Szinte világszenzációnak számított, amikor az 1980-as évek végén a politika sem állt már útjába annak, hogy II. János Pál pápa Magyarországra jöjjön. Az „utazó pápának” is nevezett Szentatya látogatásának előkészületei évekig zajlottak.
Már újdonsült pápaként köszöntötte II. János Pál a magyarokat
A lengyel származású pápa és a magyarok közötti kapcsolat azonban jóval a rendszerváltást megelőző időszakra nyúlik vissza. II. János Pál két hónappal azután, hogy megkezdése pápai tevékenységét, 1978. december 2-án levélben fordult Lékai László bíboros prímáshoz, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökéhez és minden magyar főpásztorhoz, melyben a magyarokhoz fűződő sajátos kapcsolatáról is írt, valamint hangsúlyozta, hogy Magyarország volt a keleti politika legsikerültebb modellje, ugyanakkor azt is megállapította, hogy a magyar helyi egyház a társadalom peremére szorult a „vörös uralom” miatt.
Szintén a rendszerváltás előtti időszak jelentős eseménye volt, hogy 1980-ban felszentelte II. János Pál pápa a vatikáni Szent Péter-bazilika grottáiban a „Magna Domina Hungarorum” magyar kápolnát.
33 évvel ezelőtt járt először a pápa Magyarországon
Az egyházfő érkezését 1988. augusztus 20-án Budapesten a Szent István bazilika előtti téren tartott szentmisét követően jelentette be Paskai László. A bíboros, esztergomi érsek úgy fogalmazott, hogy a Magyar Népköztársasággal egyetértésben meghívta Magyarországra II. János Pál pápát.
Ez különösen azért volt jelentős, mivel Lengyelországon kívül a keleti blokkban ekkor még nem járt a pápa.
A bejelentés után három évvel, 1991. augusztus 16-án látogatott el először hazánkba II. János Pál pápa. Útja során az ország számos településére és közösségeihez eljutott. Budapest mellett járt Esztergomban, Pécsett, Debrecenben, Máriapócson és Szombathelyen is, és találkozott a Magyar Tudományos Akadémia kimagasló tudósaival, akadémikusaival, továbbá művészekkel, hogy megossza velük azt a meggyőződését, hogy a hit és az értelem is ugyanazt az igazságot keresi. Legnagyobb horderejű nyilvános megjelenése augusztus 20-án volt, amikor a Hősök terén szentmisét celebrált.
Ekkor a Szentatya arra kérte a híveket, hogy békéljenek meg, és fogadják el egymást a sokszínűség jegyében.
Ötnapos itt tartózkodása idején minden egyes alkalommal bebizonyosodott, hogy a pápa szereti a magyarokat, és lengyelként kifejezetten fontosnak tartotta a magyar katolikusokat. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy szülőföldje után hazánk volt az első olyan kelet-európai ország, ahol többnapos látogatást tett. Magyarországi tartózkodása idején, szeretete és tisztelete jeléül, amikor csak tehette, magyarul szólt a hívekhez, és volt, hogy egy teljes misét magyarul celebrált végig. Elfogadásáról tanúskodott búcsúmondata is, amit Várszegi Asztrik címzetes püspök, nyugalmazott pannonhalmi főapát őrzött meg emlékeiben. Eszerint a pápa így köszönt el a magyaroktól:
„Testvérek, nem tudjátok, mióta vágytam arra, hogy itt lehessek veletek. Köszönöm, hogy itt lehettem!”
Göncz Árpádot személyesen ismerte II. János Pál
A 2014-ben szentté avatott II. János Pál pápa 1996-ban tette ismét tiszteletét Magyarországon. Ekkor mindössze egy kétnapos látogatásra érkezett április 6-án a katolikus egyház feje, aki ekkor eljutott Pannonhalmára és Győrbe is. Az akkor 76 esztendős pápát a repülőtéren a Magyar Köztársaság akkori elnöke, Göncz Árpád fogadta katonai tiszteletadás mellett, de ott volt Horn Gyula miniszterelnök, valamint más magyar tisztségviselők és egyházi vezetők is.
Őszentségét a Pannonhalmi Főapátságba, melynek iskolája ekkor ünnepelte fennállásának ezeréves évfordulóját, Göncz Árpád is elkísérte, akit a pápa már korábbról is ismert, hiszen közös barátaik révén már a második világháború utáni években is találkoztak.
Sok magyar számára ő volt „A pápa”
II. János Pál pápa magyarok iránt érzett tiszteletét mutatja, hogy egyházfőként szentté avatta a magyar-lengyelt uralkodó, Nagy Lajos király lányát, Hedviget, aki apja halála után Lengyelország királynője lett.
Továbbá boldoggá avatta Apor Vilmost, Romzsa Tódort, Battyhány-Strattmann Lászlót, Aviánói Márkot és IV. Károly királyt.
Bár II. János Pál pápa 2005. április 2-án elhunyt, szellemisége a mai napig érezteti hatását, népszerűsége pedig, ahogyan világszerte, úgy hazánkban is töretlen. Nem véletlen, hogy még mindig sokak számára ő „A pápa”, emlékére több szobrot is emeltek szerte az országban. Első budapesti szobrát 2008-ban avatták fel, amely a XVII. kerületi Szent István parkban áll. De van szobra egyebek között a Szent István-bazilikában, Szentendrén, Debrecenben, Szombathelyen, Bátonyterenyén, Piliscsabán és Miskolcon.
Különleges szokások kötődnek az elmúlt évszázadok népi vallásosságához. Nem kétséges, hogy még a legfurcsább szokások közül is kiemelkednek az ehető szentképek, melyektől oly sokan gyógyulást reméltek egykor.
