A Parkinson-kórt nem csak a remegő kezek és a járási nehézségek jelezhetik; gyakori jelei lehetnek a súlyos emésztőrendszeri problémák – hányinger, hasi fájdalom, hasmenés, székrekedés – is, egyes esetekben ezek akár évtizedekkel megelőzhetik a neurológiai tüneteket. Az utóbbi évek kutatásai azonban arra utalnak, hogy ezek az összefüggések nem véletlenszerűek. A szakértők szerint a betegség akár a bélrendszerben is elkezdődhet.
A bélrendszer és az agy kapcsolata
Kutatók szerint ez a felismerés sokat segíthetne a Parkinson-kór diagnosztizálásában, emellett más neurodegeneratív betegségek kezelésére is hatással lehetne. Olyan szűrővizsgálatokkal, mint például a kolonoszkópia, megmondhatnák, hogy valakinél kialakulhat-e Parkinson-kór. Az elképzelés központi eleme a bélmikrobiom, vagyis a bél enterális idegrendszere, amely irányítja az emésztési folyamatokat, és annyi neuront tartalmaz, mint a gerincvelő. Ez dolgozza fel mindazt, amit fogyasztunk: többek között a fehérjéket, a szénhidrátokat, a gyógyszereket, a rostokat, vagy épp az élelmiszer-feldolgozás során használt vegyi anyagokat. Az enterális idegrendszer jelzéseket küld arról, hogy mit fogyasztottunk, és erre hogyan reagáljunk.
Fontos szerepet játszik továbbá a bél-agy kapcsolat kétirányú jellege is. Például a potenciális veszély érzékelése által okozott stressz emésztési problémákat válthat ki, míg a bél jelzései éhségen, sóvárgáson, hányingeren és fájdalmon keresztül mozgósíthatják az agyat, hogy aktiválja a testet.
A Parkinson-kór a bélrendszerben kezdődhet
A Parkinson-kór évtizedek alatt alakul ki, és egy hibás fehérje, az α-szinuklein felhalmozódása okozza a dopaminerg neuronokban. Ezek a neuronok kulcsfontosságú szerepet játszanak a mozgás, a kogníció és az érzelmek szabályozásában. Ez a folyamat vezet a betegség jellegzetes tüneteihez: remegés, lassult mozgás, megváltozott járás és az egyensúly romlása. A nyaki és arcizmokra gyakorolt hatás miatt a beszéd elmosódottá válhat. A betegek nyelési nehézségeket tapasztalhatnak, ami a későbbi szakaszokban táplálási szonda szükségességéhez vezethet. A degeneráció átterjedhet más típusú idegsejtekre is, és egyes esetekben demenciát idézhet elő.
2016-ban kutatók olyan bélmintákat vizsgáltak, amelyeket még a tünetek megjelenése előtt vettek Parkinson-kóros betegektől. Megállapították, hogy az α-szinuklein már két évtizeddel azelőtt jelen volt a bélben, hogy az agyban kimutathatóvá vált volna a betegség. Ez a fehérje – vagy az általa előidézett változások – zavarokat okozhatnak az enterális idegrendszerben, súlyos székrekedést, gasztroparézist (a gyomor, miután elvégezte a feladatát, nem továbbítja a feldolgozott ételt a bélrendszerbe) és más, a Parkinson-kórra jellemző bélrendszeri tüneteket kiváltva. Ezután a vagus idegen keresztül halad az agy központi idegrendszerébe, ahol elindítja azt a folyamatot, amely végül neurodegenerációhoz vezet.
Ősszel egy újabb kutatás tovább bővítette ezt a kialakulóban lévő képet, összekapcsolva a vékonybél felső részét borító nyálkahártya károsodását a Parkinson-kórral. Több mint 9 ezer olyan beteg adatait vizsgálták, akiknél az elemzés idején még nem mutatkoztak a Parkinson-kór jelei. Összességében 2337 betegnél találtak nyálkahártya károsodást az endoszkópia során, míg 7013 betegnél nem. Előbbiek közül 52 betegnél (2,2 százalék) diagnosztizáltak később Parkinson-kórt, illetve megállapították, hogy a nyálkahártya károsodásában szenvedőknél 76 százalékkal megnövekedett a kockázat a betegség későbbi kialakulására.
A demenciát nem mindig egyszerű észrevenni, viszont van olyan tünete, amit vásárlás közben lehet megfigyelni – tudj meg erről többet ebből a cikkünkből.
Megjelent az új Dívány-könyv!
Bálint Lilla, a Dívány szerzője új könyvében elmeséli, mi történt az irodalom és a művészvilág híres múzsáival a nagy szerelmek elmúlása után.
Tekintsd meg az ajánlatunkat, kattints ide!
hirdetés
