„A Mi történt azután, hogy Nóra elhagyta a férjét, avagy a társaságok támaszai vitriolosan szellemes vita férfi és női szerepekkel, férfi és női szerepekről. A pénz és a nő szerepéről-viszonyáról. Régen és ma.”– ígéri a színház beharangozója. „Én nem lekerekített emberek megformálásán fáradozom, hibákkal és gyengékkel, engem a vita érdekel, erős kontrasztok; egyfajta fametszet technika. Fejszével vágok bele, hogy ne teremjen ott fű, ahová az alakjaim lépnek.”– vall a műről a darab írónője, Elfriede Jelinek.
Nóra előélete
Ibsen egyik legismertebb (1879-ben íródott, eredetileg Babaház című) darabjában a főhősnő és férje között a konfliktus oka nem egy harmadik személy, nem a pénz, hanem a világnézeti különbözőségek. Házasságuk zátonyra futása Nóra öntudatra ébredése is egyben, mely a kor irodalmi nőalakjaira szintén jellemző vonás: gondoljunk csak Anna Kareninára, vagy éppen Flaubert Bovarynéjára. Míg a két említett nő kitörése a polgári élet szoros, olykor fojtogató korlátai közül tragédiába torkollik, addig Nórának emelt fővel sikerül kihátrálnia a hazugságoktól repedező házasságából, maga mögött hagyva mindent, új életet kezdhet.
Ibsen eredeti darabja itt ér véget, Jelineké itt kezdődik.
Nóra öntudatra ébred
A Nobel-díjas osztrák írónő 1977-ben született darabja Nóra személyiségfejlődésének egy lehetséges útját vázolja fel. Zsótér Sándor rendezésében Nóra (Kerekes Éva) olyan kérdésekre keresi a választ, melyekre első házasságában nem talált. Boldogulhat-e egy nő a polgári társadalomban egyedül? Vajon bűn-e az, hogy elhagyta gyermekeit? Hiba-e az, hogy a társadalom által diktált normáknak hátat fordítva kezd új életet? Jelinek remekül ragadta meg a feminizmus oldaláról ezeket a fonák témákat, ám még annál is zavarba ejtőbben hozza a néző tudtára, hogy a feminizmus egy hatalmas hülyeség. Ezt remekül példázza az a jelenet, amikor Nóra munkatársnőivel beszélget, akik a feleség- és anyaszerepet mindennél előbbre valónak állítják be, ám mégis sóvárogva rajongják körbe az „extravagáns” Nórát, aki csak meg akarja találni önmagát. A feminizmus pellengérre állítása akkor következik be Jelinek darabjában, amikor Nóra– aki ugyan felismerte, hogy a női lét nem csupán a férfi kiszolgálásából és az életfogytig tartó anyaságból áll– mégis vissza akar térni a klasszikus női szerepekhez: szerető férjet, kényelmes, biztonságos életet akar.
A nőiség mibenléte központi szerepet kap a darabban, botrányosan egyensúlyozva az anyaság, és a női test áruba bocsátása közötti tengely mentén. Jelinek Nórája egy vonzó, érzékeny teremtés, aki a maga suta, de végtelenül bájos módján keresi a boldogságot. A darab elején még a buja Nórát látjuk, aki tarantellát táncol az üzemvezető előtt. Ám az idő előrehaladtával egyre többször halljuk tőle, mennyire hiányoznak neki gyerekei, újra férjhez akar menni, otthon akar nő lenni, egy férfi mellett, nem egyedül. Az első felvonás végén legújabb szerelme egy üzletért cserébe a miniszternek ígérte egy éjszakára Nórát, aki -miután ezt megtudta- ezen rendesen és joggal fel is háborodott. A folytatásban az érzelmi kirohanásokat meztelenséggel, lángoló haraggal és iróniával fűszerező Jelinek természetesen pontot tesz a kényes ügy végére.
A Mi történt, miután Nóra elhagyta férjét, avagy a társaságok támaszai című színdarabot az Örkény Színházban január 7-én, január 8-án, január 14-én, január 24-én, február 3-án, február 15-én, valamint február 24-én 19 órától tekinthetik meg.
