A kertek többségét a tulajdonosok csak a hétvégéken élvezik ki - ez azonban azt is jelenti, hogy ilyenkor van idejük a kerti munkákra is. Ennek megfelelően sokan úgy válogatják össze a kertet díszítő növényeket, fákat és bokrokat, hogy azok a lehető legkevesebb metszést és alakítást igényeljék.
Ez azonban senkit nem ment meg a hétvége egyik fő rémétől, amire kertes házas övezetekben hétvégente ébredni szokás (mármint ha a flex épp elromlott volna): a fűnyírástól. A gyep karbantartása ugyanis talán az egyetlen kivédhetetlen kerti munka, amit a leglustábbak se tudnak a végtelenségig ellógni (legfeljebb a gyerekre testálják), cserébe viszont legalább sok időt el is vesz.
Gyönyörű gyep = sok munka
A rideg valóság pedig az, hogy ha a kertben tényleg szép gyepet akar, akkor elképesztően sok munkát kell befektetnie: a rendszeres nyírás-locsolás mellett a szellőztetés és a gyomlálás is fontos. Ez pedig – akárhogyan is számoljuk – órákat, sőt napokat vesz el az életünkből, sőt - különösen fájdalmas módon - a hétvégi pihenésből.
Nem súlyosan maximalisták választhatják azt a kompromisszumot, hogy beérik egy kicsit gazos, kicsit százszorszépes füves területtel, amin a gyerekek ugyanúgy tudnak játszani, zöld (sőt, a virágok miatt színes!), és bírja a taposást. Ebben az esetben már csak a nyírás és a locsolás marad a feladatsorból, ami máris nagy könnyebbség, de még mindig időigényes feladat.
Azokban a kertekben, ahol a fű nem focipálya is egyben, jó trükk lehet ha gyepfelületet virágágyások létrehozásával csökkentik, ezzel ugyanis mutatós, illatos kertet lehet létrehozni, a fűnyírás állandó kényszere nélkül. Persze, ha gyerekek is vannak, nekik kell a fű a rohangáláshoz, a focihoz, a kikapcsolódáshoz, így továbbra is a felnőttekre marad a tér karbantartásának feladata.
És ha nem is lenne fű?
Nem kell azonnal lebetonozni a kertet, de gondolkozzon el, mi lenne, ha nem füvet használna? A fű lényege, hogy zöld, hogy puha, és lehet rajta játszani. Rossz hír, hogy ennek valódi alternatívája egyelőre nincsen.
A jó viszont, hogy ha nem is teljesen alternatívája a gyepnek, de zöldfelületként több olyan megoldás is elképzelhető, amikben egyszerűen nincsen fű. Meglepő módon ezek között olyan is akad – mint például a fehérhere -, melyeket a gyepből azelőtt komoly munka árán távolított el. A fehérhere mellett megoldás lehet a pázsitszulákhoz tartozó „zöld szőnyeg talajtakaró”, vagyis a Dichondra repens, de választhatja a fehér varjúhájat, a háromcsúcsú ernyőspárnát, vagy éppen a kúszó szemölcsvirágot.
Fehérhere: 10-15 cm magasra növő évelő, melyet magról vetünk tavasszal és nyáron. Tarackol, tavasztól őszig tartja meg a lombját. Szinte minden növényt elnyom sok-sok hajtásával és levélzetével. Nagy szárazságban a növény levelei elsárgulnak és megszáradnak.
Zöld szőnyeg talajtakaró: Hazánkban palántáját vásárolhatjuk meg, magot nem nevel. Kifejezetten melegkedvelő növény, nem télálló. Nedves körülmények között jó talajtakaró, de nem taposátűrő.
Fehér varjúháj: kiváló szárazságtűrő és talajtakaró növény, de nagyon megcsúnyul, ha tapossák! Hazánkban is honos évelő növény, melynek nyár elején dúsan fejlődnek fehér virágai. Létezik zöld és vöröses levélszínű is belőle. Gyenge, ritkán történő taposást tűri, de megviseli a növényeket.
Háromcsúcsú ernyőspárna: Enyhe fagyokat még elviselő, szép zöld talajtakaró. A ritka taposást tűri, de -5 fok körül megfagy!
Kúszó szemölcsvirág: Nedvességet igénylő, alacsony növésű évelő. Inkább kieső területek talajtakaró növénye, a taposást nem tűri.
Bármilyen gyepet helyettesítő növénynek tudnia kell a következőket teljesíteni:
- egész vegetációs időben legyen zöld és takarja jól a talajt;
- bírja a közepes mértékű taposást (ez azt jelenti, hogy ha egy nap többször ugyanazon az útvonalon sétálunk benne, nem kopik ki a növény),
- legyen hazánkban télálló.
"A ma kereskedelmi forgalomban lévő fajok 99 százalékát néhány száz éve ismerjük, de ezek között még olyan, a gyepet (fűféléket) helyettesítő növényeket nem igazán találtak, amik az előbbi feltételeknek mind megfelelnek. És még egy fontos gondolat: bármilyen növényt vetünk/ültetünk, bármilyen szárazságtűrő is a növény, az első évben fokozott gondozásra (főleg öntözésre!) van igénye” – mondja Kálmán Kata kertészmérnök a Kertelünk Kft. ügyvezetője.
