Én 2006 januárjában éltem meg a leghidegebbet az ukrajnai Lembergtől alig több mint 100 kilométerre fekvő Ivano-Fankivszkban, ahol akkor mínusz 35 fokot mértek. Ilyen időben a hideg olyan metsző, mintha borotvával vágna, a belégzett levegő az orrodban azonnal jégkristályokká dermed. A legvastagabb sál, a legmelegebb kabát ellenére is úgy érzed, mintha ezer apró tű szúrná a bőröd. Az arcodon pillanatok alatt megfeszül a hideg miatt megbénult izmok bőre, még a szemed akaratlanul kicsorduló könnye is azonnal megfagy. A lépteid nyomában a hó nem ropog, hanem fagyos porzással menekül. Ilyenkor az élet minden mozdulata kínharccá válik, a test lételemét veszi el a hideg, szinte hallod, ahogy lassan szűnik meg a sejtjeidben az élet lüktetése. Az ilyen hőmérséklet nem vicc, itt az idő minden másodperce emberpróba: 5 perc alatt elfagyhatnak a végtagjaid. És ennél jóval zordabb körülmények között is élnek emberek.
A fagyos hideg végzetes lehet
A hipotermia a szervezet belső hőmérsékletének veszélyes csökkenését jelenti, ami akkor következik be, amikor a test több hőt veszít, mint amennyit képes előállítani. Mínusz 40°C alatt ez akár 5-10 perc alatt elkezdődhet, és még ennél is rövidebb idő alatt felléphetnek fagyási sérülések, különösen a nem védett testrészeken, például az orron, a füleken vagy ujjvégeken. A hipotermia sebessége függ a külső hőmérséklettől, a ruházattól és a fizikai állapottól is. Amikor erős szél is társul a hideghez, ez az idő tovább rövidülhet. Ha a test hőmérséklete 35°C alá csökken, lelassul a pulzus, leesik a vérnyomás, izommerevség áll be, amitől leállhat a légzés, és megállhat a szív is.
A földkerekségen jó pár olyan hely van, ahol a kihűlés hamar utolérheti az embert, ha nem védekezik megfelelően. Bár a poklot az ember a tűzzel azonosítja, most megmutatjuk azt az öt helyet, ahol a hideg is pokoli. Haladjunk lépésről lépésre, vagy még inkább fokról fokra az egyre hidegebb helyekre!
1. Utqiagvik, Egyesült Államok: rekord hideg −48°C
Ez az Egyesült Államok legészakibb városa, ahol az országon belül a legalacsonyabb az átlaghőmérséklet. Itt az év 9 hónapjában nem megy 0°C fölé a hőmérséklet, de még nyáron sem ritka, hogy csak 4–5°C körül alakul. A leghidegebb hónap a január, amikor az átlag –28°C, és gyakran előfordulnak –40°C alatti éjszakák.
A leghidegebbet, –48°C-ot, az 1920-as években mérték, de a város legfélelmetesebb időjárási jelensége mégsem a hőmérséklet, hanem a téli sarki éjszaka. Több mint két hónapon át, november közepétől január végéig a nap nem kel fel, és a város teljes sötétségbe burkolózik. Az állandó szürkeséget csak a hó és a ritkán megjelenő sarki fény töri meg, amely káprázatos zöldes és rózsaszínes fényeivel festi be az éjszakát.
A sarkvidéki időjárás olyan kihívásokat teremt, amelyek még a modern technológiát is próbára teszik. A permafrost, vagyis az állandóan fagyott talaj miatt a házakat cölöpökre építik, különben a talaj felengedésekor egyszerűen összeomlanának. A közlekedés télen jégen és havon történik, de amikor a szélviharok felkapják a havat, és a látótávolság nullára csökken, a város szó szerint megdermed.
2. Yellowknife, Kanada: rekord hideg −51°C
Az év nagy részében itt is 0°C alatt marad a hőmérséklet, az első fagyok már szeptemberben megérkeznek, és csak május végén engednek fel. A januári átlaghőmérséklet dermesztő: –27,7°C, és gyakran a –40°C-ot is eléri az éjszakai hideg.
