demencia alvás

Az Egyesült Királyságban végeztek egy kutatást: miközben az önkéntesek aludtak, az agyhullámaik két kiemelkedő típusát manipulálták, hogy jobb eszközöket fejlesszenek ki a kritikus neurológiai tevékenységek tanulmányozására. Az alfa- és théta-oszcillációnak nevezett hullámok erősen kapcsolódnak a nyugalmi és relaxációs állapotokhoz, beleértve a gyors szemmozgás (REM) szakaszát. A nevét a szemünk rángatózó mozgásáról kapta, ami akkor következik be, amikor ebben az alvási szakaszban a legélénkebb álmaink jelennek meg. A REM-nek fontos szerepet tulajdonítanak a memória tekintetében: úgy gondolják, hogy elősegíti az agy működését, valamint azt, hogy hogyan tanulja meg és tárolja az információkat.

Demencia miatti agyvizsgálatok alvás közben

Egy eljárással sikeresen fokozták korábban az agyhullámokat, vagy megzavarták azokat nem REM-fázisú alvásban, pontosan megcélozva az agyhullámokat a fejhallgatón keresztül továbbított hangokkal. Most a Surrey Egyetem kutatói önkénteseken tesztelték a módszert, hogy eldöntsék, alkalmazható-e a REM során keltett agyhullámokra is.

A 18 résztvevő bevonásával végzett tesztek során a kutatók megváltoztatták az agyhullámok sebességét és erősségét a koponyán lévő elektródákon keresztül. Hangokat használtak a különböző típusú rezgések megcélzására. Az alfa (körülbelül 8-12 Hertz) és théta (körülbelül 4-8 Hertz) oszcillációk (rezgések) jellemzően az agy frontális régióján áramlanak keresztül, miközben ellazult állapotban vagyunk, például amikor szunyókálunk.

Valójában ezek az agyhullámok nagyon hasonlóak, akár ébren vagyunk, akár alszunk. Tudjuk, hogy az agyhullámok, a neuronok által kiváltott elektromos aktivitás impulzusai segítik az agy egészséges működését. Ha bizonyos mértékig kontrollálni tudnánk őket, akkor akár biztosíthatjuk az agy megfelelő működését is – és lelassíthatjuk a demenciával összefüggő degeneráció ütemét.

Alvászavarok és a demencia

Az alvászavarok és a demencia nagyon gyakran járnak együtt. Az enyhe vagy közepes fokú demenciában szenvedők akár 25 százalékát, a súlyos demenciában szenvedők 50 százalékát is érinthetik. Az alvászavarok a demencia súlyosságának előrehaladtával általában súlyosbodnak.

Ezek közé tartozik a túlzott nappali álmosság, az elalvási és alvásmegmaradási nehézségekkel járó álmatlanság. Gyakori a gyakori éjszakai és a korai reggeli ébredés is. A demenciában szenvedő emberek este vagy éjszaka egy naplementének nevezett jelenséget is tapasztalhatnak. Zavartak, izgatottak, szorongók és agresszívek is lehetnek. Az Alzheimer-kórban szenvedőknél az obstruktív alvási apnoe is gyakoribb, a légzés többször leáll és újraindul ennél a betegségnél.

Emellett a demencia az alvás szerkezetének megváltozásával is összefügg. Amikor alszunk, a testünk az alvási szakaszok sorozatán megy keresztül, a könnyű alvástól (1. és 2. szakasz) a mélyalvásig (3. szakasz vagy lassú hullámú alvás), majd az álmokkal járó alvásig (REM). A lassú hullámú alvás és a REM alvás kritikus fontoságúak a test és az elme helyreállításában. A demenciában szenvedő emberek kevesebb időt töltenek a lassú hullámú és a REM-alvásban, és több időt töltenek az alvás korábbi szakaszaiban. A mély és a REM-alvás csökkenése a demencia előrehaladtával súlyosbodhat.

A szakértők szerint azonban az alvás és a demencia kétirányú kapcsolatban állhat egymással. Ez azt jelenti, hogy bár az alvás befolyásolhatja a demencia kockázatát és tüneteit, a demencia az alvás minőségét is befolyásolja. Megfigyeléses tanulmányok kimutatták, hogy az alvásproblémák összefüggnek a kognitív hanyatlással.

Az alvás nemcsak a demenciára, hanem más betegségekre is hatással lehet. Például növelheti a cukorbetegség kockázatát, az alábbi cikkünkből tudd meg, hogy hogyan.