Legújabb fotósorozatában otthona nyugalmát örökítette meg. A gyönyörű és egyedülálló fotók mellé írt beszámolójából kiderül, az általa választott csodálatos, de egyúttal izgalmas élethez a praktikum és az alkalmazkodó képesség mellett óriási optimizmusra is szükség van Földünk legészakibb elérhető pontján.
Most kezdődik a koromsötét sarki tél időszaka
A Spitzbergákon az emberek két és fél hónapon keresztül éjjel-nappal fejlámpát viselnek a sarki éjszaka miatt. Miután a szigetcsoport az Északi-sarkkörtől északra található, így nyáron éjféli nap, télen pedig sarki éjszaka van. A mostani az az időszak, amikor a nap nem emelkedik a horizont fölé az Északi-sarkon.
A koromsötét sarki éjszaka időszaka november közepén kezdődik.
Bár a szigetcsoport kétszer akkora, mint a Hawaii szigetek, ennek ellenére csak körülbelül 2500 ember él itt. A Spitzbergák lakói az állandó sötétség hónapjaiban lámpákkal, különféle fényszórókkal és leginkább párban utaznak a fővároson, vagyis Longyearbyenen kívülre.
Gyakran fáklyát is hordanak magukkal, hogy elűzzék a jegesmedvéket.
Az Északi-sarkkör mélyén, óriási gleccserek és sarki jégtáblák között élő Cecilia Blomdahl svéd fotós fotókon és videófelvételeken már évek óta megörökíti különös, a kék árnylataiban játszó, csendes, békés és természetközeli otthona nyugalmát.
A Spitzbergákon az emberek alig várják az évnek ezt az időszakát, amely olyan, mint egy ötödik évszak, amikor mintegy két-két és fél hónapra koromsötétbe burkolózik minden, mert a nap soha nem emelkedik a horizont fölé. Ez ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a nappalok tökéletes sötétségben zajlanak: a napfény a Föld légkörén történő megtörése napi néhány órára kékes fénybe vonja a sarki tájat.
Ilyen az élet a Spitzbergákon
Cecilia Blomdahl beszámolóiból és képes dokumentációjából kiderül, hogy a Spitzbergákon nem könnyű az élet, hiszen van, hogy mínusz 34,4 Celsius-fok alá süllyed a hőmérséklet. Ilyenkor nem ritka, hogy jegesmedvék és sarki rókák barangolnak az utcákon, ezért nem tanácsos olyan védőfelszerelés nélkül elmenni otthonról, amivel az ott élők a vadállatokkal szemben megvédhetik magukat. Sőt, törvény is kötelezi az ott élőket arra, hogy ha a kijelölt településeken kívülre utaznak, legyen náluk életmentő eszköz, lehet ez akár egy lőfegyver is.
A sarki tél akár meg is betegíthet
A Spitzbergákat egy évben két szokatlan fénykorszak jellemzi. Az egyik az éjféli nap, a másik a sarki éjszaka. Ez utóbbi november közepétől január végéig tart, ami azt jelenti, hogy a szigetcsoport fölött legközelebb már csak jövőre jön fel a nap, ami addig egyáltalán nem emelkedik a horizont fölé.
Az éjféli nap, amely körülbelül 18 hétig tart április és augusztus között, az az időszak, amikor a nap nem megy le a horizont alá. Az állandó világosság és az egész napos sötétség időszakai megterhelhetik az emberi szervezetet és elmét, ezért megesik, hogy van, aki az éjszaka kellős közepén fog hozzá dolgozni.
A rendellenes életkörülmények jelentős hatással vannak az emberek egészségére, hiszen megzavarhatják az alvás és az ébrenlét ciklusait, befolyásolják a vér fehérjeszintjét, és növelheti a krónikus betegségek kockázatát. A fotós egyebek között beszámolt arról is, hogy hiába szedett étrend-kiegészítőket, jelentősen csökkent a D-vitamin-szintje, ami elengedhetetlenül fontos az immunrendszer egészségének megőrzéséhez és az agysejtek aktivitásához.
Nem csupán a testi, de a lelki egyensúly megtartása is nehézséget okozhat ilyenkor. A helyieknek nem könnyű megőrizni a pozitív gondolkodást, hiszen a folyamatos éjszaka letargikus állapotba dönthet és mentális stresszt okozhat.
Éppen ezért a túlélés egyik nagyon fontos záloga a rezilienciára való képesség, vagyis az alkalmazkodó gondolkodásmód, amely képessé teszi az ott élőket a változás elfogadására,
és arra is, hogy meglássák a szépségét a nehézséget okozó, hosszú sötétség időszakának is.
Így zajlanak a mindennapok az örök fagy fogságában
A megfigyelések szerint Longyearbyen hatszor gyorsabban melegszik, mint a globális átlag, az örök fagy olvadása és a tengerszint emelkedése pedig veszélyezteti a helyi gazdaságot és infrastruktúrát. Az éghajlati problémák, például a permafroszt, vagyis az állandó fagyban lévő talaj olvadása jelentős problémákat okozhatnak.
A lenti képre kattintva megnyílik a galéria, mely után a cikk folytatódik!
Ami a mindennapi életet illeti, a Spitzbergák kellően felszerelt a lakosság igényeinek kielégítéséhez szükséges eszközökkel. Ezek közül Longyearbyen kínálja a legtöbbet, hiszen rendelkezik repülőtérrel, kórházzal, oktatási intézményekkel és még sok minden mással.
A hosszan tartó sötétség közösségszervező ereje sem lehanyagolható. A hangulatos beltéri tevékenységeket nem csupán a norvégok, hanem számos turista is élvezi. Az egyre sötétedő sarki tél lelassítja az életet, és ilyenkor lehetőség van arra, akár gyertyafény vagy a meleget adó kályha mellett takaróba burkolózva könyvet olvassanak, teázzanak, beszélgessenek az emberek.
Van egy hely, ahol még az is beleszeret a télbe, aki egyébként egész évben nyárra vágyik.
