A kisgyerekeknek egyáltalán nem könnyű felfogni a pénz fogalmát, de nem csak a mi-mennyit, a sok-keveset, hanem az olyan, ehhez kapcsolódó jelenségeket sem, mint az ATM, vagy a bankkártya. Érdekes anyagot kaptunk a K&H Banktól, amiben arról írtak, hogyan segíthetünk a gyereknek, hogy reális elképzelései legyenek a pénzről.
Ahogy azt mindannyian megtapasztaljuk, a legkisebbek még csak a darabszámra képesek figyelni, vagyis, ha a boltban odaadunk egy százast, majd visszakapunk négy húszforintost, szerintük valójában több pénzünk lesz, mint korábban. Ugyanígy, ha felváltunk egyetlen papírpénzt sok apróra, az a szemükben több lesz.
Ugyanilyen, tipikus - és teljesen érthető - gyerekgondolat az is, hogy az ATM valamiféle pénzcsináló varázsmasina: ha elfogy a pénzed, csak odamész, és az ad. Biztos nem az én gyerekem volt az egyetlen, aki, amikor valamire azt mondtam, hogy most nem nagyon van pénzem, derűs segítőkészséggel javasolta, hogy akkor vegyek ki a gépből, és majd lesz. Márpedig egy ovisnak elmagyarázni a munkáért kapott fizetés és a bankszámla fogalmát nem is olyan egyszerű.
A legnehezebb dolog kisgyerekeknek elmagyarázni, mit jelent a pénz és miért fontos.Miközben a pénzzel a szüleik révén a gyerekek igen hamar kapcsolatba kerülnek, 8-10 éves kor előtt még nem alakul ki az a fajta absztrakt gondolkodás, ami a pénzügyi fogalmak megértéséhez szükséges, magyarázza Bánki László pszichológus, a 11. kerületi Nevelési Tanácsadó munkatársa.
A legkisebbek többnyire a mesevilághoz hasonlítják a fogalmakat, ahol bármi megtörténhet. A mai kisiskolások ráadásul beleszülettek a digitális világba, használják a számítógépet, ismerik a mobiltelefont, de a működésüket, azt hogy mit miért csinálnak még nem értik. Így vannak az olyan mindennapi eszközök használatával is, mint a bankkártya vagy az ATM.
A 6-7 éves elsősöknek is el kell magyarázni, mire jó az ATM. Azt sokszor látják, hogy a szülők pénzt vesznek ki a “falból”, de azzal csak kevesen vannak tisztában, honnét származik az a pénz. Azt hiszik, hogy az ATM egy “pénzcsináló masina”, ami akkor segít, ha elfogyott a pénzünk. A bankkártyát is sokszor látják szüleik kezében, de nem tudják elmagyarázni, honnét származik az a pénz, amit költenek róla, s úgy vélik ez egy kifogyhatatlan varázslapocska – mondta Bartalis Katalin tanítónő, a Városligeti Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola pedagógusa.
A legkisebbekkel először játékos formában kell megértetni az alapvető fogalmakat. Üljünk le velük és kutassuk át együtt a pénztárcánkat, zsebeinket. Mutassuk meg nekik az egyes pénzdarabokat, magyarázzuk el, miért ér többet a papírpénz az érménél. Számoljunk együtt: ha veszünk a boltban valamit, mennyit kell költenünk. Nézzük meg, mennyi lesz a visszajáró, mennyi marad a zsebünkben. Magyarázzuk el, hogy bárhonnét veszünk fel pénzt, legyen az bankfiók vagy ATM, vagy akár bankkártyával fizetünk a boltban, minden esetben azt a pénzt költjük, amit a szülők megkerestek.
A kicsit nagyobbakkal már vegyük át, mi mindenre kell egy hónapban költeni a családnak. Meséljünk a kicsiknek a rendszeres kiadásokról: hogy fizetni kell azért, ha ég a villany, fűt a radiátor, vagy megy a tűzhely. Hogy miket kell vásárolnunk, és hogy mindez pénzbe kerül - tanácsolja Horváth Magyary Nóra, a K&H Csoport kommunikációs ügyvezető igazgatója.
Természetesen nem kell elmondani a gyereknek, hogy apa vagy anya mennyit keres, de a családi költségvetés nagy vonalait, az arányokat érdemes nekik felvázolni.
A lényeg a tudatosságon van: mindig mondjuk el a gyermekünknek, milyen pénzügyi döntést hozunk épp, és miért. Miért az egyik fajta terméket választjuk és nem a másikat. Hogy a szabadon elkölthető havi pénzösszeg véges, és mérlegelnünk kell, hogy azt Lego várra, cirkuszjegyre vagy utazásra költsük-e, mert egyszerre minden nem megy.
Minél kisebb korban vonjuk be őket, minél hamarabb megértik a legfontosabb összefüggéseket, annál összetettebbé válik a gondolkodásuk és gyarapszik a tudásuk, amit aztán a saját zsebpénz elköltésénél a gyakorlatban is alkalmazhatnak, és lehetnek később pénzügyeiket tudatosan kezelő felnőttek.
