Míg sokakat az itáliai reneszánsz tökéletes kompozíciói, a spanyol barokk extravagáns díszítettsége vagy a bécsi szecesszió finoman kidolgozott vonalai nyűgöznek le, engem leginkább a szellemvárosok titokzatos vonzása ragad magával. Hogy miért éppen ezek a kísérteties helyek gyakorolnak rám akkora hatást? A válasz talán a rejtett történetekben rejlik. Míg a múzeumokban található festmények és szobrok nyíltan mutatják be a művész szándékait és a kor szépségideálját, a szellemvárosok sokkal többet engednek a képzelet számára. Aki egy ilyen helyre lép, maga válhat egyfajta történetmesélővé, próbálva kitalálni, milyen életek zajlottak itt, milyen álmok, drámák és titkok játszódtak le a most üres házak falai között. Ezek a helyek szinte „használati utasítás” nélkül hagynak minket, ahol a saját fantáziánk alapján keltjük életre a múltat.
Ez adja a kísértetvárosok vonzerejét
A szellemvárosok az idő lenyomatát hordozzák magukon. Az elhagyott tárgyak, a poros ablakok mögött kandikáló csend, a megkopott táblák és leszakadt redőnyök olyan réteget adnak hozzá, amit a legszebb műalkotás sem mindig tud visszaadni. Van bennük valami nyugtalanító, kísérteties, mégis csábító: mintha egyszerre lennének a halál és az örökkévalóság jelképei. Ezek a helyek nem azért lettek így megalkotva, hogy csodáljuk őket, hanem azért alakultak ilyenné, mert valaha élet volt bennük.
A világ legkísértetiesebb szellemvárosai számomra a következők:
1. Pripjaty, Ukrajna
A várost 1970-ben alapították, a csernobili atomerőmű alkalmazottainak lakhelyéül szolgált óriási lakótelepekkel, iskolákkal, kórházakkal és szórakozási lehetőségekkel. Lakói a kommunista elit részét képezték, akik a Szovjetunióban kimondottan jónak számító körülmények között éltek, amit a rendszer tökéletes mintájának szántak. Az atomerőmű közelsége komoly munkahelyi és technológiai lehetőségeket biztosított, és a város hamar felvirágzott. 1986. április 26-án azonban egy robbanás következtében a reaktor egyik blokkjában súlyos nukleáris baleset történt. 36 órán belül mindenkit evakuáltak, de az ott élők a radioaktív szennyezés hosszú távú hatásai miatt nem térhettek vissza, és a körzet azóta is lakatlan maradt.
Ma Pripjaty egyfajta időkapszula, ahol a tárgyak még mindig ugyanott állnak, ahol 38 éve hagyták őket. Az egykori vidámpark és a híres óriáskerék a szovjet korszak egy kimerevített pillanatát idézik. Vezetett túrákon ma már be lehet járni, de csak szigorú szabályozás mellett, és a látogatóknak a sugárzás elleni védelemre is ügyelniük kell.
2. Pyramiden, Norvégia
A Svalbard-szigeteken lévő települést az 1920-as években engedte át Norvégia a Szovjetuniónak bányászati célokra. Az Északi-sarkkör közelében létesült bányászkolónia lakói rendkívül zord körülmények között éltek és dolgoztak. A szovjet kormány szigorú ellenőrzés alatt tartotta a munkások életét, nehogy bárki is átszökhessen a szomszédos norvég területekre. Bár az orosz állami bányavállalat, az Arktikugol mind a mai napig birtokolja a település jogait, a Szovjetunió felbomlása után a dolgozói hazatértek. 1998-ban a bányászati tevékenységet hivatalosan is megszüntették, és az utolsó lakók elhagyták a települést.
Pyramiden ma egy teljesen lakatlan város, amelynek hideg és elhagyatott épületei között úgy tűnik, mintha megállt volna az idő: mindenfelé Lenin-szobrok és sarló-kalapácsos emlékművek sorakoznak, amelyek a szovjet kommunista értékeket hirdették ezen a távoli helyszínen. Az utóbbi években az orosz állami bányavállalat kezdte népszerűsíteni a várost mint turisztikai látványosságot, ahol szervezett vezetések keretében tekinthető meg a szovjet korszak e különleges hagyatéka.
