A Massachusetts Institute of Technology cambridge-i egyetemének dísztermében csak úgy vibrál a feszültség a levegőben, miközben a díszes közönség elfoglalja helyét a színpad előtt. Professzorok, kutatók és kíváncsi laikusok gyűltek össze, hogy tanúi legyenek annak a pillanatnak, amelyért oly sokan dolgoztak kitartóan. A terem fényárban úszik, a színpadot elegáns függönyök takarják, mögöttük pedig ott rejtőznek a világ legkülönösebb tudományos eredményei. A közönség moraja csak akkor szűnik meg, amikor a konferanszié belép a színpadra, kezében a díjazottak nevét tartalmazó borítékkal:
Tisztelt nagyérdemű, hölgyeim és uraim, tudományos világunk nagyjai és kalandorai! Ma este azért gyűltünk itt össze, hogy kitüntessük azokat a kutatókat, akik felfedezéseikkel nem csupán új kapukat nyitottak meg a tudományban, de meg is nevettettek minket.
Immár több mint három évtizede tartják meg az IgNobel-díjkiosztó ceremóniát, amely mára kultikus eseménnyé vált. Az 1991-ben alapított elismerést eredetileg a Nobel-díjak paródiájaként hozták létre, és minden évben tíz kategóriában jutalmazzák a legfurcsább tudományos eredményeket. Bár a kutatások gyakran abszurdnak vagy nevetségesnek tűnnek első pillantásra, szinte mindegyik mögött ott rejtőzik valami mélyebb jelentés – egy új nézőpont, egy szokatlan megközelítés, egy különleges kérdés, amelynek felvetése és magyarázata is eltér a szokványostól.
Ez az idén díjazott kutatások magyarázata
A 2024-es év díjazottjai is meglepő tudományos kutatási területeket választottak. Íme a győztesek:
- Fizikai díj: Egy amerikai kutató az élő és elpusztult pisztrángok úszását hasonlította össze, megállapítva, hogy a sodrás az élettelen halat is ugyanakkora távolságra viszi.
- Fiziológiai díj: Japán és amerikai kutatók azt vizsgálták, hogy nagyobb emlősök képesek-e az ánuszukon keresztül lélegezni, új távlatokat nyitva az orvosi kezelésekben.
- Kémiai díj: Francia és holland tudósok alkohollal itatott giliszták viselkedését hasonlították össze a józan társaikéval, humoros, mégis részletes elemzést nyújtva az eredményekről.
- Béke-díj: Posztumusz elismerést kapott B.F. Skinner, aki galambok katonai kiképzésével foglalkozott, hogy radarképeken segítsenek az ellenséges célpontok beazonosításában.
- Demográfiai díj: A brit Saul Justin Newman díját az extra hosszú életkort megélt idősek adatainak dokumentációs anomáliáiról szóló kutatásáért ítélték oda.
- Anatómiai díj: Chilei és francia tudósok azt állapították meg, hogy a hajszálak elhelyezkedése a fejtetőn nagyobb valószínűséggel az óramutató járásával ellentétes irányú a déli féltekén, mint az északin.
- Orvosi díj: Német kutatók kiderítették, hogy a fájdalmas mellékhatásokat kiváltó placebo gyógyszereket hatékonyabbnak érzik a betegek, mint az ilyeneket nem okozó placebo orvosságokat.
- Biológiai díj: Amerikai és brit tudósok megállapították, hogy egyes élő növények utánozzák a közelükben lévő műnövények levélalakját.
- Gazdasági díj: Egy amerikai csapat a pénzügyi döntéshozatal neurológiai hátterét kutatta, különösen a gyors döntésekben részt vevő agyi aktivitást.
- Matematikai díj: Egy ötven fős nemzetközi csapat, köztük magyar kutatók, több mint 350 ezer kísérlettel igazolták, hogy egy feldobott pénzérme nagyobb valószínűséggel ugyanarra az oldalára esik, mint amiről elindították.
Ezek voltak a legbizarabb magyar kutatások
Az IgNobel-díjak történetében már korábban is szerepeltek hazánkfiai, sőt, 1991-ben egy magyar származású kutatóval indult az elismerések sora: az első Béke-díjat Teller Ede, a hidrogénbomba atyja kapta. A fekete humorú indoklás így szólt:
egész életén át tartó erőfeszítéseiért, hogy megváltoztassa a béke szó jelentését.
Érdekes, hogy ugyancsak Béke-díjjal tüntettek ki 2022-ben egy nemzetközi gárdát, amelyben a magyar Számadó Szabolcs is dolgozott, egy olyan algoritmus kifejlesztéséért, amely segít a pletykálkodóknak eldönteni, mikor mondjanak igazat és mikor hazudjanak.
De nézzük időrendben a legfurcsább magyar kutatásokat!
2005. Fizikai díjat kapott egy német–finn–magyar kutatóhármas – utóbbi Gál József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem munkatársa volt –, amiért kiszámították a pingvinek belsejében felgyülemlő nyomást, amikor a madarak a székletüket ürítik.
2008. Kökényesi János és kollégái közgazdasági díjban részesültek, miután az árképzési stratégiák és az ügyfél-elégedettség összefüggéseit elemezték az erotikus iparban. Bár a téma unalmasnak tűnhet, a kutatás valójában a piac furcsa működésére mutatott rá: az egzotikus táncosok többet kerestek piros betűs napjaikon. Ezzel arra kívántak rámutatni a kutatók, hogy a legtöbb emlősállathoz hasonlóan az emberek nőnemű egyedei is tüzelnek, vagyis ilyenkor jobban vonzzák a férfiakat.
2014. Andics Attila és magyar társkutatók biológiai díjat zsebelhettek be annak gondos dokumentálásáért, hogy amikor a kutyák vizelnek, szívesebben igazítják testtengelyüket a Föld észak-déli geomágneses erővonalaihoz. Az érdekes a dologban az, hogy eredetileg azt vizsgálták, mitől függ, hogy a kutyák gazdájuk melyik oldalán sétálnak szívesebben.
2016. Horváth Gábor és munkatársai fizikai díjat kaptak az állatok és tárgyak színe közötti kapcsolatok elemzéséért. Két fura felfedezést is tettek: az egyik szerint a fehér szőrű lovak a legvédettebbek a böglyök ellen, míg a másikban arra a megállapításra jutottak, hogy a szitakötők végzetesen vonzódnak a fekete sírkövekhez.
2023. Orvosi díjat kapott egy nemzetközi kutatócsoport – köztük Csuka Ella és Juhász Margit –, akik kórházakban elhunyt betegek holttestein azt vizsgálták, hogy az emberek bal és jobb orrlyukában azonos számú szőrszál van-e. Mielőtt valakit megölne a kíváncsiság, eláruljuk: nem.
A díjak szimbolikus papírmasé-trófeái mellett az igazi nyeremény a tudományra és az emberek kíváncsiságára irányuló figyelem. Ezek a díjkiosztók minden évben bebizonyítják, hogy a tudomány nemcsak komoly és rideg lehet, hanem szórakoztató és szívhez szóló is. Mert néha épp a furcsaságokból születnek a legnagyobb ötletek – és a legnagyobb mosolyok.
Van egy olyan magyar találmány, amiből már 500 milliót adtak el világszerte. Hogy mi ez, arról ide kattintva olvashatsz.
