Gondolkozott már azon, hogy milyen utat járnak be az IKEA termékei, mielőtt a polcokra kerülnek? Mi lehet azoknak az embereknek a története, akiknek a neve és az arca felkerül a címkékre? Vagy éppen azon, hogyan lehetne akár ön is egy közölük? Iina Vuorivirta, a cég egyik tervezője nemrég Budapesten járt, és amellett, hogy bemutatta az új JASSA, valamint a PS 2017 kollekciót, ezekről is mesélt.
Iina története
Hatévesen még Finnország első női elnöke akart lenni, majd úgy döntött, inkább a művészet érdekli, ami nem annyira meglepő választás, hiszen édesapja fotós, édesanyja pedig textiltervező. Tanulmányait Finnországban kezdte, majd hét éve Svédországba költözött, és saját galériát nyitott Stockholmban. Egyik nap, amikor a szomszédban az IKEA egyik rendezvénye volt, magát bloggernek kiadva átment, és kedélyesen elbeszélgetett egy férfival, akiről később kiderült, hogy az IKEA design menedzsere. Miután egy meghívásnak eleget téve ellátogatott Ӓlmhultba, ahol a cég legelső áruháza és központja található, élete nagy fordulatot vett, hiszen egy szerződéssel tért vissza Stockholmba.
"Eleinte féltem, mert nem voltam túl jó véleménnyel a tömeggyártásról. De rájöttem, ez arról szól, hogy minél többen hozzá tudjanak jutni ezekhez a termékekhez; hogy megoldást nyújtsunk azokra a problémákra, amelyekkel az emberek világszerte szembesülnek. Amikor a céghez kerültem, volt egy kisebb alkotói krízisem, mert úgy éreztem, nem volt értelme annak, amit korábban csináltam, hiszen nem voltam komoly hatással a világra, egyedi megrendelőkkel dolgoztam, és ha ki is állították az alkotásaimat, csak kevesen látták azokat" - mesélt a kezdetekről a Díványnak.
Iina Vuorivirta persze azért még mindig szakít időt a saját projektjeire, néha a céges műhelybe vonul el alkotni, és még megvan az üveg- és kerámiastúdiója is Finnországban. “Otthon más módszerekkel dolgozom, és hiányzik, hogy itt is ilyen módon léphessek kapcsolatba az anyagokkal, ezért megpróbálok minél gyakrabban hazautazni” - tette hozzá a fiatal tervező, akire legnagyobb hatással Jasper Morrison bútortervező volt. "Igazán különleges dolgokat alkot. A legkisebb részletre is ügyel, és minden komoly jelentéssel bír nála, még ha lehet, hogy ezeket az apróságokat elsőre észre sem veszi az ember."
Csak segíteni szeretnének
És az ördög tényleg a részletekben rejlik. Iina Vuorivirta egy 995 forintos, parafadugós kancsón mutatta be, hogyan lehet apró változtatásokkal még jobbá tenni egy ilyen hétköznapi tárgyat: a szélesebb száj például segít abban, hogy beleférjen egy evőeszköz vagy könnyű legyen tisztítani, a keskeny test pedig azért jó, mert így nem foglal sok helyet. A funkció és forma mellett persze egy IKEA-terméknek egyéb szempontoknak is meg kell felelnie: fontos a minőség és a fenntarthatóság is (az üveg és a parafa ebből a szempontból is tökéletes választás), illetve az alacsony ár (a 995 forint még a magyar jövedelmi viszonyok mellett is kifejezetten az).
Így el is értünk az IKEA fő elvéhez, a demokratikus dizájnhoz. "Az hajt minket, hogyan tudjuk jobbá tenni az emberek életét" - foglalta össze a lényeget a fiatal tervező. És hogy mégis honnan tudják, mi kell a vásárlóiknak, hogy a kétmilliomodik szék után mégis min lehet és kell változtatni? Onnan, hogy megkérdezik őket. Évente több ezer otthonba látogatnak el a világ minden pontján, és megkérdezik az ott lakókat, mire lenne szükségük. És persze a saját, valamint ismerőseik problémái is remek ötletforrást jelentenek.