3. Hasima-sziget, Japán
Ezt a tengeri sziklaképződményt a 19. század végén népesítették be, miután felfedezték, hogy jelentős szénkészletekkel rendelkezik. Az 1950-es évekre a sziget az egyik legsűrűbben lakott hely lett, ahol munkások ezrei dolgoztak a nyersanyag kitermelésében. Az itteni épületek magassága rekordokat döntött Japánban, így akartak úrrá lenni a zsúfoltságon. A 70-es években azonban az erőforrások csökkenése miatt a bányászat gazdaságtalanná vált, és a szigetet 1974-ben végül teljesen elhagyták.
Hasima máig szürreális látványt nyújt a tenger közepén, sűrűn épült betontömbjeivel és omladozó épületeivel. Bár egy ideig tilos volt a belépés, manapság korlátozottan, szervezett túrák részeként ismét felkereshető, így a turisták bepillantást nyerhetnek a sziget titokzatos múltjába.
4. Humberstone, Chile
A várost az 1870-es években nitrátbányászatra alapították, és az egyik legnagyobb ilyen központtá vált a múlt század elejére. A nitrát ugyanis fontos műtrágya-alapanyag volt, és hatalmas vagyonokat hozott létre a régióban. A mesterséges műtrágyák elterjedésével azonban a nitrátpiac összeomlott, és a terület hamarosan elnéptelenedett.
Humberstone ma történelmi emlékhely, ahol az ipari létesítmények és munkások elhagyott otthonai idézik fel a bányászok életét. Szabadon bejárható, és különösen népszerű a fotósok körében, akik itt megörökíthetik a 20. század eleji ipar emlékeit.
5. Bodie, Egyesült Államok
A kaliforniai település az 1800-as évek aranylázának köszönhetően jött létre: százezrek özönlöttek ide, hogy megcsinálják a szerencséjüket. Ám a szalonok, templomok és iskolák mellett börtönök is nagy számban épültek, mivel a kalandorok és szerencsevadászok beáramlása következtében Bodie nemcsak az amerikai állam egyik legnagyobb, de a legveszélyesebb városává is vált. Virágzása rövid életű volt; a bányák kimerülése után az emberek lassan elhagyták, így a múlt századra gyakorlatilag teljesen kihalt.
Bodie ma ugyanolyan, mint a 19. század végén volt. Az épületek, bútorok és tárgyak háborítatlanok, mintha a lakók egyik napról a másikra távoztak volna. A város ma egyfajta skanzen, amely a vadnyugat világába repíti vissza a látogatót.
6. Kolmanskop, Namíbia
Az 1900-as évek elején alapították, amikor a gyarmatosító németek rájöttek, hogy a sivatagban gyémántlelőhelyek vannak. Rövid időn belül a világ minden tájáról érkező bányászok árasztották el a területet, és ez lett Namíbia egyik leggazdagabb települése, ahol orvosok, iskolák és színházak épültek. Az ott lakók pedig igazi luxusban éltek, hiszen a gyémántokból származó bevétel biztosította a város jólétét. Az 1920-as évekre azonban a gyémántkészletek kimerültek, és egyéb munkalehetőség híján az emberek kénytelenek voltak elhagyni otthonaikat, így a város 1956-ra teljesen kihalt.
Kolmanskop ma a Namib-sivatag mélyén fekszik, és az épületeket lassan elnyeli a homok. Az egykori német koloniális stílusú építmények még állnak, bár mára a dűnék behatoltak a belsejükbe. A sivatagi környezet miatt kevés látogató vetődik el ide, ahol a természet visszavette, ami az övé volt.
7. Craco, Olaszország
A várost a 8. században alapították, és egy dombtetőre építették. Stratégiai fekvésének köszönhetően gyorsan fejlődött, hamarosan a környező területek egyik legfontosabb központjává vált. A 20. század közepére azonban az alapjai instabillá váltak a földcsuszamlások és földrengések miatt, és lakosai fokozatosan elköltöztek. Az 1960-as évek végére teljesen kiürült, mivel házai az idők folyamán életveszélyessé váltak.
Craco ma különleges látványosság: a kiüresedett épületek maradványai magányosan állnak a dombtetőn, drámai kontrasztot alkotva az olasz táj szépségével. A város csak vezetett túrákon látogatható, de így is elérhető azok számára, akik a történelem iránt érdeklődnek.
8. Oradour-sur-Glane, Franciaország
A kis francia falu békés életet élt egészen 1944-ig, amikor a német SS-csapatok mind egy szálig lemészárolták az ott lakókat. Neve így összeforrt a második világháború rémségeivel, és Auschwitz mellett a náci barbárság másik szimbóluma lett. Az esetben a brutalitása mellett az a legszörnyűbb, hogy négy nappal a szövetségesek normandiai partraszállása után történt, amikor a hely már majdnem felszabadult.
Oradour-sur-Glane örök mementó a háború borzalmairól. Szándékosan romjaiban hagyták, hogy emléket állítsanak az áldozatoknak. Az utcákon ma is ott állnak a kiégett autók, az üres házakban pedig egykori lakóik használati tárgyai. A falu nyitva áll a látogatók előtt, a francia kormányzat emlékhellyé nyilvánította.
9. Kayaköy, Törökország
A város – eredeti görög nevén Levissi – egy virágzó görög közösség otthona volt egészen az 1920-as évekig. Jelentős szellemi központként működött, lakói békés, vallásos közösséget alkottak. Azonban az első világháborút követően ugyanolyan kényszerű lakosságcsere történt, mint a második világháború után mifelénk a szlovákok és svábok kapcsán. A görögök lakta település lakóit Görögországba költöztették, házaikat pedig üresen hagyták, így a hely a csend és az elmúlás tanújává vált.
Kayaköy ma a múltba merülve áll, a meredek hegyoldalon épült házak és templomok romos maradványaival. Nyitva van a látogatók előtt, és Törökország egyik legismertebb szellemvárosaként a múlt egy szégyenletes szeletét mutatja.
10. Bözödújfalu, Románia
Az erdélyi falut székelyek lakták egészen addig, amíg 1988-ban a román kommunista kormány úgy nem döntött, hogy pont ezen a helyen hoznak létre egy víztározót. A lakókat kitelepítették, a völgyzárógát megépülte után pedig az épületek lassan víz alá kerültek, így a település eltűnt a mesterséges tó mélyén. Bár az elárasztás hivatalos indoka a környék vízellátásának biztosítása volt, ám a terv mögött politikai szándékok húzódtak. Nicolae Ceaușescu falurombolási politikájának valódi célja az volt, hogy felszámolja a magyar és szász közösségeket Romániában, megváltoztatva az erdélyi etnikai arányokat.
Bözödújfalu maradványai ma kísérteties látványt nyújtanak: a vízből csak a templomtorony maradványai és néhány magasabb épület csúcsa emelkedik ki, mint az elnyelt település mementói. A helyszín megközelíthető, de maga a víztározó tiltott területnek számít. A helyszín a Ceaușescu-rezsim kisebbségellenes politikájának egyik emblematikus példájává vált.
A szellemvárosok mindenütt az elmúlás érzését hordozzák, ami paradox módon nemcsak az élet törékenységét, hanem annak rendíthetetlen erejét is tükrözi. Számomra ezért nem csupán elhagyatott helyek, hanem olyan terek, ahol a jelen és a múlt közötti űrben valami megfoghatatlan titok lappang – ami talán soha nem fog teljesen megmutatkozni, de örökre magával ragad.
Ha egy magyarországi szellemvárosra is kíváncsi vagy, arról ide kattintva olvashatsz.
