1962 júniusában egy amerikai textilgyárban 62 dolgozó betegedett meg. Olyan tünetekről számoltak be, mint a zsibbadás, az émelygés, a hányinger, a szédülés és a hányás. Először csak egy dolgozó jelentette, hogy rosszul van, majd hamar jelentkezett további 61 beteg – ebből 59 nő volt. A titokzatos betegségtől néhányan kórházba is kerültek.
Sok munkás úgy hitte, rovarok csípték meg őket, amelyek egy nemrég érkezett szövetszállítmánnyal kerülhettek a gyárba. Az esetről a média is beszámolt. A vállalat orvosai rovarszakértőket és az Egyesült Államok Közegészségügyi Szolgálatának szakértőit hívták ki. A gyárat lezárták, de nem találtak semmit. Bár úgy vélték, hogy néhány dolgozót valóban megcsíphetett egy rovar, a tüneteket valószínűleg szorongás okozta. Soha nem találtak ugyanis olyan rovart, amely a fent említett influenzaszerű tüneteket előidézhette volna, és nem minden dolgozón voltak csípésnyomok.
Nem bogarak, hanem tömeghisztéria állt a járvány hátterében
A gyárban a tömeghisztéria vagy társadalmi fertőzés egyik formája alakult ki. Egyes dolgozók pszichológiai alapú tüneteket produkáltak, és ahogy a „betegség” egyik munkásról a másikra terjedt, egyre többen kezdtek hasonló panaszokat mutatni.
A társadalmi fertőzés az érzelmek vagy viselkedésformák gyakran tudattalan terjedése egyik személyről a másikra.
Ezzel magyarázható például, hogy miért tűnik egy film viccesebbnek, ha egy zsúfolt moziban nézzük, ahhoz képest mintha egyedül tennénk: hangulatunkat befolyásolják a körülöttünk lévők. Ugyanez a folyamat egy hullámzó félelmet is előidézhetne, ha valaki hirtelen felkiáltana, hogy tűz van.
Egy tanulmány kimutatta, hogy az érzelmeket kifejező emberek – akik gyakran használnak nonverbális érzelmi jeleket (elsősorban arckifejezéseket) – képesek „megfertőzni” mások érzelmeit vagy hangulatát anélkül, hogy bármilyen szóbeli interakció történt volna. Későbbi kutatások azt is kimutatták, hogy bizonyos egyének hajlamosabbak az érzelmi fertőzésre.
Más is szerepet játszhatott a járványban, ez pedig az úgynevezett viselkedési fertőzés. Egy olyan folyamat, amelynek során mások viselkedése lemásolódik. Ez magyarázza például a ’70-es évek Rubik-kocka-őrületét vagy az ALS Ice Bucket Challenge-t, amikor az emberek jeges vízzel töltött vödröt öntöttek a fejükre, hogy felhívják a figyelmet az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) betegségre.
A tömeges szociogén betegségek esetén nem mutatható ki semmilyen vírusos vagy bakteriális kórokozó, amely felelős lehet a fertőzésért. Ennek ellenére a betegségek súlyos fizikai tüneteket okozhatnak, és akár kórházi kezelést is szükségessé tehetnek. A stressz fontos szerepet játszhat az ilyen járványok kialakulásában.
Több példát is ismerünk ilyen járványokra
Ezek az állapotok korántsem új keletű jelenségek, a legkorábban tanulmányozott esetek a középkori táncőrülethez kapcsolódnak. Ezek során a megfigyelők dokumentálták, hogy a résztvevők transzszerű állapotba kerültek, amikor nagy csoportokban táncoltak hosszú időn keresztül – néha akár hetekig is.
Az egyik legismertebb eset 1518-ban Strasbourgban történt, ahol egy Troffea nevű asszony táncolni kezdett az utcán, és majd egy héten át abba sem hagyta. Egy hónapon belül a francia város 400 lakosát kerítette hatalmába a leküzdhetetlen vágy, hogy táncoljanak, amíg össze nem estek, ami szélütés, szívroham és kimerültség miatt történhetett.
A hatóságok a transzszerű állapotot démonoknak tulajdonították, és elrendelték, hogy az érintettek táncoljanak éjjel-nappal, hogy kiűzzék őket magukból. Még színpadot is építettek, és táncosokat, zenészeket fogadtak fel, ami csak tovább fokozta az őrületet. A táncpestis különböző változatai később Németországban, Hollandiában és Svájcban is elterjedtek.
1965. október 7-én az angliai Blackburnben egy lányiskolában több diák szédülésre panaszkodott. Nem sokkal ezután néhányuk elájult, másoknál pedig nyögdécselés, fogvacogás, hyperpnoe (gyorsabb és mélyebb légzés) és tetánia (akaratlan izom-összehúzódások) volt tapasztalható. Néhány órán belül 85 lányt kellett kórházba szállítani. Ekkor sem sikerült megállapítani a tünetek okát.
Ha kíváncsi vagy, hogy mit tartanak a középkor egyik legrejtélyesebb betegségének, olvasd el ezt a cikkünket is.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
