internet technika

Dark pattern, magyarul sötét technika. Így hívják azokat a tudatosan alkalmazott, de direkt nem nagydobra vert megoldásokat, amelyek révén az online kereskedelmi oldalak nagyobb hasznot tudnak elérni. Ezeknek a praktikáknak az a célja, hogy a felhasználókat rávegyék olyan dolgokra, amelyeknek a következményeivel nincsenek tisztában. A felület tervezése során alkalmazott manipulatív fogások ugyanis olyan irányba terelik a fogyasztót, hogy eredeti szándéka ellenére is vásároljon, vagy átadja személyes adatait. 

 

Ez az internetes vásárlás rejtett technikája

A kereskedelemmel foglalkozó internetes oldalak túlnyomó többségén felfedezhetőek az úgynevezett  dark pattern megoldások. Bár ezek a technikák elsőre ártalmatlannak tűnhetnek, hosszú távon komoly hatással lehetnek a vásárlói döntésekre és a fogyasztói bizalomra. A Nemzetközi Fogyasztóvédelmi Jogérvényesítő Hálózat (ICPEN) megvizsgált több mint félezer weboldalt, és

Az erről szóló legfrissebb jelentés szerint a legjellemzőbb trükkök a következők:

• Szándékosan félrevezető dizájn – Ide tartozik például a kijelentkezés lehetőségének elrejtése vagy egy fontos gomb elhelyezése olyan helyre, ahol eszünkbe sem jutna keresni. Néha az ajánlat bezárásához szükséges „x” szürkén jelenik meg, hogy minél inkább rejtve maradjon a szemünk elől. Ilyen esetekben a felhasználók gyakran akaratuk ellenére maradnak meg egy szolgáltatásnál.
• Ingyenes próbához is kártyaadatokat kérnek – Ez csak azt a célt szolgálja, hogy amint letelik a díjmentes időszak, rögtön le tudják vonni az immár pénzessé vált szolgáltatás díját, időt sem hagyva az előfizetőnek arra, hogy elálljon a szerződéstől. Ezzel a módszerrel a szolgáltatások több mint kétharmada (66,4%) élt.
• Feliratkozási csapda – Sok szolgáltatás a szerződött időszak után automatikusan megújul, általában nehezen kisilabizálható vagy bonyolult lemondási folyamattal. Ezzel sokszor olyan felhasználókat is fizető ügyféllé tesznek, akik eredetileg csak a próbaverziót akarták kipróbálni. A vizsgált esetek 81 százalékában nem lehetett kikapcsolni az automatikus megújulást. 70 százalék volt azon esetek aránya, ahol a szolgáltató egyáltalán nem adott információt arról, hogyan lehet lemondani az előfizetést. Az esetek 67 százalékban pedig azt az apróságot felejtették el közölni, hogy meddig kell lemondani egy előfizetést, ha nem akarnánk még egy újabb hónapot is kifizetni.

• Hamis hierarchiák – Ennek az a lényege, hogy kiugró pozícióban, akár még „speciális ajánlat” vagy hasonló figyelemfelkeltő felirattal is hirdetnek drágább ajánlatokat, miközben a kedvezőbb árú termékeket eldugottabb helyen lehet csak megtalálni. Ezt a cégek 38 százaléka alkalmazta.
• Hivatkozás a többi vevőre – „Ügyfeleink többsége ezt választotta”, állítják egyes cikkekről, hátha a közösség ereje ránk is hat, gondolván, hogy mások biztos jobban tudják, melyiket érdemes megvenni. A webhelyek és alkalmazások 21 százaléka próbálta ekképpen terelgetni a vevőit. 
• Saját értékeink megkérdőjelezése – „Mert hülye azért nem vagyok!” Ismerős, ugye, a szlogen? Legtöbbször olyan nyelvi fordulatokat használnak, amelyekkel érzelmeket váltanak ki a döntéshozatali folyamat manipulálására. Egyes oldalak attól sem riadnak vissza, hogy csak úgy tudjunk lemondani a kínált termékről, ha a „Tudomásul veszem, hogy lemaradok a csodálatos ajánlatról” gombra kattintunk, hátha elszégyelljük magunkat, és visszakozunk.
• Hamis sürgetések – Gyakran egy félrevezető számláló jelzi, hogy az adott termékből éppen hányan vásárolnak, azt az érzetet keltve, hogy ha nem cselekszünk időben, kifogyhat a készlet. Több online kereskedelmi oldal kiírja a megjelenített termékre, hogy utolsó darab, aztán ha gyorsan megvetted, láthatod, hogy továbbra is szerepel a kínálatban. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak az akciók végét jelző figyelmeztetések, amelyek szintén elhamarkodott döntésre kényszeríthetnek. 
• Noszogatás – Ez az általunk egyszer már elutasított lehetőségek ismétlése. Nemcsak számunkra érdektelen termékeket kínálnak újra és újra, hanem arra is akad példa, hogy miután a regisztrált ügyfél megtiltotta, hogy használják az ismerősei e-mail-címeit, erre is rendszeresen visszakérdez a program. A TikTok például kitartóan arra kér, hogy töltsd fel a névjegyeidet az alkalmazásba, akkor is, ha ezt már többször elutasítottad. 

Ami az interneten csak technika, az az embernél pszichológia

Az ICPEN munkájában most 26 ország 27 hivatala vett részt. A felmérés csak a manipulatív gyakorlatok előfordulásával foglalkozott, feljelentésekkel nem, mivel az ezekkel kapcsolatos szabályozás országonként eltérő. Az ICPEN vezetését idén átvevő amerikai fogyasztóvédelmi hivatal jelezte, hogy az eredmények fényében ismét ráerősítenek a fogyasztókat megtévesztő módszerek üldözésére. Hogy nem maradnak munka nélkül, az biztos, hiszen az ilyen taktikákkal nap mint nap lehet találkozni a legnagyobb online áruházak felületein is.

Ha arra is kíváncsi vagy, hogy a piacokon hogy trükköznek, arról korábbi cikkünkben is olvashatsz.