A Snake Island, vagyis a Kígyó-sziget néven is emlegetett sziget a jégkorszak végén szeparálódott el a brazil szárazföldről, csapdába ejtve a rendkívül mérgező kígyók egyetlen ismert populációját. Az 1,2 méter hosszúra megnövő arany lándzsakígyók (Bothrops insularis) annyira veszélyesek, hogy a brazil haditengerészet az 1920-as évek óta elzárta a szigetet a nyilvánosság elől.
A kígyók uralják a szigetet
A sziget körülbelül 34 kilométerre fekszik Brazília délkeleti partjaitól, és 43 hektáros területet foglal el, ami körülbelül 80 amerikai futballpályának felel meg. A sziget több mint felét esőerdő takarja, míg a többi része kopár, sziklás és füves terület.
A Kígyó-sziget egykor összeköttetésben állt a szárazfölddel, de az emelkedő tengerszint miatt az a keskeny szakasz, ami összekötötte Brazíliával, körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt a víz alá merült. Így esett csapdába a szigeten az endemikus viperafaj, amely gyorsan igazodott a helyi körülményekhez, és elszaporodott.
Mérge úgy fejlődött ki, hogy elpusztítsa a vele együtt csapdába esett fajokat, valamint a vándormadarakat.
A sziget mentes az emlősöktől, így a kígyónak nincsenek természetes ellenségei, mérgét inkább zsákmányszerzésre, mint védekezésre használja. Kutatások szerint a méreg ötször erősebb, mint a szárazföldön élő, közeli rokonáé, a Jararaca lándzsakígyóé (Bothrops jararaca).
Hosszú méregfogai vannak, hogy a mérgét a madarak tollazatán keresztül is be tudja juttatni az állat testébe. A többi lándzsakígyótól eltérően, melyek megharapva az emlőst, azt elengedik,
megvárják a méreg hatását, és csak akkor indulnak a keresésére mikor már biztosan elpusztult, az arany lándzsakígyó kénytelen fogva tartani az áldozatát, míg az el nem pusztul, mert ha elszállna, nem találná meg.
Az emberre nézve is nagyon veszélyes
A kígyó mérge az emberre is gyorsan hat. Marása a fájdalomtól és duzzanattól kezdve a hányingeren át a belső vérzésig, a veseelégtelenségig és a szövetelhalásig bezárólag súlyos tüneteket okozhat. Ennek ellenére a szigeten az 1920-as évekig több ember is élt, egy, az 1909-ben épült világítótorony üzemeltetése érdekében. Ezt később automatizálták, de a helyi pletykák úgy tartják, hogy
az utolsó őr és családja kígyóharapás miatt lelte halálát, miután a hüllők egy nyitott ablakon keresztül bejutottak otthonukba.
A kutatók becslése szerint a szigeten jelenleg 2-4 ezer arany lándzsakígyó él – a fákon, a földön, a sziklákon és a világítótoronyban egyaránt. A helyiek szerint minden négyzetméterre 4-5 kígyó jut. A fajt a világon sehol máshol nem tartják nyilván, és az IUCN Vörös Listáján kritikusan veszélyeztetettként szerepel.
Kíváncsi vagy arra is, hogy Magyarországon milyen veszélyes kígyók élnek? Ide kattintva megtudhatod.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés