Valóban van olyan olaj, amit jobb, ha száműzünk a konyhánkból, vagy olyan, amit jobb, ha csak főzésre használunk? És vajon csak mítosz, vagy tényleg az előnyünkre válik, ha a fogínyünket olajjal dörzsöljük be fogmosás helyett? Mindjárt kiderül, ugyanis az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány olyan olajokkal kapcsolatos tévhitet, melyeket a tudomány már megcáfolt.
Nem jó, ha olívaolajjal sütünk és főzünk
Az olívaolaj finomítatlan változata, az extraszűz olívaolaj számos egészségügyi előnnyel jár, különösen hasznos a szívbetegségek megelőzése érdekében fogyasztani. A tévhit szerint azonban az extraszűz olívaolaj nem alkalmas a főzésre, mert felmelegítve hamarabb kezd füstölni, mint az egyéb olajok. A füstöt az élelmiszerekben lévő vagy oda kerülő vegyi anyagok jelének tekintik, amelyek akár rákot és szívbetegséget is okozhatnak.
Mindezt azonban tudományos kutatás nem támasztja alá, sőt az olívaolajjal való főzés egészségesebbé teheti ételt. Másrészt a szakértők szerint a füst nem korrelál az olaj tényleges lebomlásával. Az extraszűz olívaolaj gyulladáscsökkentő fenol vegyületekben gazdag. A fenolokban gazdag étrend csökkenti a szívbetegségek, a rák és a neurodegeneratív betegségek kockázatát. A fenolok azonban nem csupán az emberi szervezetnek hasznosak, hanem megvédik az olajat a megromlástól is.
A füst elkerülése érdekében a szakemberek azt javasolják, hogy az extraszűz olívaolajon készült ételeket, például a zöldségeket alacsonyabb, mindössze felmelegítésre alkalmas hőmérsékleten készítsük el, így a zsiradék egészségre gyakorolt jótékony tulajdonságainak van mód a felszívódásra.
Az olaj hasznos összetevői például a vitaminok és az antioxidánsok, amelyek megvédik a sejteket a károsodástól, és segítik a jobb felszívódást.
A drágább olaj egészségesebb
A szakértők egyetértenek abban, hogy az extraszűz olívaolaj ára keveset árul el az élelmiszer minőségéről. A drágább termékek gyakran nem feltétlenül jobbak, mint a kedvezőbb árú márkák.
Az olaj áránál a minőséget illetően beszédesebb információ az, hogy hol gyártották az élelmiszert. Erre azért érdemes ügyelni, mert az olívaolajat gyakran hamisítják, és más olcsóbb olajokkal keverik.
A gyártó mellett ügyelni kell az olaj frissességére, erről a palackozás dátuma árulkodhat hitelesen. Felbontás után pedig próbáljuk meg négy-hat héten belül felhasználni az olajat.
Ami nem olívaolaj, az egészségtelen
A tévhitekkel ellentétben a tudósok úgy gondolják, hogy a különféle magokból készült olajok is egészségesek lehetnek néhány fontos kikötéssel. Ezeknek, az extraszűz olivaolajjal ellentétben jót tesz a finomítás, vagyis a hőkezelés. Például a repceolaj ezután is gazdagon megőrzi egyszeresen telítetlen zsírtartalmát, ami javítja a szív egészségét.
A fogíny beolajozása helyettesíti a fogmosást
Vannak, akik azt állítják, hogy a kókuszolajban lévő laurinsav segít leküzdeni a szájban lévő káros baktériumokat és lepedéket. A kutatások azonban nem találtak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy az íny beolajozása – még ha nem is károsítja a fogínyt – helyettesítheti a fogmosást és a fogselyem használatát.
A kókuszolajnak szőrtelenítő hatása van
Számos olaj, köztük a kókuszolaj is tartalmaz olyan zsírsavösszetevőket, amelyek hidratálják a hajat, puhítják és kisimítják azt. Ám a kókuszolajjal való szőrtelenítés csodáiról szóló állítások eltúlzottak, és egyénektől függően több kárt okozhatnak, mint amennyi hasznot hoznának. A haj regenerálása céljából használt kókuszolajat is csak mértékkel javasolt használni, és semmiképpen sem napi rendszerességgel.
Korpásodás ellen pedig kétélű fegyver lehet, ugyanis, ha zsíros környezetet hoz létre, az az élesztőgomba növekedését serkenti.
A tévhitekkel ellentétben az olívaolaj nem javítja a haj egészségét, és az sem bizonyított teljes mértékben, hogy a rozmaringolaj segítené a hajnövekedést, sőt, ha nem keverik más olajjal, akár irritálhatja is a fejbőrt.
Az olajok gyógyítják a pattanásokat
A kókuszolajban lévő laurinsav antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik, így azt gondolják, hogy csökkenti a pattanást okozó baktériumok és az élesztőgombák mértékét a bőrön. A kókuszolaj azonban komedogén, vagyis eltömítheti a pórusokat, és növelheti a pattanások számát. Szintén komedogén hatású az olíva-, a marula-, a lenmag- és a sárgarépamag-olaj.
A különféle olajok megfoszthatják a bőrt attól, hogy természetes módon hidratált legyen, és hozzájusson az A-, D-, K- és E-vitaminhoz. A jojoba-, az argán- és a mandulaolaj azonban hasznos lehet, ám ez utóbbi gyakori allergén.
A gondos arcápolás és a higiéniai rutin ellenére a legtöbbünk arcán paraziták élnek. Sőt akár a test egyéb részein is elszaporodhatnak.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
