére Cash már egy elfoglalt és sokat foglalkoztatott zenész volt. A siker és a kemény munkával járó nyomás azonban megviselte, és mi tagadás, nem tett jót első feleségével, Viviannal való kapcsolatával sem. Noha Kaliforniába költöztek, Cash évi 300 éjszakát töltött turnézással, miközben gyakran kísérte őt June Carter, aki
társszerzője volt az 1963-as nagysikerű slágerének és legismertebb dalának, a Ring of Fire-nek.
Ezekben az években Johnny egyre lejjebb csúszott: súlyos kábítószer- és alkoholfüggősége miatt csontsoványra fogyott, a botrányai pedig egymást érték. 1967-ben egy rendőr talált rá életveszélyes állapotban egy georgiai kis faluban, aztán meg lebukott, mert amfetamint próbált Mexikóból az Egyesült Államokba csempészni, sőt egyszer egy erdőtüzet is okozott egy kaliforniai parkban. Bár kétségtelen, hogy
ez volt Johnny életének legkilátástalanabb időszaka, egyben ez jelentette egy új kezdetét is.
Ez jelentett fordulópontot az életében
A sors különös fordulataként, amikor szenvedélybetegsége és egyre romló egészségi állapota miatt a karrierje és magánélete is romokban hevert, egy váratlan támogatóra talált. Ő volt az a bizonyos June Carter, aki személyisége nagy hatással voltak Johnnyra. Idővel kiderült, hogy a köztük lévő kapcsolat már nem pusztán baráti:
a nő nemcsak zenei partnere volt, hanem Cash lelki társa is lett.
June hosszú időn át küzdött azért, hogy Johnny felhagyjon önpusztító életvitelével, aki végül 1968-ban Carter támogatásával elhatározta, hogy megszabadul minden szenvedélyétől. Ez az év nemcsak a gyógyulás reményét tartogatta a lecsúszott sztár számára, hanem egy esküvőt is hozott: Johnny Cash feleségül vette June Cartert, aki ettől a pillanattól kezdve June Carter Cashként lépett színpadra férje oldalán.
Újra a csúcson Johnny Cash
Ugyanebben az évben Johnny felvett egy újabb ikonikus albumot, amely teljesen átalakította zenei karrierjét: ez volt az At Folsom Prison. Cash-t már hosszú évek óta foglalkoztatta a börtönök világa, ez a témát dolgozta fel egy másik ismert dala is, a Folsom Prison Blues. Cash régóta dédelgetett vágya, az, hogy fellépjen egy valódi börtönben, meg is valósulhatott: börtönkoncertre hívták. Fellépése a kaliforniai Folsom Állami Börtönben rendkívüli energiát adott számára, Cash hihetetlen erővel és őszinteséggel énekelt a raboknak, és maga a koncert is olyan volt, amely újradefiniálta az előadó személyiségét a nyilvánosság előtt. Az album hatalmas sikert aratott, és Cash visszatért a zenei csúcsra.
Az At Folsom Prison platinalemez lett, és Cash újra a country zene élvonalába került.
Saját műsora is lett
Az élete teljesen sínre került, olyannyira, hogy egy évvel később, 1969-ben elindult az ABC-n Cash televíziós műsora, a The Johnny Cash Show. A hetente jelentkező adás 1971-ig futott. A műsort imádta a közönség, amely egyre csak erősítette Cash státuszát mind a country zenében, mind pedig az amerikai kulturális életben. Ráadásul a sztár az 1970-es években a zenei karrierjét is csúcsra járatta. Olyan dalokkal jelentkezett, mint a Man in Black, amelyben az előadó társadalmi igazságtalanságokra, szegénységre és a háborúk áldozataira hívta fel a figyelmet.
Jellegzetes, fekete öltözéke a társadalom peremén élők iránti szolidaritását és empátiáját szimbolizálta.
Még betegen is zenélt
Az 1980-as és 1990-es években Cash karrierje lassan lelassult, de továbbra is aktív maradt a zenei életben. Bár az egészségi állapota fokozatosan romlott, különösen a cukorbetegsége miatt, még mindig készített új felvételeket.
A 1990-es évek közepén Cash együttműködött Rick Rubin producerrel, és egy merőben új, sötét stílusú albumot adott ki. Az 1994-es American Recordings album meglepetésként érte a zenei világot, de óriási kritikai és kereskedelmi sikert is aratott. Cash egyedül, akusztikus gitárral, saját dalait és feldolgozásokat énekelte, amelyekben élete megélt tapasztalatait osztotta meg a nagyérdeművel.
Johnny Cash 2003. szeptember 12-én, néhány hónappal felesége halála után halt meg.
Ha egy híres amerikai színész életét is szeretnéd megismerni, ajánljuk figyelmedbe a Sidney Poitier életéről szóló cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