1947 februárjában mérték a város történetének legalacsonyabb hőmérsékletét: –51°C-ot, de a szél dermesztő ereje miatt a hidegérzet sokszor még a tényleges hőmérsékletnél is nagyobb. A leghidegebb hónap a január, amikor napközben is csak ritkán kúszik –20°C fölé a hőmérséklet.
A meleg napok csak a nyár néhány röpke hetében érkeznek meg, amikor a hőmérséklet gyorsan 20–25°C-ig emelkedhet, de a tél uralma összesen mintegy 240 napig tart évente. Ez idő alatt Yellowknife végig hófehér látványt nyújt, és a nap alig-alig bújik elő, különösen decemberben, amikor naponta csak 5-6 órára világítja meg a fagyott tájat.
3. Jakutszk, Oroszország: rekord hideg −64°C
Jakutszk a maga 300 ezer lakosával a világ leghidegebb nagyvárosa. Télen a hőmérséklet heteken keresztül –40°C alatt mozog, a januári átlaghőmérséklet –42°C körüli, és még márciusban is gyakori a –30°C.
A leghidegebbet 1926-ban mérték, –64,4°C-ot. A tél hossza 6–7 hónap, de összességében csak 2–3 hónap van, amikor egyáltalán el lehet felejteni a télikabátot.
Az autók, amelyeknek nem jut fűtött garázs, itt egész télen járó motorral parkolnak, hogy ne fagyjon be az üzemanyaguk.
4. Ojmjakon, Oroszország: rekord hideg −68°C
A szibériai Jakutföldön található Ojmjakon a világ leghidegebb állandóan lakott települése, ahol −67,7°C-ot mérték 1933. január 27-re virradóra.
A hőmérő itt szinte minden télen eléri a –50°C-ot. Decembertől februárig gyakorlatilag soha nem megy 0°C fölé a hőmérséklet, sőt, átlagosan -45°C körül mozog. A tél itt nem hónapok kérdése: az év nyolc hónapjában uralkodnak fagyos nappalok és még fagyosabb éjszakák. A január a leghidegebb, amikor a nap alig több mint három órát van fenn, és akkor is olyan, mintha csak pislákolna a horizont peremén.
Az 500 lakosú falu a túlélés szinonimája. Mivel a munkahelyek és az iskolák is csak mínusz 50°C alatt zárnak be, sokak szerint manipulálják az adatokat, hogy amíg lehet, éppen csak mínusz 49°C legyen a hivatalos.
5. Verhojanszk, Oroszország: rekord hideg −70°C
Verhojanszk szintén egy jakutföldi település, amely −69,8°C-os rekordot produkált 1892-ben. Nagy átlagban azonban kevésbé hideg, mint Ojmjakon. Januárban –48°C körüli átlaghőmérséklettel ez a világ leghidegebb települése. Az itteni tél nemcsak kegyetlen, hanem igazságtalanul hosszú is: az év 7 hónapja telik mínuszokban.
A döbbenetes az, hogy nyáron viszont egészen más arcát mutatja: júliusban akár 30–35°C-ig is felmelegszik a levegő. Az évszakok közötti 100°C-os hőingadozás a legnagyobb a világon.
Mintegy ezer ember él itt, akik megszokták, hogy két évszakot látnak: a végtelen telet és a rövid, intenzív nyarat.
+1. Dome Fuji állomás, Antarktisz: rekord hideg −93°C
A Föld leghidegebb helye kétségkívül az Antarktisz szívében található Dome Fuji kutatóállomás. Itt mérték 2010-ben bolygónk eddigi legalacsonyabb hőmérsékletét: −93,2°C-ot.
Ez az ember számára már felfoghatatlan hideg. A jégrétegek titkait kutató tudósok speciális védőfelszereléssel próbálnak életben maradni a dermesztő körülmények között. De ők is csak szezonálisan vannak jelen, állandó jelleggel senki nem tartózkodik itt.
Ha nemcsak a hideg helyek érdekelnek, hanem a másik végletről is olvasnál, ide kattintva megteheted.
