Egy új kutatás azt vizsgálta, hogy az anyagi helyzet milyen hatással van a rák kialakulásának kockázatára. Arra jutottak, hogy a gazdag emberek genetikailag nagyobb kockázatnak vannak kitéve a rák szempontjából, mint a szegények.
Bizonyos ráktípusoknak nagyobb a kockázata, ha gazdag vagy
Az új tanulmány, amelyet a finnországi Helsinki Egyetemen végeztek, a társadalmi-gazdasági státusz és egy sor betegség közötti kapcsolatot vizsgálta. Az eredmények szerint azok, akik kiváltságos helyzetben vannak, és magas a társadalmi-gazdasági státuszuk van, a mell-, prosztata- és más típusú rákos megbetegedések fokozott genetikai kockázatának vannak kitéve. Ezzel szemben a kevésbé tehetősek genetikailag hajlamosabbak a cukorbetegségre és az ízületi gyulladásra, valamint a depresszióra, az alkoholizmusra és a tüdőrákra.
A vizsgálat elvégzéséhez a kutatócsoport mintegy 280 ezer, 35 és 80 év közötti finn genomikai, társadalmi-gazdasági és egészségügyi adatait vonta össze. A korábbi tanulmányokhoz hasonlóan kimutatták, hogy bizonyos különbségek kockázatot jelenthetnek egyes betegségekben. A legtöbb klinikai kockázat-előrejelzési modell olyan alapvető demográfiai információkkal foglalkozik, mint a biológiai nem és az életkor, felismerve, hogy a betegségek előfordulása különbözik a férfiak és a nők között, és életkorfüggő. Annak elismerése, hogy ez a kontextus is számít, amikor a genetikai információkat beépítjük az egészségügyi ellátásba, fontos első lépés. De ennek az új kutatásnak hála, most már azt is tudjuk, hogy a betegségkockázat genetikai előrejelzése az egyén társadalmi-gazdasági hátterétől is függ. Vagyis míg a genetikai információink nem változnak az életünk során, a genetika hatása a betegségek kockázatára változik, ahogy öregszünk, vagy megváltoznak a körülményeink.
Az eredmény változást hozhat a rákszűrés protokolljában
A tanulmányt vezető Dr. Fiona Hagenbeek, az egyetem Molekuláris Orvostudományi Intézetének (FIMM) munkatársa elmondta, hogy a kezdeti eredmények ahhoz vezethetnek, hogy a poligénes kockázati pontszámokat, amelyeket a betegségek kockázatának genetikai alapú mérésére használnak, egyes betegségek szűrési protokolljaiba is beilleszthetik. A poligénes pontszámok hatása a betegség kockázatára kontextusfüggő, ami rétegzett szűrési protokollokhoz vezethet. Például a jövőben az emlőrákszűrésnél figyelembe vehetik, hogy a magas genetikai kockázatú és magasan képzett nők korábban vagy gyakrabban részesüljenek szűrővizsgálatokban, mint az alacsonyabb genetikai kockázatú vagy kevésbé képzett nők, mivel utóbbiaknál kisebb a kialakulás kockázata.
A szakemberek szerint további kutatásokra van szükség az egyes szakmák és a betegségek kockázata közötti összefüggések teljes megértéséhez. A vizsgálatokat alacsonyabb jövedelmű országokban is el kellene végezni, mivel a mostani tanulmány kizárólag európai felmenőkkel rendelkező emberekre összpontosított, és a jövőben fontos lesz azt is megvizsgálni, hogy a társadalmi-gazdasági státusz és a genetika betegségkockázatra gyakorolt kölcsönhatására vonatkozó megfigyelések megismétlődnek-e a magasabb és alacsonyabb jövedelmű országokban élő, többféle felmenőkkel rendelkező emberek esetében. Ezeknek a megfigyeléseknek a célja a személyre szabott orvoslás megkönnyítése, ehhez pedig elengedhetetlen lesz mind a genetikai, mind a környezeti kockázatok felmérése.
Még mindig több száz magyar hal meg évente bőrrák miatt, az alábbi cikkünkben összeszedtük a korai jeleit, amelyekre érdemes odafigyelni.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