Így készül
Ha megvan, hogy mire van igény, akkor megszületik a szép, hosszú és iszonyúan száraz tervezet, azaz brief, amit le kell fordítani hétköznapi nyelvre. Persze a brief nem egy kőbevésett valami, a PS 2017 kollekcióhoz Vuorivirtának kellett terveznie egy légtisztítót, de ő ahelyett, hogy egy nagyon szép háztartási eszközzel rukkolt volna elő, inkább a low tech és slow design vonalon elindulva úgy döntött, tervez egy virágtartót, amivel a növények sokkal tovább bírják víz nélkül.
De vissza a folyamathoz. Miután megvannak a főbb kulcsszavak és irányvonalak, ezeket át lehet ültetni vizuális nyelvre, vagyis kitalálják, milyen színekkel, formákkal kell dolgozniuk. Ezután mindenki elkezd vázlatokat készíteni, és ilyenkor a mennyiség bizony minőséget is jelent, hiszen jó, ha van miből válogatni. Iina Vuorivirta az ágya mellett is tart egy vázlatfüzetet, illetve bármilyen fecni megteszi, ha éppen ihlete van. Ugyan ilyenkor mindenki egyénileg dolgozik, de azért a tervezők néha összeülnek megvitatni a terveket, hiszen fontos mások véleménye.
Ezután jön Iina Vuorivirta kedvenc fázisa, a modellezés. Ő leginkább a kora reggeli és késő délutáni órákban szeret elvonulni a műhelybe, hiszen ilyenkor csend van és kedvére alkothat. Ha ezzel is megvannak, akkor jöhet a digitális modellezés, a prototípusok legyártása, és a finom részletek kidolgozása. Ami az ötleteket illeti: a love-fix-exit elv alapján válogatnak, vagyis, ami nagyon nem működik, azt kidobják, amin csak változtatni kell, azon módosítanak, amit pedig szeretnek, az mehet is gyártásba. A végső döntésnél persze senki nem szokott meglepetés érni, hiszen egy-egy tervet folyamatosan felülvizsgálnak-alakítanak a többi részleggel együtt, de tény, hogy a végső áment a dizájnosztály mondja ki.
És csak hogy tisztában legyünk a számokkal: a cégnél 12 dizájner és 6 gyakornok dolgozik, de ennyien nyilván nem bírnának évente több ezer termékkel előrukkolni, ezért 70 szabadúszó segíti a munkájukat. Általában három évbe telik, míg a brieftől elindulva egy termék vagy kollekció a polcokra kerül, de a legújabb, most debütáló PS 2017 kollekcióhoz például két éve kapták meg a szükséges dokumentációt. Egy belső dizájner egyébként általában 20 terméken dolgozik, Iina Vuorivirta például most többek között kanapét és evőeszközöket tervez, bár korábban soha nem volt ilyen feladta. Egy belsős tervezőnek azonban nem csak a saját profiljába illő tárgyakkal kell foglalkoznia, de ő ezt nem is bánja, sőt, szeret kilépni a komfortzónájából. Egy valami van csak talán, amin változtatna: bár általában csak egyetlen név és arc található a kis címkéken, amik ott fityegnek minden tárgyon, valójában egy termék megszületése nagyon sok ember munkája, és nemcsak a tervezőt illeti meg a dicsőség.
Belőlem is lehet az IKEA egyik tervezője?
Iina Vuorivirta elismerte, hogy az ő története elég különleges, nem ez a cég bevett módszere. "Az IKEA nagyon sok iskolával van kapcsolatban, és vannak munkatársaink, akik a világot járják új tehetségek után kutatva. Főként olyan kiállításokra és eseményekre járnak, ahol diákok munkáit mutatják be, hiszen itt olyan emberekkel találkozhatnak, akik tele vannak friss ötletekkel, akik nem a megszokott módon gondolkoznak, és ha úgy látjuk, hogy beleillenek a csapatba, és olyan képességeik vannak, amire szükségünk van, akkor nálunk van a helyük. Emellett az IKEA.today oldalon bárki szabadon inspirálódhat, és betekinthet azokba a folyamatokba, megismerkedhet azokkal a legfrissebb hírekkel, amikkel épp foglalkozunk. Saját ötletek esetén megoldás lehet, hogy felkeresed a legközelebbi IKEA-t, és ott beszélsz valakivel, biztosan van, aki tud neked segíteni" – adott tippeket Iina Vuorivirta.
