A történelem során soha nem volt akkora jólét, mint napjainkban. A középkorban, de még a 19. században is akadtak olyan ételek, amelyek luxuscikknek számítottak, így csak a legfelső társadalmi réteg engedhette meg azokat magának. Angliában és Franciaországban akadtak olyan uralkodók, akik különösen kihasználták hozzáférésüket az akkor még igencsak különlegesnek számító ételekhez. Visszautaztunk egy kicsit a történelemben és utánajártunk, hogyan is habzsolták az életet a korok uralkodónői.
Falánksága okozta a királynő vesztét
A francia forradalom kirobbanásának egyik fő okának is tartják Marie Antoinette királyné falánkságát és mértéktelenségét. Az uralkodónő a történelem egyik legnépszerűbb alakja, akiről úgy tartották, édesszájúsága miatt ment tönkre a francia gazdaság.
Természetesen édesszájú volt, de az a teljes igazság vele kapcsolatban, hogy borzasztóan szerette a hasát, nagyon szeretett enni mindenféle fogást, nem kellett annak kifejezetten desszertnek lennie. Különösen kedvelte a leveseket és a sovány húsokat zöldségkörettel. Reggelire és nassolásaikor fogyasztott édességeket, egyébként könnyeden étkezett, de szerette, ha színes volt ételeinek palettája.
A falánk királynéhoz kötik azt a hírhedt mondatot, amely gyakorlatilag kirobbantotta a francia forradalmat:
„Ha nincs kenyerük, egyenek kalácsot!” – mondta ezt a francia népre utalva, miközben ő habzsolta a finomságokat. Na de az igazság az, hogy a királyné sosem mondta ezt.
A kor politikusai nem kedvelték túlzottan a királynét, ugyanis mértéktelenül költötte a pénzt személyes élvezeteire. A francia gazdaság durva hanyatlásnak is indult, így a politikusok a Madame Deficit gúnynévvel illették az uralkodót maguk között. Mivel látták, hogy a királyt mindez nem érdekli túlzottan, feltehetően úgy határoztak, jobb lenne megszabadulni tőlük egyszer, s mindenkorra. Így történhetett, hogy a francia éhínség kitörésekor elterjesztették a hírhedt mondatot, és azt állították, a királynétól származik.
A nép erre feldühödött, a francia uralkodóháznak pedig befellegzett.
A királyné nevéhez azért fűződik jó dolog is, még hozzá a farsangi fánk. Egyes források szerint a Bécsből származó francia királyné egy kalandos karneváli este folyamán találkozott a süteménnyel, ami annyira ízlett neki, hogy aztán saját cukrászával is elkészítette – így született meg a ma is közkedvelt változat.
Az evés volt az egyik legerősebb uralkodó gyengéje
Viktória királynő sokáig a leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodó volt. A királynő mindössze 18 éves korában került hatalomra, miután családjában sorozatos tragédiák következtében ő jött a trónöröklési sorban.
A királynő egész életében nagyon szeretett enni, sokáig azzal is gúnyolták, hogy ennek köze lehet szexuális étvágyához is, és azért eszik ekkora élvezettel, mert máshol is szeret hangot adni élvezeteinek. Erről egészen konkrétan talán csak maga Viktória királynő tudna nyilatkozni, a források szerint azonban nem ilyen erotikus a háttértörténet.
A királynő poroszos nevelést kapott gyermekkorában, ami az étkezésükre is kihatással volt. Nem kell ridegtartásra gondolnunk, de a királynő jó étvágyát sohasem elégítette ki az ételek mennyisége vagy minősége. Ez természetesen 180 fokos fordulatot vett, miután átvette a hatalmat.
Viktória, nevelésének köszönhetően képes volt megerősíteni és új tekintélyt adni a brit birodalomnak, és jogában állt afelett is dönteni, hogyan érezze jól magát kormányzás közben.
A történészek ma már nem félnek kijelenteni, Viktória királynő bizony zabált. Minden fogásnál rávetette magát az ételre és gyorsan fogyasztotta el, amit elé raktak. Ugyanannyira szerette a főfogásokat, mint a desszerteket, de a húsok iránt különös szeretetet érzett. Külön asztalt szentelt a húsoknak étkezéseikor, és még gyerekkorában megfogadta,
„ha nagy leszek, naponta jól akarok lakni egy birkával”.
Biztosak lehetünk benne, hogy a jóllakással nem volt problémája, ugyanis előfordult, hogy rágás nélkül nyelte le a falatokat. A legnagyobb kedvencei közé tartoztak tehát a húsok, a vajas ételek – a palotai konyha mondái szerint volt, hogy napi 16 kilogrammnyi vajat felhasználtak ételeihez –, kedvenc desszertje volt a vörösáfonyás pite tejszínhabbal, és élt-halt a skót whiskeyért.
A királynő tipikus napi étrendje a következő volt:
- Reggeli: ürüborda burgonyával, kenyér, pirítós és kekszek;
- Ebéd: báránykotlett, spárga és hideg szárnyas sült, fahéjjal megszórt tejberizs, gyümölcsbefőtt;
- Vacsora: buggyantott tojás és húsleves, nyelvhal gratin és sült tőkehal, sült marhahús és kappan spárgával; vol-au-vent (tésztakosár) besamelmártással és grillezett tojással, sárgabarack-kosárka, krémmel töltött ostya
- Esti nassoláshoz: hideg húsok és piték, friss gyümölcsök
I. Erzsébet is szeretett enni
Még egy angol uralkodót is bevehetünk a sorba, aki óriási örömét lelte az étkezésben. I. Erzsébet, a szűz királynő, híres volt arról, mennyire szereti a hasát, különösképpen az édességeket.
A 16.században minden fűszer nagyon drága volt, mivel messziről tudták importálni, így a cukor is az ilyesfajta luxuscikkek közé tartozott. Így aztán státusszimbólumként tartották számon abban az időben.
I. Erzsébet így a kellemeset a hasznossal párosította, így amellett, hogy habzsolta a cukorban gazdag süteményeket, még rangját is megerősítette.
Az már egy másik kérdés, hogy a fogai ezt nem viselték túl jól. Tekintve, hogy akkoriban még nem tulajdonítottak túl nagy jelentőséget a szájhigiéniának, a királynő fogai szépen lassan elfeketedtek a rengeteg cukor hatására.
Ha olvasnál még a régi korok uralkodóinak életéről, ez a cikkünk is tetszeni fog!
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
