Manapság már világszerte elérhetőek, és többé-kevésbé elfogadottak a különböző fogamzásgátlási módszerek. A legelterjedtebbek a gyógyszeres és az egyszer használatos megoldások – előbbiek biztonságosabbak, mint az utóbbiak. Bár a fogamzásgátásnak ma is vannak bizonyos kockázatai, ez semmi ahhoz képest, amit a korábbi gyakorlatok hordoztak.
Hajmeresztőek a legősibb fogamzásgátlási módszerek
A nem kívánt terhességek elkerüléséért nem csak manapság akarunk tenni. A mai korban élők azonban olyan szempontból szerencsésebb helyzetben vannak, hogy az orvostudomány napjainkra rengeteget fejlődött.
Régebben egészen hajmeresztő módszereket alkalmaztak fogamzásgátlás címszó alatt. Ezek általában veszélyeztették a nők egészségét, ráadásul nem is voltak annyira hatékonyak.
A legősibb technikákat még a Krisztus előtti időszakban jegyezték fel, és egyik sem hangzik túl kellemesnek. Az egyik, Kr.e. 1551-ből származó módszer az "őstermészet" nevet kapta. A kezdetleges, tamponra hasonlító tárgy gyapjúból készült, amelyet tűlevelekbe, mézbe és datolyába forgattak.
Egy másik módszer Kínából ered, ahol leginkább az uralkodók alkalmazták. Ez egy sáfránylevélből készült főzet volt, amelyet a hüvelybe öntöttek, annak kiöblítése céljából, ezzel megakadályozva a fogantatást. Kínában ilyen célra higanyt is alkalmaztak, ami azonban bár elérte célját, súlyosan mérgező hatással volt a nők szervezetére.
Károsította vérkeringésüket és az agyukat is, mindez bénuláshoz, majd pedig halálhoz vezetett.
A férfiakra is gondoltak az ókori Egyiptomban
Az ókori Egyiptomban is születtek igen kreatív, de annál károsabb praktikák a fogamzásgátlásra.
A legkezdetlegesebb óvszert pergamenből, vagy vászonból készítették a férfiak számára. Később azonban átváltottak a hatékonyabb állati bélből készült verzióra. Ezt sokkal praktikusabbnak is tartották, ugyanis könnyedén lehetett tisztítani, és száradás után újra tudták használni, de a bél pórusai miatt a baktériumokkal és vírusokkal szemben nem védett.
Másik találmányuk az egyiptomi kenőcs volt, amit spermaölő kémiai anyagként használtak.
Ehhez krokodilürüléket kevertek össze mézzel, majd aktus előtt a nők ezzel kenték be intim területeiket. Sejthetjük, hogy ez sem lehetett a legegészségesebb megoldás, a fertőzések gyakorlatilag garantáltak voltak.
Kínzóeszköz vagy fogamzásgátló?
A 19-20. században is akadtak érdekes megoldások a nem kívánt terhesség elkerülésére. Ezek közül több ma már inkább kínzóeszköznek tűnik.
Ilyen például az az erényöv, amit leginkább a 19.században alkalmaztak. Gyakorlatilag egy vasbugyiról beszélhetünk, amely fémpántokból készült és kulccsal volt zárható. Általában a nemi erőszak elkerülése végett tették fel a fiatal hajadon hölgyekre, de arra is volt példa, hogy a túlzottan féltékeny férj kötelezte feleségét viselésére.
Az ecetsav használata sem volt idegen, az erősen irritáló és maró hatású savat a nők gyakorta használták az aktus utáni hüvelyöblítésre. Az anyag maradandó károsodást, esetenként meddőséget is okozott.
Az 1900-as évek elején aztán a hosszú, boldog házasságok titkaként kezdték el reklámozni a Lysol névre hallgató szert, amely szintén hüvelyöblítésre volt alkalmas. A krezol tartalmú, erősen mérgező vegyület, mint kiderült, nem volt alkalmas fogamzásgátlásra, de maradandó károk okozására annál inkább. Ma már fertőtlenítőszerként használják háztartásokban.
1909-ből találhatunk feljegyzéseket a legelső spirálokról. Először dr. Richard Richter készített selyemhernyóbélből méhbe helyezhető gyűrűt, amivel sokat kísérletezett. Különböző anyagokat is kipróbált, mint például üveget, vasat és fémet. Ezek az eszközök gyakran okoztak gyulladást, perforációt, de olykor meddőséget is.
Arról, hogy a férfiaknak milyen lehetőségük lehet a fogamzásgátlásra, ebben a cikkünkben olvashatsz.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
