A psittacosis, a papagájlázként is ismert bakteriális fertőzés a legtöbb esetben enyhe lefolyású kór, mely 5–14 nap lappangási idő után fejfájással, izomfájdalommal, száraz köhögéssel, lázzal és hidegrázással jelentkezik.
A célzott antibiotikumkúra általában hatásos gyógymódja a ritkán halálos kimenetelű kórnak.
Rövid időn belül azonban öt halálos kimenetelű esetet is regisztráltak külföldön.
A tanulmányok szerint az emberről emberre csak ritkán terjedő betegség leginkább
fertőzött madarak váladékából vagy ürülékéből származó por belélegzésével válik az emberre veszélyessé.
Beteg madár csípése, vagy annak csőrével való érintkezés is terjeszti azt. A növekvő esetszám azonban azért is aggasztó, mert egyre több olyan esetről is tudni, melyben a fertőzött személy nem utazott el és nem is érintkezett vadon élő madárral.
Ausztriából tavaly óta 18 igazolt esetről szólnak a híradások, Németországból pedig 19 diagnosztizált papagájlázasról tudni, akik közül 16 került kórházba. Dánia 20-nál több betegéből 15 tüdőgyulladás szövődményével ugyancsak kórházi ellátásra szorult, négyen pedig bele is haltak a betegségbe. Svédországban a 2023-as év végén regisztrált 26 betegszám idén további 13-mal nőtt, Hollandiában pedig február végére már 21-re ugrott az esetek száma, közülük egy tragikus kimenetelű volt.
Magyarországon is jelen van a vírus, 2024-ben eddig 3 betegnél igazolták a fertőzést,
mely nem frissen lépett be hazánkba, 2018 és 2022 között összesen hét esetet regisztráltak.
A fenti esetek nagy része érintkezett vadon vagy otthon kedvtelésből tartott madarakkal, ezért a WHO a madártartóktól a kalitkák túlzsúfoltságának kerülését, azok tisztán tartását és a higiéniai előírások fokozott betartását kéri, köztük a gyakori és alapos kézmosás fontosságát hangsúlyozza.
Megjelent az új Dívány-könyv!
A Dívány magazin új kötetével egy igazi 20. századi kalandozásra hívunk. Tarts velünk és ismerd meg a múlt századi Magyarországot 42 emberi történeten keresztül!
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
