baktérium élet

Félelmetes előrejelzést tettek közzé a Washingtoni Egyetem kutatói a The Lancet szaklapban: véleményük szerint, amennyiben nem változtat az emberiség az antibiotikum-használati szokásain, az rengeteg ember halálához vezethet. Az 1990 és 2021 közötti időszakra vonatkozó, 204 országból származó adatokat vizsgálva a tudósok arra jutottak, hogy a következő 25 évben több mint 39 millió ember halálát okozhatják a rezisztens, úgynevezett szuperbaktériumok.

De sajnos ez még nem minden: közvetetten további 169 millió ember életébe kerülhet a jelenség.

Az idősekre a legveszélyesebbek ezek a baktériumok

A Washingtoni Egyetem kutatói összesen 520 millió ember egészségügyi adatait elemezték a fenti időszakból. Kiemelték: 1990 és 2021 között ugyan mintegy 50 százalékkal csökkent az 5 évnél fiatalabbak körében az antibiotikum-rezisztenciával összefüggő gyermekhalálozások száma, ám ennek fő oka az egészségügy hatékonyságának növekedése (például a prevenció vagy a fertőzések kezelése tekintetében). Ugyanebben az időszakban ugyanakkor a 70 év felettiek körében 80 százalékkal emelkedett a hasonló okokra visszavezethető halálozások száma.

Azonnali trendváltozásra van szükség

A kutatók figyelmeztetnek: mindenképp változásra van szükség, hiszen, ha minden így marad, 2050-re elérheti a 1,91 milliót a rezisztenciával közvetlenül összefüggő éves halálesetek száma. Közvetett módon pedig 8,22 millió ember haláláért lesznek felelősek az elleállóvá mutálódott szuperbaktériumok. A rezisztens kórokozók leginkább a fejlődő világ országait sújtják, Afrikában és Dél-Ázsiában a legkritikusabb a helyzet, amiben komoly szerepe van a gyógyszerrezisztens tuberkulózisnak.

Némi reménysugarat is kínálnak azonban a kutatás készítői: amennyiben az emberiség új stratégiákat alakít ki egyrészt a fertőzések csökkentése érdekében (például új gyógyszerek és oltások kifejlesztésével), másrészt pedig hatékonyabbá teszi az egészségügyi ellátást, még megállítható és visszafordítható a folyamat.