Hazudnánk, ha azt mondanánk, meg vagyunk lepve, de rövid, nem reprezentatív kutatásaink is azt mutatják, amit a papírforma diktált: önöknek az első számú kedvenc budapesti színháza a Katona József Színház. Nem is olyan régen versenyeztettünk meg tízet a 368, Budapesten valamilyen formában színműveket játszó létesítmény közül, azzal a nem titkolt céllal, hogy megszavazhassák a legnagyobbak közül a kedvencüket.
Az alábbiakban most bemutatjuk az önök által felállított sorrendet, amiben meglepetések éppúgy szerepelnek, mint evidenciák, mindenki levonhatja a következtetéseket saját maga számára. Listánk alapján a Katonát csak kevéssel lemaradva követi a Mácsai Pál vezette Örkény Színház, bronzéremre kárhoztatva mindezzel a Nemzeti Színházat. Rosszindulat lenne a részünkről azt feltételezni, hogy ezt az eredményt a távolság, a bemutatott színművek témaválasztása vagy akár a főrendező személye eredményezi, örüljünk inkább a Madách téri sikereknek, bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy alig 7 ezreddel verte a kisebb színház a nagyobbat. Negyedik helyen a Radnóti Miklós Színház áll, de közel sem vív olyan gigászi csatát a Vígszínházzal, mint azt elsőre gondoltuk volna, ezek szerint a két színház rajongótábora jól megfér egymás mellett.
Jól van ez így?
A hatodik helyen bukkant fel először a musical-vonal, mi ezen is meglepődtünk, sokkal többet vártunk volna el az érzéseiket dalban kifejezők rajongótáborától, de azért ez azt is jól tükrözi, hogy önök még mindig jobban szeretik az igazi drámát, ráadásul a zenés művek kedvelői még itt is nagyobb esélyt adtak a Madách Színháznak, ahol azért játszanak prózai darabokat is.
A bulvár sem vette át a hatalmat a klasszikusok felett, látszik ez abból is, hogy a Centrál Színház sztárjai és celebjei csak a hetedik helyet érték el a budapesti legjobbak között, mondjuk, fiatal színházról lévén szó, ez is szép teljesítmény, ráadásul melyik celebrajongó ne indulna be attól, hogy Stohl romlott rendőrt játszik, vagy attól, hogy Liptai egyáltalán a deszkákra teszi a lábát? A Budapesti Operettszínház ezzel szemben simán elverte a Tháliát, ami azért azt jelenti, hogy mégis csak jó az, ha szól a Csárdáskirálynő, a fene ott egye meg. Végül, de ez senkit ne ijesszen el, a Maladype Színház kullog, ami az ég egy adta világon semmit nem jelent, csak hogy a független színházaknak még mindig kisebb a közönségük.
